Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 7. szám - A Népszövetség és Oroszország

1934 július MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 nácskozott Mussolini Olaszországnak londoni követével, Grandival, és a berlini követtel, Ceruttival. Ezekkel egyidőben tanácskozott Chambrun római francia követtel, a nemzetközi politika ujabb fejleményeiről. Mussolini változatlanul kitart korábbi álláspontja mellett és a legyőzött államok katonai egyenjogúságát minden egyezmény föltételeid tekinti. A francia követtel pedig bizonyára folytatta a Franciaország és Olaszország közti ellentétek kiegyenlítéséről való tárgyalást. Mert Franciaország és Olaszország politikai ellentéteinek kiegyenlítése is lényeges leltétele bármiféle nagyobbsZabásu egyezmény elfogadásának. Ha a francia egyezmény-tervezet jóhiszemű, akkor ezeknek a politikai ellentéteknek az elsimítása nem jelenthet nagyobb akadályt. Viszont ez az egyetlen garanciája annak, hogy Európa nem szakad még jobban két ellenséges táborra. Mussolini pedig egész politikájával a négyes egyezmény tervétől kezdve a fegyverkezések általa ajánlott szabályozásán keresztül egészen a Népszövetség reformjáig, mindig ezt a célt szolgálta. Anglia pedig, amelynek népe őszintén akarja a békét, és őszintén akarja hagyományaihoz hiven a kontinensen az egyensúly állapotának fenntartását, szintén szükségesnek tartja a politikai atmoszféra megtisztulását, mielőtt általános egyezmények jönnének létre. Anglia jól tudja, hogy ha Európa két ellenséges táborban áll egymással szemben, bármiféle konfliktus esetén is nehezen tudná semlegességét megőrizni még akkor is, ha a konfliktusban való részvételre kötelezettséget nem vállal. Egy európai összeütközésben való részvétel esetén pedig Anglia alig tudna kellő erőt kifejteni a távoli Keleten, ahova bizonyára átcsapna a harcok hulláma. Ha pedig a távoli Keleten csapna föl először a láng, ami a lehetőségek körébe tartozik, Angliának éppen olyan érdeke, hogy Európában békesség legyen és az összeütközés a távoli Keletre szigetelődjék. Anglia és Olaszország egyaránt tudják, hogy a Ilékeszerződések megfelelő módosítása nélkül Európa békéje nem szilárdítható meg. Látják azt is, hogy Oroszországnak ;iz európai ügyekbe való bevonása Franciaország politikájának megerősítésére, csak veszedelmet jelenthet Európára. Ehhez egyik állam sem nyújthat segítséget. Franciaország szövetségi rendszere egyébként is felbontása a saját maga által alkotott uj nemzetközi jognak és a legsúlyosabb megsértése a népszövetségi szerződésének. Ha Franciaország a vélt szükség esetén ilyen könnyű szerrel teszi magát lul a saját maga teremtette nemzetközi szabályokon, akkor sem ellenfeleitől, sem szövetségeseitől nem várhatja az uj szerződések tiszteletben tartását. Ez pedig annyit jelent, hogy az egyezmények papirostornya az első viharban összeomlik és Franciaország végleg elveszti azt a merész játékot, amelyre most saját nemzete sorsát feltette. A Bauxit Trust A. G. e hó II-611 lartoltn meg Zürichben Schirner Károly elnök vezetésével rendes évi közgyűlését, amelyen a részvények túlnyomó többsége képviselve volt. A közgyűlés Miller József dr. vezérigazgató előadása után az igazgatóság üzleti jelenlését, valamint az 1934 január 31-én lezárt zárszámadásokat elfogadta és az elmúlt üzletévre részvényenként 0.50 svájci frank osztalék kifizetését határozta el. Az osztalék folyó hó 12-től kezdődőleg Zürichben a Blankart & Cie. cégnél, Budapesten ;i MagyaT Általános Hitelbanknál a 7—10. sz. szelvények beszolgáltatása ellenében kerül kifizetésre. A Népszövetség és Oroszország A Népszövetség, alapokmánya érlclmében, a nemzetek közti jog őre, a legmagasabb emberiesség világító tornya. A nemzetközi szerződések valóságos frigysátora. Ügyelnie kell arra, hogy a jog és becsület minden állam előtt szent legyen. Óvnia kell az emberi erőt a kizsákmányoltatástól, rabszolgaságtól, kábító mérgektől. Mielőtt egy állam tagjai sorába lépne, vizsgálnia kell, vájjon ez az állam a Népszövetség megkövetelte színvonalon tartja-e törvénykönyvét, embersorban tartja-e polgárait. Más szóval, vizsgálnia kell, vájjon a belépni kivánó állam civilizált, vagy — ami talán egyre megy — civilizálódni kivánó állam-e? A Népszövetség alapokmánya nem emliti, hogy a belépő állam a lelkiismeret szabadságát is köteles tiszteletben tartani. Alkotói nem gondoltak arra, — mint ahogy a spártaiak nem hoztak törvényt az apagyilkosságra — hogy lesz a lelkiismeretet tipró állam, mely a Népszövetségben barátságos fogadtatásra talál. Ha a Népszövetség nyíltan lemond arról a legmagasabb etikáról, mely létjogosultságának alapja, akkor csak politikai piac, kétes és alacsony üzelmek vására lesz. Ilyen veszedelem fenyegeti a Népszövetséget a szovjetállam közelgő belépésével. A szovjetállam a nemzetek közössége elleni bűnben fogantatott: első tette a bresztlitovszki béke széttépése volt. A szovjetállam Oroszország valamennyi nemzet közi kötelezettségét semmisnek nyilvánította. Szerződését, melyet Georgia államával kötött, kíméletlenül felbontotta és ezt az államot ma is zsarnoki elnyomásban tartja. Minden jog ellenére megszállva tartja SzélsőMongolia kínai tartományt. A szovjetállam, saját vezetői szava szerint, a világforradalom alapján áll s a nemzetközi jogot és morált üres szónak tartja. Olyan országokban is belháborut szít, melyekkel megnemtámadási szerződést kötött. A népszövetségi tanács egyik alapvető határozata szerint szükséges, hogy a belépni kivánó állam igazságszolgáltatása minden polgárának egyenlő védelmet biztosítson. Hogy egyeztethető össze ez a kívánság a G. P. U. és a Cseka hírhedt munkásságával? A kényszertelepitésekkel? A sarkvidéki kényszermunkatáborral? Azzal az elvvel, mely a kényszermunkát az állami hatalom alappillérjévé teszi? A belső útlevélkényszerrel, a külföldre való utazási tilalommal, mely a szovjetállamot óriási börtönné teszi? A &zovjetállamban a mult évben éhínség volt. mely még most is egyre pusztít. A szovjet mégis szállít külföldre élelmiszert. Talán ez különösen jó ajánlólevél a Népszövetségbe való belépésre'1 Vagy ennél is jobb ajánlás, hogy a szovjetállamban tilos Isten dicsérete és az, hogy a vallásos érzés nvilvánitásál államellenes cselekményként bírálják el. Vájjon csakugyan azért lép be a szovjetállam a Népszövetségbe, hogy „a nemzetközi érintkezésben a jog és becsület elveit védje?" Hiszen Lenin a Népszövetséget páneurópai zsiványtanyának nevezte. A Humanité pedig, a bolsevizmus franciaországi szócsöve, kijelenti, hogy a szovjetállamot csupán egyetlen szerződés köti: az a