Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 5. szám - Az olasz államrendszer. Tanulmányi ankét a pécsi egyetemen

1934 május MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 A konkrét gazdasági egyensúly fenn tartásához a következő kellékek szükségesek: 1. A gazdasági rendszer két főtényezője, a földművelés, és ipar fejlődésükben harmóniában legyenek a népesség vásárlóképességével. 2. A nemzeti jövedelemeloszlás rendszere biztosítsa a munkásoknak azt az ellenszolgáltatást, amely tehetővé teszi, hogy a vásárlóképességük folyton emelkedő, vagy legalább is stabil számítási alapot adjon a termelt javakkal szemben. 3. Szükséges, hogy a termelési rendszer oly módon szabályozza a kereskedelmet, hogy a kínálat mindig arányban legyen mennyiség és minőség szempontjából is a piac effektív keresletével és felvevő képességével. Ha ezen feltételek egyike vagy másika nem következik be, elkerülhetetlen a krízis. Feltevödik a kérdés, hogy a korporativ gazdasági rendszer milyen eszközöket tud felsorakoztatni e válságok leküzdésére, Ennek az elérésére van hivatva a fasiszta államban a korporáció. Azáltal, hogy 1. a termelésnek, a bankon és a kereskedelmen keresztül biztos irányítást adnak; 2. a vásárlóképességet a munkabérek megfelelő elosztásának biztosításával emelik; 3. a kollektív szerződés kifejlesztésével, mely a termelési tényezők között az igaz szabadságot valósítja meg. Kétségtelen, hogy a nemzői i termelés folyamatát a nemzetközi tényezők rendkívül erős mértékiben befolyásolják. Ez tenné szükségessé a nemzetközi korporációk létesítését. Ha a többi országokban az olaszboz hasonlO rendszerek léteznének, akkor a megegyezések lehetségesek volnának s a jelenleg létező káosz helyett, mely a világ minden energiáját felemészti, egy univerzális koordináció keletkezne. Arnnldo Yolpicelli, pizai egyetemi tanár az egyén és az állam kapcsolatáról, majd pedig a fasizmus univerzális elemeiről tartott előadást. A fasiszta államban az egyén nem helyezkedhetik szembe a nemzet egyetemes célkitűzéseivel, hanem a nemzeti céloktól áthalva szervesen illeszkedik be abba a hatalmas szellemi és célegységbe, amelyet számára a korporativ államszervezet és társadalom jelent. A fasizmus vezéreszméje: mindent az államért, semmit sem az állam ellen. A fasiszta nemzetben és államban él, amelyek áldozatot követelnek tőle. A korporativizm'us természeténél fogva általános jellegű. Történeti szempontból tekintve, természetes fejlődésként nőtt ki abból a liberalizmusból, amelyik a mai strukturális válságba vezetett a gazdasági életben. A korporativizmus ezzel szemben egy, az ideál felé közeledő megoldást jelent és ezért általános értékű. A fasizmus nem kizárólag nemzeti, de nemzetközinek sem mondható. Mindkettőben rejlő értékekel magában egyesíti. A korporativ rendszer pedig a nemzetközi életben is antiindividuális. Az államok egymásmelletti együttélésében a kooperációt lényegi feltételnek tartja. A liberális internacionalizmust mia a Nemzetek Szövetsége képviseli. A fasizmus a világ-együttműködést az univerzális korporativ rendszerrel akarja szervezni, amely figyelembe veszi az egyes nemzetek minőségét, rangsorát és egyéniségét. Sijjeli Bálás Károly, budapesti egyetemi tanár a -szociálpolitika uj útjairól beszélt. A modern szociálpolitika a legújabb időkig többé-kevésbé a szocializmus eszméinek, sőt célkitűzéseinek befolyása alatt állott. A közelmúlt azonban a nemzetközi szocializmus ideológiájának bizonyos csődjét érlelte meg. Ma már csak nemzeti alapú szociálpolitikák léteznek, amelyek a nemzeten belül keresik a megoldást. Ezt képviseli elsősorban a fasizmus és a nemzeti szocializmus. Eszerint a kellő szükségletkielégités mellett a jóindulatú világnézet és az erős nemzeti szervezet adják meg a társadalom keretén belül elérhető boldogságnak a legbiztosabb fundamentumát. A kellő szükségletkielégités csak megfeleli") termelésre alapitható, amelyet ismét csak olyan társadalmi rend biztosithat, ahol a munkaszorgalom és a nagyobb termelékenységre való törekvés az egyénnek is az érdekében áll. Faluhelyi Ferenc, az ankétot egybehívó Egyetemi Nemzetközi Jogi Intézet igazgatója, egyetemi tanár, a fasizmusnak a nemzetközi jog kialakulására vonatkozó jelentőségét méltatta. A fasizmus lényeges befolyást gyakorol a nemzetközi jog kifejlődésére főleg azért, mert a kialakulóban lévő és a nemzeti erő összetartásán alakuló korporativizmusnak békés nemzetközi együttélésre van szüksége és emiatt mindent el kell követnie, hogy a békés együttélés lehetövétételét a nemzetközi jog szilárdításával elérje. Az előadó részletesen fejtegette az 1933. évi Patto a Quattro négyhatalmi szerződést, valamint az ugyanezen évben kelt reformjavaslatot a Nemzetek Szövetsége lényeges átalakításáról. A továbbiakban alapos tanulmány tárgyává tette a Duna-medence rendezésére felmerült olasz tervel, amely kétoldali egyezmények utján akarja az együlthaladást biztosítani, de szövetségi megkötöttség nélkül. A fasizmus — mondotta — a nemzetközi jogban az igazság megalapozására törekszik és ennek megfelelően az egyenlő elbánást és a államközi érintkezésben az egyes államok egyenlő életfeltéleleit igyekszik megteremteni. Varga István, egy. m.-tanár, a fasizmus gazdasági jelentőségét fejtegette a külföld szempontjából. A fasizmus, szerinte, nem jelent gyökeres szakítást a liberális elvekkel, mert gazdaságpolitikai alaptételei erősen hangsúlyozzák az egyéni kezdeményezés fontosságát a gazdasági életben, ami viszont az egyéni önzésen alapul. A fasiszta kormányzat csak azért nyul bele a gazdasági életbe, hogy az egyéni kezdeményezés támogatásával a gazdasági holtponton átsegítse a gazdasági életet. Varga a fasizmust elsősorban nemzeti rendszernek lartja és igy külföldi hatásában és esetleges alkalmazásában a többi nemzetek csak megfelelő áthasonulási folyamat utján vihetik keresztül. Az ankét a megnyitástól az utolsó délutánig zsúfolt hallgatóság előtt zajlott le. A nyelvi nehézség ellenére is, amit az előadások tolmácsolása és az előadások magyarra fordított szövegének közreadása sikerrel hidalt át, az előadók és a hallgatóság között határozott és közvetlen szellemi kapcsolat alakult ki. lAz előadások utáni vitákban számos értékes felszólalás hangzott el. Felszólaltak: Vasváry Ferenc egyetemi tanár, Molnár Kálmán egy. tanár, Kisléghi Nagy Dénes, egyetemi magántanár,K>íSzrics Sándor, egyetemi tanár, Vinkler János, egyetemi tanár, Vértesi Frigyes, teológiai tanár, Pázmány Zoltán, rector magnificus. Dr. Regős Ferenc. KÉRJEN ISMERTETŐT A VILÁGHÍRŰ KOLOZSVÁRI 6YÓ6YSZAPPANOK-RÓL KOLOZSVÁRI ÍÓISERF',CH ÁSVÁNY- ÉS 6YÓ6YSZAPPAN6YÁR BUDAPESTI GYÁRA RÉSZV.TÁRS. Gyár és iroda : Budapest, X., Hölgyutca 3. Telefon: 49-1-78. Levélcím: Budapest 10. Postafiók: 17. Postatakarékpénztári csekkszámla : 30,030 Postscheckkonto Prag No: 501,907