Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 2. szám - Franciaország biztonsága és a magyar revizió

1934 február M %<•!.%it KCLPOMTIKA 5 Francia elmében, bármily napfényes is. vau egy zug, mely nem engedi magába az értelem világosságát. Nincs benne politikai bölcseség, csak politikai iskolázottság. Egy angol történetíró irja, hogy Anglia bámulta Montesquieut, aki az alkotmányosságról irt. Az angolok nem Montesquieu müvet, hanem az irót bámulták, akár egy csodagyermeket: egy francia, aki az alkotmányosságról ir! A népvezetés mély bölcseségc hiányzik abból a nemzetből, moly nagy minden tudományban és filo zói'iában. A népvezetés, ugy látszik, nem tartozik az elme formális tulajdonságai közé. Ehhez mélyebb, misztikusabb lelki gyökerek kellenek. Ha lenne a franciákban kellő politikai belátás, kierőszakolták volna vájjon akkor is ezt a brutális békét? Moliére népe vájjon nem látta meg mély komikumát annak, hogy - gyarmatbirtokos létére fennen hirdeti a nemzetiségi elv mindennél elöbbrevaló voltát? Hogy ezt az elvet hirdette az elméletektől megrontott gondolkodású Wilson. - ötvenféle nemzetiségből kialakult állam elnöke, — még hagyján. "Wilson könyvmoly volt, botcsinálta politikus. De hogy ennek az elméletnek káprázatos csillogása megtéveszteti gyakorlati embereket, akiknek hadseregében minden emberi szin és fajta képviselve volt a francia zászló alatt, az a történelmi és előrelátó bölcseség teljes hiányát mutatja. A franciáknak tudniok kellett volna. — mint mi tudjuk Szent István óta. — hogy a nemzet több és nagyobb, mint a nemzetiség, hogy a nemzet nemzetiségek rétegeinek gyön " bázfénylésétől ragyog. A nyelv önmagában még nem jelent elkülönülést. Ha valamely zugban az ófrancia nyelv megmaradt volna, akik e nyelvet beszélnék, talán nem volnának franciák? Az az éles elhatároltság. mellyel ma a nemzetiséget külön állítják, nem volt meg egy régi, de a mainál hasonlíthatatlanul magasabb korban. Siegfried, a németek nemzeti hőse, aki szomorú végét tudva ment a csatába, vájjon németül beszélt-e? Nem vallja-e magáénak minden északi nép? Minden elméletnek keserű a gyümölcse. A békék trónra emelték a nemzetiségi elvet: a németek ebből büszke faji elméletet kovácsollak, német módra megállapítván minden fajta és nemzet rangját, első helyre — természetesen — magukat téve. A francia tudatlanság fején, mely minden eszközt elfogadott, ha bosszúját és félelmet szolgálta, most koppannak a visszahulló kövek. A német önérzet ez elmélettel megkapta jövendő magatartásának két kőtábláját. Hiába a rettentő francia fal. melynek cementje máris omladozik. Hiába a rengeteg fegyver. Németország majd szerez magának többel és különbeket. Hiába vannak Franciaországnak dédelgetett szövetségesei: egy országot nem lehel kividről és idegenekkel tartósan megerősíteni. Németország rövidesen aratás elölt áll és csűrei készen állanak a betakarítandó termés fogadására. A Saar-vidék visszatér Németországhoz. Ausztria Németország felé sodródik. Mindez a visszás francia politika müve, mely nem i nged megbékülni olyan ellenséget, mint a nagyratörő Németország és csak olyan kétes barátot szerzett, mint a kisántánt. * — A porosz királynak dolgoztunk! — kiált fel Georges Roux, aki azt mondja, hogy bármi történjék is, az osztrák-német csatlakozás csak idő és a Hitler kiadta jelszó kérdése, Nyolcvanmillió némel el Európa szivében és mi még vazallusokról gondoskodtunk számukra — mondja. Roux véleménye szerint a németek. — noha követelik a versaillesi béke revízióját, egyáltalában nem kívánják a saint-germaini és trianoni béke revízióját, mcl\] utal nyitott nekik Ausztrián át Magyarország sziveit). A francia kisszövetségesek, a világháború e kétes értékű szülöttei, ezzel az elemi erejű fejlődéssel szemben, ha akarnának, sem tudnának Franciaországnak segítségére lenni és kérdés, ha tudnának, vájjon akarnának-e? Franciaországnak, a némel hatalmi fejlődéssel szemben, egyetlen biztos támasztéka és védőgátja lehetett volna: Magyarország, méhnek sokszázados múltja a német beolvasztási törekvések ellen való védekezés története. — Fs — csodálkozik méltán Georges Roux. éppen ezt az országot vágták szél. osztották fel, négyelték fel, kergették a mind jobban erősödő némel befolyás karjaiba. A francia politika mindig az ingerlő tagadás álláspontján volt Magyarországgal szcmlxm. — Ha minden ebben az állapotban marad, — mondja Georges Roux. — a német fennhatóság elborítja egész Középeurópát. Franciaország, az események kényszerítő) hatása alatt, most kénytelen revízió alá venni belső politikáját. Kérdés, vájjon sikerül-e ez annyira, hogy revízió alá vegye örökös katasztrófákhoz vezető, de szinte vallásos hagyománnyá merevült richelieu-i külső politikáját. Eddig jobb- és baloldali párt, uralomra jutva, egyre csak a biztonság jelszavát hangoztatta, mely — szóljon bármily magától értetődő egyszerűséggel, oka annak, hogy ma egész Európa kötés nélkül vérzik. Franciaország igazi biztonsága, az a biztonság, mely nem más népek halála árán, hanem más népek boldogulása révén érhető el. jobban össze van fonódva a dunai államok és elsősorbcui Magyarország problémáival, mint valaha. Európa szilárd konstrukciójában nélkülözhetetlen Magyarország ezeréves pillére. Magyarország, népi és történelmi adottságainál fogva. ellenséges szándék nélkül bár, de természetes gátja minden elképzelhető) pángermán terjeszkedésnek és fennhatóságnak, — de csak az a Magvarország, mely visszakapja életképessége föltételeit. Európában ma Magyarországon kívül — az az állani, melynek legfőbb érdeke a trianoni szerződés revíziója, melynek tüzön-vizen keresztül kellene Magyarország segítségére sietnie, a magyar feltámadást sürgetnie: Franciaország. A hagyományok ereje szinte lebirhatatlan. Legyőzéséhez a lelek teljes pálfordulása kell. A történelem legmegrenditőbb csodája éppen ezért a daniaszkusi jelenés, az igazakat iiídöző Saul megtérése. Franciaország ma még ökle teljes súlyát érezteti velünk, részben talán azért is, mert most már mi vagyunk az egyetlen ország, mely ökle sujtását nem háríthatja el. De, meglehet, nincs messze az idő. mikor ez az Ököl baráti kézfogásra tárul. Meglehet, közel van a francia lélek pálfordulása. Meglehet, a hályog istenverése lehull a franciák szeméről és meglátják önnön éi dekükel, mely nem lehet ellenkező az igazsággal. Hogy Európa meggyógyulhasson, Franciaországnak kell meggyógyulnia, Franciaországnak kell a magasabb belátás damaszkusi útjára térnie. Marius.