Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 8-9. szám - Ausztria függetlensége és Olaszország

14 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1934 Sommerlatte ezredes győri francia emlékműve Irta: dr. Olay Ferenc ,A magyar lovagiasság bizonyítását .szolgálja a világ­háború zivatarai közi is teljes épségben, sőt mindéi] tiszte­letiben megmaradt ós minden valószínűség szerint francia vonatkozású emlékmű.1 Ez a Győrött 1738-ban meghalt és ugytmott eltemetett vitéz báró Sommerlatte György Vilmos ezredes emléke. Sommerlatte ezredest neve és emléktáblájának felira­tai alaipján joggal tarthatjuk franciáinak, ndha származá­sára nézve mostanáig kutatásaink pont OS eredménnyel nem I irt ik i s bar sírjanak i'p il — latin nyelvű - - f&lii ita ;l szásznak nevezT. Az eddigi adatok szerint az 1735. év végén- a württen­hergi herceg a Wolffenbüttel herceg nevét viselő gyalog­ezredből3 ké! zászlóaljat bocsátott i/ osztrák császár és magyar király rendelkezésére a törökök ellen a.ndilandó hadjáratban való részvétel céljából. E zászlóaljak tehát az 1736—38. években mint idegen csapattestek álltak a/, oszt­raV. : -i.; : v z-.jldj d.an. A úti zászlóalj Sommerlatte Gycigy Vilmos báró braunschweig-1üneburgi ezredes parancsnok­sága alatt 173Ö. évi július havában érkezett Magyarországba és Budán át a császári hadsereghez. Orsóivá vidékére indult. Minderről a császári és királyi hadilevéltár iratai kö­zött a következőket olvashatjuk: „Sommerlatte ezredes a woiffenbütteli ezreddel a vogt­landi erődítmények leié történő előhaladását jelenti, mellé­kelvén a hadvooulásj tervet és a létszámkimutatást. Egyben Kéri azokat az átvonulási temeket, amelyek az útjába eső örökös tartományokat érintik, úgyszintén a szükségesek­ről való gondoskodást." 1 Gazette de Honijrie, le 30 novembre 1933. — Revue de Hongrie, le 15 mars el 15 avril 1931. - Kriegsarchiv. 1735, 13, 509/b. — A császári szolgálatban álló braunschweig-Iüneburgi hercegi zászlóalj ezredtörzse napi járandóságáról szóló kimutatás 1735 november havára. Alá­irta Sommerlatte ezredes. Kelt Münstereiffel-ben, 1735 novem­ber 30-án. 3 Nem azonos a Wolffenbüttel nevet viselő osztrák csá­szári és később császári és királyi 29. gyalogezreddel. Sommerlatte György Vilmos ezredes síremléke a győi-ajvárosi róm. kat. templom falában. „Doffing égeri (Csehország!) parancsnok jelenti, hogy milyen módon kell elküldenie a mellékelt luaditanácsi le­iratol Sommerlatte ezredesnek, a wolffenibiitteli 2 segéd­: á s z! óa! j ] MI ra i ícsnokániak." „Sommerlatte ezredes a császári szolgálatba átvett Wolffenbüttel herceg nevét viselő 2 zászlóaljnak és főtiszt­iéi, ek Magyarország területim a hadseregig tartó állomáson­kénti ellátására irányuló kérése és az erre a célra átvett 300) frt-ró] készítendő elszámolás tárgyában," „Sommerlatte ezredes a 2 woiffenbütteli zászlóalj pa­rancsnokit elismeri Glée letartóztatott szökevény ügyében hozzá intézeti közlést és jelenti Budáról való távozását." „Legkegyelmesebb császári elhatározás Sommerlatte György Vilmos branschweig-liineburgi ezredesnek a csá­szári ezredesi pátens adományozása tárgyában, aminek ko­rábui kiadmányozása mem történhetik meg." HKR. Prot Eyp. C-K 1036 július, 2158. oldal. 1737 augusztus bávában, amint ez egyik jelentéséből kitűnik, Sommerlatte csapatai Orsova és Pregova körül tá­borozlak. Csapatainak augusztus hó 15-én kora reggel kel­lett álkeiniök a Dunán s e célból a Timok partjáira már megérkeztek a szükséges hajóhidak, hajóik, La Brossé mér­nökkari kapitány és két mérnök.* Pár nappal .később pedig Sommeriattc ellen a haditörvényszék előtt tett panaszról esik szó egy jelentésben.5 Ugyanazon év szeptember havában a Radojevác mel­lett fekvő laborban kelt jelentésekben olvasunk Sommer­lalteró! és csapatairól. Az egyikből kitűnik csapatainak szerencsétlen állapota, miért is kéri, hogy az őrszolgálattól 4 Kriegsarchiv 1737, 8, 63. — Bericht von Báron von Engelhardt Obristen. Insul Orsova, den 14. August 1737. 0 Kriegsarchiv 1737, 8, 103. — Schreiben an Feldmarschall firaf Seckendorff. Feldlager bey Pregova, den 24. August 1737. Báró Sommerlatte György Vilmos ezredes emléktáblája a győr-ujvárosi róm. kat. templom falában, amelyet a város közön­sége h elyreáll it Intőit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom