Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 11. szám - Kánya Kálmán politikája

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1033 november kell változtatni. Az angol köztudatba átment az a fel­fogás, hogy a revízió nemcsak a magyar igazság fel­ismerésének kérdése, hanem az igazi nemzetközi meg­értésnek, az igazi és tartós európai békének föltétele is. Angliát most leginkább a leszerelés (kérdése foglal­koztatja, még pedig nemcsak az anyagi, hanem az er­kölcsi leszerelés kérdése is. Addig ugyanis nem lehet leszerelésről beszélni, mig a békeszerződésekből kifolyó igazságtalanságokat jóvá nem teszik, amig elnyomott kisebbségek élnek az utódállamokban. Az angol képviselők revíziós csoportja indítványt nyújtott be az angol alsóházhoz, melyben azt köveleli, hogy adják vissza azokat a színmagyar területeket, amelyeket 1919-ben Magyarországtól elvetlek. A revízió hite, íme, napfényre kerüli a katakom­bákból és megindult, hogy parancsa, égi útmutatója legyen az uj Európa lelkiismeretének. Kánya Kálmán politikája Kánya Kálmán már a béke idején jelentős szemé­lyiség, akire rávetődött az érzékeny és mindent számon­tartó francia diplomácia reflektorfénye. A háborút megelőző diplomáciai tevékenység francia okirat- és levélgyüjteményében van egy értesítés, mely kiemeli és körülrajzolja az osztrák—magyar külügyminiszté­rium akkori sajtófőnökének határozott egyéniségét. Kánya Kálmán a bécsi külügyminisztériumból el­hozta magával a diplomáciai készség minden mester­ségbeli fortélyát. Nem naturalista külpolitikus, aki nincs tisztában eszközeivel, működése anyagával. Nem pártpolitikai törtetés emelte arra a helyre, melyet be­tölt. Nem egyéni hiúság és becsvágy tartja ott. Nevének emlegetése nem kábítja el: ismeri a hírnév csinálásá­nak minden csinját-binját, egyike lévén azoknak, akik — leszűrt filozófiát szerezve — ott vannak a hirnév­gyártás bűvészi titkainál. A Ballplatzról, mesterségbeli tudásán és ama ha­tározott akaraton kivül, melyet a francia megfigyelés oly idejekorán észrevett, nem hozta el magával a Ball­platz megkövesedett módszereit. Nem hozta el magával azt a vak és végtelen derűt, mely — olimpusi nyugal­mában — a diplomáciát tetszelgő parádénak, az ural­kodói fény és kény kiterjesztésének vélte. Külügyminiszterségre jutva oly népnél, mely le­fegyverzelten, védhetetlen határok között, háború és béke roncsolása! után ellenséges gyűrűbe szorítva él, elméjének minden könnyelműséget, akaratának min­den belenyugvó ernyedtsé'get el kellett utasítania. Lát­nia kellett, hogy nem áll mögötte fegyver, győzelem, nem áll mögötte hatvan milliónyi nép, melynek egysé­ges, törhetetlen akarata a legerősebb fegyver minden fegyverek között. Látnia kellett, hogy Európa életre­halálra menő nagy játszmájában nem jutottak neki ütőlapok. Rossz esélyeivel, komor kilátásaival a diplo­mata legnehezebb és legművészibb feladata jutott neki: a helyzet komoly felmérése, erők és állandóságok ki­tapogatása, kínálkozó esélyek felhasználása. A modern diplomácia, mely komolyabb, mint a régi volt, nem csoportok, nem kegyencek hatalmi já­téka. A népben, a nép legmélyebb kívánságaiban gyö­keredzik, ebből szívja életét. A nép ereje élteti, ke­leszti, tartja fönn. Korunk nagy diplomatája csak az lehet, aki ezt a néperőt megérzi és parancsoló üteméi hallja. Szava csak akkor szállhat messzire, ha ezt a néperőt fejezi ki. Semmiféle diplomata nem tehet sem többet, sem mást, mint amit a nép akar. Abból a beszámolóhói, melyet Kánya Kálmán an­karai útja után mondott, kiderül Kánya Kálmán teljes diplomáciai képessége és nemzetével való teljes egy­beforró ttsága. Ez a beszámoló világos és teljes föltá­rása az európai helyzetnek, pontos megjelölése erők­nek és irányzatoknak rémlátások és kecsegtető déli­bábok nélkül. Ítélőképesség és tisztánlátás, a diplo­mácia értelmi alapja, Iáiul elébünk a beszámoló első részéből. A második rész megmutatja e diplomácia dinamikáját, cselekvő és halóerejét. E második rész beszámoló a magyar külpolitikáról, mely eléggé hajlé­kony, hogy a helyzethez alkalmazkodjék és kerülje a/ összeütközésekel és elég szilárd, hogy alakja le­gyen és ne adja fel jogait, melyek kétségtelenek. Sarraut, volt francia miniszterelnök, nagy külügyi beszédében a francia anyákhoz fordult. — A francia anyáknak mondotta nem kell félniök, nem lesz uj háború. - A francia miniszterelnök, Hichelieu és XIV. Lajos kömény és hóditó politikájának örököse, mosl az anyák politikáját folytatja. Bölcs politika ez, mert a francia nép politikája. Kánya Kálmán nagy beszámolójában kijelentette, hogy a magyar politikának nem lehet más irányelve, mint a szabad kéz, békés evolúció, kizárólag békés eszközökkel való küzdelem nemzeti céljaink megvaló­sítása érdekében. E politika mögött, melynek nincsenek sallangos. mellveregető kijelentései, amely eszközeiben békés, akaratában szilárd, az egész magyar közvélemény áll. Ez az a külpolitika, mely a magyar nép állhatatos, békés, de törhetetlen szándékait fejezi ki. Ezzel a po­litikával illeszkedik bele a magyarság az európai jövendőbe, ezzel válik az európai sorsközösség szá­mottevő tagjává, ezzel hangolódik bele az európai testvériségbe. Kánya Kálmán külpolitikája a magyar anyák, de egyúttal a magyar férfiak külpolitikája is. Ez a poli­tika az igazi békére, tehát az igazságra vezérlő kitar­tás politikája. Marius Tekintse meg a jobb szak­üzletekben a FILTEX RT* I e g ujabb női ruhaanyag mintáit

Next

/
Oldalképek
Tartalom