Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 8-9. szám - Ausztria függetlensége és Olaszország

1Ö34 MAGYAR KÜLPOLITIKA 13 tátva, megnyugtatóak és őszinték. De ha a jövőről van szó — mondja a francia szenátor — nem megnyugtatók. Utána pedig egészen érthetetlenül és a reális viszonyokat csak némileg ismerő olvasó legnagyobb csodálkozására, a francia szenátus külügyi bizottságának elnöke a következő kijelentést tette: „A német-római szent birodalom, más szóval minden német ország egyesítése Bécs fővárosa körül, a Dunán, a Rajnán és Oderán, ez a Hitler legnagyobb célja. libben a szellemben utasította vissza a birodalmi elnöki címet, azzal az. ürüggyel, hogy Hindenburg személye e cini elfogadását nem leszi lehetségessé más német számára, de abból a mélyebb okból, bogv egy osztrák-németnek, amilyen Hitler, magasabbra kell törnie, egészen az Ottók és Hohenstaufok örökébe, amelyet a Habsburgok és Hohenzollernek, elég silányan, elhajítottak a sadovai csata után." Hitlerről, akit éppen a franciáknak és kis szövetségeseiknek a versaillesi békeszerződéshez és a jelenlegi helyzetnek változatlan fenntartásához való ragaszkodása telt naggyá Németországban, még ellenségei is elismerik, hogy felelősséggel teljes állásba jutása óta a béke ellen sem szóval, sem tettel nem vétett. Elismerik ezt azok is, akik rendszerét a legélesebben elitélik, azt a törekvést pedig, hogy Németország súlyos helyzetében, akkor, amidőn a lefegy\ érzés helyett a fel fegyverkezés korszaka következett be, a békeszerződések szerves részét alkotó népszövetségi alkotmány szakaszainak és szellemének ellenére azt a törekvést, hogy Németország katonai téren egyenjogúságot kapjon, a többi legyőzött nemzettel együtt és az ország védelméről gondoskodni akart, nem lehet háborús készülődésnek tekinteni. Hindenburg, a nemrég elhunyt birodalmi elnök a német néphez és annak kancellárjához intézett drámai hangú politikai végrendeletében megemlékezett arról a kálváriáról, amelyet a német népnek a külpolitika terén kellett járnia. Kötelességének mindig azt érezte, hogy az országot létének veszélyeztetése nélkül keresztülvezesse „a külső nyomás és megalázás, a belső inség és az önmarcangolás völgyén", amig ütött ez az óra. Megállapítja, hogy Hitler Adolf kancellár és az ő mozgalma történelmi horderejű és döntő jelentőségű lépést tettek a nagy cél felé, amely benső egységbe kovácsolja össze a német nemzetet. A béke mellett való hitvallása pedig megható módon nyilatkozik meg végrendeletének következő szavaiban: „Ha majd visszatértem bajtársaimhoz ott lenn az égben, akikkel oly sok csatatéren harcoltam a nemzet nagyságáért és becsületéért, csak azt kiálthatom oda az ifjú nemzedéknek: Legyetek méltók őseitekhez és soha se felejtsétek el, hogy ha biztosítani akarjátok hazátok békéjét és jólétét, készen kell lennetek azért a békéért s az ország becsületéért mindeneteket odaadni.' A Magyar Külügyi Társaság kebelében működő BritishIDungarian-Society (Angol-Magyar-Társulal) és az AmericanHungarian-Society (Amerikai-Magyar-Társulal) védnöksége alatt álló angolnyelvi tanfolyamok ez évben is V., Markó-utca 18—20. alatt, az áll. Bólyaí reáliskola épületében nyilnak meg. Behatások ugy kezdőknek, mint régi hallgatóknak és haladóknak szeptember 27-tői október 3-ig d. u. 5—8 óra között az igazgatóságnál (V., Markó-u. 18—20.), a tanfolyamok megkezdése után pedig az előadási órákban. Első előadási naj) október 4, csütörtök. Tanítási órák d. u. 4—9, kezdődnek heti .'i, haladóknak 2 órában Külön irodalmi, társalgó és kereskedelmi levelezési csoportok, Behatási dij 14 pengő. Tandíj nincs! Bővebb felvilágosításokat szóbelileg készségesen ad az igazgatóság. Kanada magyarjai Százezerre megy a Kanadában élő magyarság száma, akik az egész népesség arányában elfoglalt helyzetüket meghaladóan jelentős szere|>et játszanak Kanada kulturális és gazdaságii életében. A kanadai magyarság kiemelkedő alakjai közt van Ilnrnyánszky Miklós, festő és karcoló, Hornyánszky Miklósné, csellóművésznő, Kresz Géza és felesége, Dewett Nóra, mindketten híres zongoraművészek, Rimanócz.y János, a Vancouver Simphony zenekar koncertmestere, Mrs. C. Winler, a kanadai magyar konzul felesége, szopránénekesnő, a magyar és spanyol népzene kiváló ismerője, Mrs. S. Petényi a winnipegi magyar konzul felesége, aki a budapesti egyetemen bölcsészeti doktorátusi nyert s ai-einek verse/i Magyarországon is ismertek, Mrs. L. Vaczek, a nagy amerikai magazának novellairója és Márky Pál, a zongora tanszak tanára a MacGill egyetemen, Bácskai Payerle Béla, a „Canadian Hungárián News' szerkesztője. A kanadai magyarság szel le mi kiválóságai közül nem hagyhatjuk ki Mr. Watson Kirkconnel nevét, aki Magyarország és a kanadai magyarság kérdéseiben elsőrangú szaktekintély s egyike ama két északamerikainak, aki a Petőfi társaság tagja. Több előadást tartott a magyar történelem1 öl és számos magyar költő é.s író müvét fordította angolra. A Winnipeg Free Press, Kanada egyik vezető lapja, augusztus huszadliki számában Watson Kirkconnel fordításában közli Győni Géza „Csak egy éjszakára küldjétek ki őket" cimü verséi. E költeményt Sir Bemard Pares, a londomi egyetem dékánja', a legjobb háborúellenes propaganda szózatnak mondotta. Ugyancsak e számában a Winnipeg Free Press megemlékezik a kanadai magyarság Szent István-ünnepéről és Szenl Istvánt minit nagy demokrata uralkodót említi, aki 1001-ben hozta humánus és bölcs törvényeit. Külön cikket szentel a magyar szent Korona leírásának, történeti és alkotmánytani jelentőségének. Végre pedig, hódolatul a nagy király emlékének és a megbecsült Kanadai magyarság tiszteletére, a lap palotájára felhuzatta Szent Istváinnapján a magyar lobogót. A velencei filmkiállitás a r a n yérmével kitüntetett film a Tavaszi parádé (Frühjahrsparade) Megjelenik legközelebb a Royal Apollóban UNIVERSAL FILM R.-T. VIII., NÉPSZINHÁZ-U. 21. Főszereplők : GAÁL FRANCISKA és Wolf Albach Retty Rendezte: BOLVÁRY GÉZA Szövegkönyv: Ernst Marischka Zene: Róbert Stolz Fényképezte: Eiben István Készült a Hunnia filmgyárban JOE PASTERNAK produkció Szerepelnek még: Vaszary Piroska, Halmay Tibor, Paul Hörbiger, Hans Richter, Theo Lingen, Adele Sandrock, Hans Moser, Annié Rosar, Anton Pointner