Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 8-9. szám - Az olasz szindikátusok működése. Anselmi Anselmo olasz egy. tanár előadása. 1. [r.]

1934 MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 menteslttesisenek és jó téli szállással láttassanak el.0 Néhány nap múlva pedig egy jelentésből arról értesülünk, 'hogy csapatai Kihágásokat követtek el.7 E néhány szűkszavú adat Ismertetése után rátérhetünk a győr-ujvárosi római katholikus templom fia Iáiban található márványenvléktábkYra, amelyen a következő francia és latin nyelvű feliratokkal találkozunk: ..Nagy vétkes nyugszik itt, hü szolga, barátjainak és Istenének is barátja." ,,Néhai báró Sommerlatte GyöTgy Vilmos i'i császári és katholikus fensége, nemkülönben a fenséges braunscbweiigii és lünebnrgi herceg szolgálatában álló ezredes. Három zászlóalj parancsnoka. Született 1635, meghalt 1738. évben." „A n igy'ulkü szászt ez a szikla takarja, azl a szászt, aki életének 14. lusztrumában az evangéliumi hit krisztusi szilárdságával bocsátkozott a török háborúk vad zivatarába, folytatván ezt szerenesés Herkulesként, sohasem pihenve. Must, az örökkévalóiság csendjébe vonulva, ó keresztény vándor, itt nyugszik. Nagylelkű, Fülöpnek nagy fia: igy tanulj igy hallgatni, nyugodni és fohászkodjál Achilleusok hamvának urnájához!" Györ sz. kik. város Sommerlatte ezredes emléktábláját — épugy nw.U a város sok más francia vonatkozású emlékét — kijavítva és megújítva őrzi gondosain. Ezzel is tanújeléi adja a magyarságnak hálás megemlékezését jóakarói és barátai iránt, akik jó- és balsorsban kitartottak mellette. De egyúttal azt is igazolja ez az emlék, valamint a hasonló emlékek, hogy a vitézség és barátság érzelmei a volt ellenségekkel és a sokszor még ma i.s ellenis égésik edö irányzatokkal szemben, messze felette állnak a magyarság lovagiam és emelkedett lelkületében. 11 Khevenhüller levele Seckendorff grófhoz: Radojevac, tábor, 1737 szept. 22. Levelein zártakor kaptam a mellékelt Írási, amelyei Sommerlalle alezredes, a wolfenbiitteli ezred parancsnoka nyújtott be. Benne leirja ezredének siralmas állapotát és kéri, hogy kíméljék meg az őrségállástól, hasonló kívánsággal jelentkeztek a szászok is, 7 Khevenhüller levele Seckendonfi gróf altábornagyhoz: Radojevac, tábor, 1737 szept. 26. A wolffenbültteliek állal elkövetett kihágásokat Sommerlalle alezredes ur nem válaszolta meg. Az olasz szindikátusok működése Anselmi Anselmo olasz egy. tanár előadása \ I. Immár több, mini másfél százada annak, hogy Léíjendre francia kereskedő — mint ahogy tudjuk — Turgot miniszternek az állam gazdasági feladatáról ihires válaszát adta: „laiser fairé, laiser passer". Ezt a jelzőt és ezl a progirammo! fogadta el egy gazdasági iskola és egy politikai rendszer, amelynek a neve liberalizmus. ötven éve nyugszik sírjában Marx Károly, aki nem is oly régen, mint egy uj Messiás tünt fel, hogy az őt váró tömegeknek meghozza a felszabadulást a vasbér-törvény követelései alól. amely őket egy gazdasági és politikai rabszolgasághoz láncolta és átadni a proletariátusnak a termelési eszközök szocializálása által az állami kormányzatot, amelyik elgondolásában teljesen különbözik a polgárság ügyeit intéző szervektől. Ismerve a szocializmust és a liberalizmust, feleletül ezekre vonatkozólag mit mondhatunk? — iNem hiszem, hogy igenlő lehetne a válasz, ha az utolsó évek, különösen a háború utáni évek gazdasági és politikai történelmének előítélettől mentes bírálatát akarnók adni. Benito Mussolini egy olyan rendszert alkotott, amelyik az osztályharc tagadó elveivel az osztályok együttmunkálkodásának tényleges elvét helyezi szembe, továbbá a politikai és gazdasági abszolút szabadság axiómájával a nemzet egész körében, az állam érdekében megnyilvánuló összes erőknek alárendelödési elvét. Ez a rendszer nemcsak politikai és szociális organizmust jelent, de és mindenekfelett ethikai organizmust. Ami a fasiszta állam szociális és gazdasági beszervezését illeti, az osztályok együttmunkálkodási elve jogilag a szindikátusok jogi elismerését jelenti, továbbá a sztrájknak és a kizárásnak a tilalmát. A munka kollektív viszályainak jogi szabályozása pedig a termelés összes erőinek az állam érdekének történő alávetését juttatja kifejezésre. A fasiszta államban ez, jogi beszervezésben a korporáció intézményét, mint állami szerveket eredményezi. /. A fasiszta szindikalizmus jogelvei. Minden jogrendszer a törvények alakjában testet ölt; a szindikális-korporativ rendszernek a következő alapvető törvényei vannak: az 1026 április hó 3-iki törvény, a munka kollektív viszonyainak jogi szabályozásáról, az ugyanez évi július 1-i végrehajtási utasítás (R. D.): az 1930 március 20-iki törvény a Korporációk Nemzeti Tanácsáról (Consiglio Nazionale delle Corporazioni), továbbá ennek kormányrendeleti végrehajtása (május 12.): és végül az 1931 február 24-iki legújabb törvény a korporációk intézni é ny érő!. De ezeken a törvényeken kivül és ezeken felül otl van a Munka Alkotmánya (Carta del Lavoro), amelynek a-szövegét a Fasiszta Nagytanács 1927 április 11-én hagyta jóvá és kihirdettetett a Hivatalos Közlöny (Gazetta Ufificiale) folytatólagos április 30-iki számában. Ennek a dokumentumnak a jelentőségéi a termelők és ;i munkások jogainak és kötelességeinek kinyilatkoztatásában foglalhatjuk össze. Erkölcsi értéke miatt a francia forradalom polgári és emberi jogait magába foglaló deklarációjához lehet hasonlítani. Ugyan nem törvény, de elveinek nagy többsége a pozitív törvényi intézkedésekbe vau átültetve s ezenfelül a királyi kormány az 1928 december 13-iki törvény kifejezett érteiméiben lel van hatalmazva oly törvényerővel bíró rendelkezéseknek a kibocsátására, amelyek a Carlában foglalt elveknek a megvalósítására szolgálnak. XXX. deklarációi tartalmaz (dichiarazioni), négy címre oszlik. Az első: „A korporativ államról és annak szervezetéről" — a korporativ szervezkedés gazdasági, jogi és erkölcsi elveit foglalja magába és hirdeti ki; a második azokat a feltételeket rögzíti meg, amelyek a kollektív munkaszerződések egységesítését vannak hivatva előmozdítani; a harmadik iá 'hatósági munkaközvetítő hivatal intézményét és működését szabályozza; az utolsó a korporativ ál-