Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 11. szám - Kánya Kálmán politikája

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1033 november kell változtatni. Az angol köztudatba átment az a felfogás, hogy a revízió nemcsak a magyar igazság felismerésének kérdése, hanem az igazi nemzetközi megértésnek, az igazi és tartós európai békének föltétele is. Angliát most leginkább a leszerelés (kérdése foglalkoztatja, még pedig nemcsak az anyagi, hanem az erkölcsi leszerelés kérdése is. Addig ugyanis nem lehet leszerelésről beszélni, mig a békeszerződésekből kifolyó igazságtalanságokat jóvá nem teszik, amig elnyomott kisebbségek élnek az utódállamokban. Az angol képviselők revíziós csoportja indítványt nyújtott be az angol alsóházhoz, melyben azt köveleli, hogy adják vissza azokat a színmagyar területeket, amelyeket 1919-ben Magyarországtól elvetlek. A revízió hite, íme, napfényre kerüli a katakombákból és megindult, hogy parancsa, égi útmutatója legyen az uj Európa lelkiismeretének. Kánya Kálmán politikája Kánya Kálmán már a béke idején jelentős személyiség, akire rávetődött az érzékeny és mindent számontartó francia diplomácia reflektorfénye. A háborút megelőző diplomáciai tevékenység francia okirat- és levélgyüjteményében van egy értesítés, mely kiemeli és körülrajzolja az osztrák—magyar külügyminisztérium akkori sajtófőnökének határozott egyéniségét. Kánya Kálmán a bécsi külügyminisztériumból elhozta magával a diplomáciai készség minden mesterségbeli fortélyát. Nem naturalista külpolitikus, aki nincs tisztában eszközeivel, működése anyagával. Nem pártpolitikai törtetés emelte arra a helyre, melyet betölt. Nem egyéni hiúság és becsvágy tartja ott. Nevének emlegetése nem kábítja el: ismeri a hírnév csinálásának minden csinját-binját, egyike lévén azoknak, akik — leszűrt filozófiát szerezve — ott vannak a hirnévgyártás bűvészi titkainál. A Ballplatzról, mesterségbeli tudásán és ama határozott akaraton kivül, melyet a francia megfigyelés oly idejekorán észrevett, nem hozta el magával a Ballplatz megkövesedett módszereit. Nem hozta el magával azt a vak és végtelen derűt, mely — olimpusi nyugalmában — a diplomáciát tetszelgő parádénak, az uralkodói fény és kény kiterjesztésének vélte. Külügyminiszterségre jutva oly népnél, mely lefegyverzelten, védhetetlen határok között, háború és béke roncsolása! után ellenséges gyűrűbe szorítva él, elméjének minden könnyelműséget, akaratának minden belenyugvó ernyedtsé'get el kellett utasítania. Látnia kellett, hogy nem áll mögötte fegyver, győzelem, nem áll mögötte hatvan milliónyi nép, melynek egységes, törhetetlen akarata a legerősebb fegyver minden fegyverek között. Látnia kellett, hogy Európa életrehalálra menő nagy játszmájában nem jutottak neki ütőlapok. Rossz esélyeivel, komor kilátásaival a diplomata legnehezebb és legművészibb feladata jutott neki: a helyzet komoly felmérése, erők és állandóságok kitapogatása, kínálkozó esélyek felhasználása. A modern diplomácia, mely komolyabb, mint a régi volt, nem csoportok, nem kegyencek hatalmi játéka. A népben, a nép legmélyebb kívánságaiban gyökeredzik, ebből szívja életét. A nép ereje élteti, keleszti, tartja fönn. Korunk nagy diplomatája csak az lehet, aki ezt a néperőt megérzi és parancsoló üteméi hallja. Szava csak akkor szállhat messzire, ha ezt a néperőt fejezi ki. Semmiféle diplomata nem tehet sem többet, sem mást, mint amit a nép akar. Abból a beszámolóhói, melyet Kánya Kálmán ankarai útja után mondott, kiderül Kánya Kálmán teljes diplomáciai képessége és nemzetével való teljes egybeforró ttsága. Ez a beszámoló világos és teljes föltárása az európai helyzetnek, pontos megjelölése erőknek és irányzatoknak rémlátások és kecsegtető délibábok nélkül. Ítélőképesség és tisztánlátás, a diplomácia értelmi alapja, Iáiul elébünk a beszámoló első részéből. A második rész megmutatja e diplomácia dinamikáját, cselekvő és halóerejét. E második rész beszámoló a magyar külpolitikáról, mely eléggé hajlékony, hogy a helyzethez alkalmazkodjék és kerülje a/ összeütközésekel és elég szilárd, hogy alakja legyen és ne adja fel jogait, melyek kétségtelenek. Sarraut, volt francia miniszterelnök, nagy külügyi beszédében a francia anyákhoz fordult. — A francia anyáknak mondotta nem kell félniök, nem lesz uj háború. - A francia miniszterelnök, Hichelieu és XIV. Lajos kömény és hóditó politikájának örököse, mosl az anyák politikáját folytatja. Bölcs politika ez, mert a francia nép politikája. Kánya Kálmán nagy beszámolójában kijelentette, hogy a magyar politikának nem lehet más irányelve, mint a szabad kéz, békés evolúció, kizárólag békés eszközökkel való küzdelem nemzeti céljaink megvalósítása érdekében. E politika mögött, melynek nincsenek sallangos. mellveregető kijelentései, amely eszközeiben békés, akaratában szilárd, az egész magyar közvélemény áll. Ez az a külpolitika, mely a magyar nép állhatatos, békés, de törhetetlen szándékait fejezi ki. Ezzel a politikával illeszkedik bele a magyarság az európai jövendőbe, ezzel válik az európai sorsközösség számottevő tagjává, ezzel hangolódik bele az európai testvériségbe. Kánya Kálmán külpolitikája a magyar anyák, de egyúttal a magyar férfiak külpolitikája is. Ez a politika az igazi békére, tehát az igazságra vezérlő kitartás politikája. Marius Tekintse meg a jobb szaküzletekben a FILTEX RT* I e g ujabb női ruhaanyag mintáit