Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 3. szám - Macedónia

1ÍW3 március HtM.AItli LLOYD 15 • • • HMM LL0YD*KUlF0LDl MAGYARSÁG Macedónia Macedónia, mely 65.000 négyzetkilométert foglal el a Halkán félszigeten, történelmi múltú föld. Mint a világhódító \ i0\ Sándor orsziga első volt a gotég diainak kozctl Látta a rettenetes erejű falanxok hadsorát, látta Kynoskephale dombján a római légió és a görög falanx össze ütközését. Volt a szerencse csúcsán, viselte a balvégzet terhét de tcrts.ni.ti sz&iepll még a rimái kHi:>k teljes gy<£S /elint' után sem vesztette el. Rómának mondotta a győztes romai hadvezér nem szokása megsemmisíteni a legyőzötteket. A hadtudomány fejlődhetett a falanx és a légió kora óla. de a békekötés tudománya ma nem olyan bölcs, nem olyan emberséges, mini a régi, pogánynak mondott korban. A római hadvezér nem akarta letiporni azl az országot, mely a hellén műveltség védőbástyája volt a tbrákokkal és keltákkal szemben. A hetedik és nyolcadik században szlávok rendezkedtek itt be. majd a turáni bolgárok leigázták a mai Bulgáriának, Macedóniának, a Dobrudsának, Thráciának szláv népeit. A hódító és meghódított nép egybeolvadásából született meg a mai bolgár nép és birodalma, melynek súlypontja sokszor Macedónia volt, fennállott egész a tizennegyedik századig, amikor török hódoltság alá került. A földből, melyei annyi vér áztatott, mindig támadnak férfiak. Egy szerzetes. Paissi Jeromos, rázta föl tespedtségükböl a bulgárokat s ezután egyre-másra tört ki a balkáni kereszténység fölkelése a török uralom ellen. Az orosz-török háború után a sanstefanoi béke csakugyan fel is állította a független Bulgáriát, mely magában foglalta a régi bulgár tartományokat. A berlini kongresszus azonban, angol féltékenységtől sugalmazva, ezt a területei három részre szakította és Macedóniát teljes egészében újra török uralom alá dobta. likkor mondta Gladstone e súlyos szavakat: — Az emberiség történelmének eme nagy válsága alatt el lehet mondani — és pedig joggal most először — hogy az igazság és szabadság ügyére előnyösebb lett volna, ha az angol nép nem létezik. A berlini kongresszuson született meg a macedón kérdés. vitéz Nagy Iván e tárgyról oly tanulmányt irt, melynél hasz nosabb olvasmány a inai idők magyar embere számára alig képzelhető. ..A macedé/n kérdés" csak egy kis füzet, tanulságai azonban, ránk nézve, óriásiak. A berlini kongresszus Ítéletével csaknem egyidejűen már megszületett a Belső Macedón Szervezet, melynek célja Macedónia politikai önállósítása volt. E szervezet ereje robbantotta ki, több apró helyi jellegű fölkelés után. 190.'!ban a macedónok Szent Illés-napi fölkelését, amikor 30.000 férfi fogott fegyvert és állt fegyverben négy hónapig. Az elnyomó hatalom hallatlan vérengzése nem kímélte a fegyvertelen lakosságot és nőket sem. Kétszáznál több falu lett rommá, hetvenezer ember hajléktalanná. Macedónia birtokáért tört ki az Úgynevezett első balkán háború és 1913-ban a második balkán háború, mely nek végeztével Macedóniát három állam közölt osztották fel és a világháború utáni békeszerződés csak súlyosbította a sokat szenvedett ország helyzetéi. Macedónia azonban nem merült ki. még mindig voltak macedón férfiak, akik élni és halni tudtak 'hazájukért. A sanyargatott macedónokat, akiknek még csonka anyaországuk sincs, vértanuk vezetik. Vértanú volt Todatoff Sándor, aki a régi Belső Macedón Szervezetbe ú j életet lehelt s akit 1924-ben szerb bérgyilkosok golyója terített le. Vértanuk azok a férfiak, nők és gyermekek, akiket csendőrök lőttek halomra. És vértanú volt Evtimoff Simeon, a genfi „Macedpine" és a szófiai „Makedpnia" főszerkesztője, akii fiatalsága teljében. 1933. januárjában terített le a gyilkos golyó. E vértanuk Macedónia egységének és önállóságának nagy perét vitték a világ közvéleménye előtt. Nem ismerték a meghún yászkodást, a kiegyezést, a körülményekhez való ügyes alkalmazkodást. Xem azért szóllak, irtak, éltek-haltak, hogy a hatalom birtokosainak kedvében járjanak és kegyéi kiérdemeljék. Férfias akaratuk, lelkük egész tüze nemzetüké volt. Egy kis, alig kétmilliós népé. Egy kis, összetört hazáé. De lehet-e nép és lehet-e haza kicsi? A macedón nép tanult, müveit férfiai megtehették volna, hogy — külföldre menve. keresik a maguk boldogulását. S valóban a felkelések, politikai villongások során százezrével mentek világgá, de nem azért, hogy nemzetüket, nemzetiségüket elfelejtsék és elfelejtessék, hanem azért, hogy ott is hazájukért harcolhassanak. Írnak minden nyelven, minden müveit országban, folyóiratot adnak ki Géniben. Párisban, Amerikában, még pedig olyat, melynek minden sorában, külső és belső szépségében törhetetlen szeretet látszik, nem az önérdek, hanem a haza iránt. A macedónoknak, mint a régmúltban, most is történelmi hivatásuk van: a hazaszeretet legteljesebb példáját adják. Megmutatják, hogy nem elég a hazát saját jólétünkön keresztül szeretni. Megmutatják, hogy az a misztikus érzés, mely egy szegény országhoz, egy letiport néphez fűz. többel ér, nagyobb és sugárzóbb és a megváltáshoz közelebb álló hatalom a mai kor arany- és kényelemimádatánál. Macedóniának vannak emigránsai, de nincs köztük egyetlen egy se, aki rágalmakat szórna elhagyott hazájára. Macedóniának vannak nemzetiségei, számszerint hét, de nincs köztük egy sem. mely a közös haza szétdarabolását kívánná. Macedóniának van határontúli sajtója, de nincs egyetlen orgánuma se, mely tompítaná hangját azért, hogy az elnyomó országokba beengedjék. A vértanúság, ami a kényelmet, jövedelmet áhítozó országokban már csak legendás emlék, ott biztos vég, mely a külföldön harcoló macedónokat is utóiéri. A revizió, mely másutt illedelmesen tompított jámbor óhaj, ott élő és vérző hit, melyet az első keresztény vértanuk buzgóságával vall és gyakorol tudós, tudatlan, férfi és nő egyaránt. Egy ország boldogságáért való küzdelemben egyetlen igazi tél van. Nem a sokat hangoztatott kultúrfölény. Hiszen a görögségnek kultúrája nagyobb volt, mint a rómaiaké: hazájukat mégis elvesztették. Nem az alkalmazkodás, nem a meglapulás, nem a várás, nem a ..jó magaviselet", melyre a nép majdan egy ..igazságos" békekongresszus előtt hivatkozhatok. Mindé/ csak puhítja, gyermekessé, állhatatlanná álmosítja a lelkekel. Egyetlen igazi tét van: a férfi kemény akarata, mely nem változik, nem enged és kész. küzdeni mindhalálig. Aki ezt a tétet nem dobja a harcba, annak kár küzdenie. Soha férfiúi akarat nélkül nem építettek államot, nem szere/lek vissza hazát. Legyen egy ország bármily eltiport, legyen bármily szerencsétlen a jelenben, a jövő boldog Ígérete hajnallik előtte, inig hősöket, halálig hü férfiakat terem. (Pm.) TELEFON: 62-1-20, 62-5-53 ÜIAGYAR TEXTILFESTOGYAR B.-T. III., SZENTENDREI-UT 8123-8135/1.