Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 3. szám - Macedónia

III \<.tltl V LLOYD 1933 március Az Angol-Magyar Bank közgyűlése A magyar bankmérlegefc kőt csoportra oszthatók, az oszta­lékifizető és osztalék aean fizetők csoportjába. Valamennyi bank­mórleg megegyezik abban, hogy a bizonytalan gazdasági hely­zetre való tekintetlel jelentős tartalékolások történnek. Az Angol-Magyar Bank több mint másfélmillió pengős tiszta nyeresége lehetőivé tette volna a bank vezetőségének az osztalék­fizetést, de a banknak túlnyomórészt külföldi részvényesei he­lyesebbnek iléllék a fennálló transzfertilalmak miatt egyébként sem átutalható osztalékaikat a bank pénzügyi mohüjitásánai és erősítésének céljaira fordítani. Annak ellenére, hogy a bank bruttónyeresége több mint egymillió pengővel esőkként a ta­valyihoz képest, a tiszta nyereség csaknem eléri a tavalyit, ami elsősorban a kellő időben kereszilülvilt iizlehiteli körtségapasz­lással volt elérhető. A bank betétállománya a tavalyi színvona­lon maradt és az igazgatóság által megállapított mérleg tanú­sága szerint mobilitása is változatlanul megmaradt. Az Angol-Magyar Bank Rt. igazgatósága március 10-én tartott ülésében megállapította az l();i2-i üzletév mérleget, mely az előző évről áthozott 200.117.16 pengő betudásával, a folyó üzletben eszközölt 47G.O0A pengő leirás és az értékpapíroknál eszközölt jelentékeny leírások után, 1,525.017.69 pengő tiszta nyereséget tüntet fel (az előző évi 1,700.117.16 pengővel szem­ben). Bárha ez a nyereség az osztalékfizetést lehetővé tenné, mégis figyelemmel a még mindig tarló világgazdasági válságra, valamint országunk kedvezőtlen gazdasági helyzetére, a bank bel- és külföldi nagyrészvényesei a vezetőségnek ama javasla­tát telték magukévá, mely osztalékfizetés helyett inkább az in­tézet saját erejének növelését célozza. Ennélfogva az igazgató­ság a fentebbi tiszta nyereség hovaforditása tekintetében azt az indítványt fogja a március 27-re egybehívandó 4'2-ik évi ren­des közgyűlés elé terjeszteni, hogy a rendelkezésre álló összeg­ből 1,000.000 pengő a tartalékok és 300.000 pengő a nyűg- és kegydijalapok dotálására íordittassék, niig a fennmaradó 225.017.69 pengő az 1933. üzletév számlájára vitessék át. A mérleg tételei közül kiemelendő, hogy a betétállomány az év végével 63.1 millió pengőt tett ki, ami az előző évi 65.5 millióval szemben csak csekély eltérést mutat. Ez a tény bizo­nyítéka annak, hogy a belétet elhelyező közönség bizalma az intézet iránt csorbítatlanul áll fenn. A törvényes adósvédelmi intézkedések ellenére a bank mobilitását változatlan mértékben fenntartotta, mert a takarék­és folyószámlabetétként kimutatott összeg az eddiginek megfe­lelő arányban maradt készpénzben, bankári követelésekben és váltókban elhelyezve. A hitelezők tétele 33.5 millió pengő (az előző évi 33.2 millió pengővei szemben). E hitelek túlnyomó része a bank angol és egyéb külföldi szoros baráti összeköttetései által az intézet ügy­felei részére a bank garancia jávai nyújtott hitelekiből álll A pénztári készletek és bankári követelések összege 7.7 mil­lió pengő (tavaly 8.2 millió). A Iváltótárca 39.2 millió pengő (az 1931. év végén 40.4 mil­lió). A bank vidéki pénzintézeti és egyéb ügyfeleinek váltóie­számitolási keretét a lefolyt évben is a legnagyobb méltányos­sággal tartotta fenn; a váltóleszámitolási forgalom az 1932. év­ben 324 millió pengőt tett ki (az előző évi 331 millióval szem­ben), mely tekintélyes forgalom ellenére fizetésképtelenségek­ből eredő számottevő veszteség nem érte az intézetet. Az adósok tétele az előző év színvonalán mozog: 61.6 mil­lió pengő, a tavalyi 60.8 millióval szemben. Az értékpapírtárca és az érdekeltségek lételeinél a jelen mérlegen belül eszközölt árfolyam-leértékelések betudásával, 2.7 millió pengőmyi csökkenés mutatkozik. A jelzálogkölcsönök állománya visszafizetések folytán to­vábbi 1.8 millió pengővel apadt. Az eredményszámla tanusága szerint ,i bruttó nyereség 5.2 millió pengő. * Az Angol-Magyar Bank R.-T. részvényeseinek március 27-én Károlyi Imre gróf elnöklésével tartott 42. évi rendes közgyűlése jóváhagyta az 1932. üzletév mérlegét, mely a már közölt leírások után 1,525.017.69 P tiszta nyereséggel zárult. E nyereségre nézve a közgyűlés helyeslően magáévá tette az igazgatóság ama ja­vaslalát, mely szerint — figyelemmel a még mindig tarló világ­gazdasági válságra, valamint országunk kedvezőtlen gazdasági helyzetére — a fenti nyereség teljes összege ezúttal az intézet saját erejének növelése céljaira íordittassék. Ennek megfelelően a közgyűlés elhatározta, hogy a fenti összegből a rendes tarta­lékalap gyarapítására 100.000 P, különféle tartalékolásokra 900.000 P és a nyűg- és kegydijalapok dotálására 300.000 P fordíttassák, a fennmaradó 225.017.69 P pedig az 1933. üzletév számlájára vitessék át. Magyar áruk és termékek pengő elle­nében való eladása a külföld számára a Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából A Magyar Nemzeti Bank engedélyezte az 183^. évi Budapesti Nem­zetközi Vásár kiállítói számára folyó évi május b—15-ig. 1. külföldiek áruszállításából eredő és valamelu megbízott pénz­intézetnél küllöldiek áruíoroalmi belföldi pengőszámláján a Maauar Nemzeti Iliink engcdéluévcl jóváírt pengőkövetclésciérl vaou: 2. a Mamtar Nemzeti Bank cselenként történő elbírálása melleit elis­mert devizaigéngek törlése ellenében összesen 10 millió pengő értékben különböző cikkek kiviteléi. Arupengö ellenében lebonyolítható exportüzletek bármelu állam fele köthetik, tehát a Magiiai országgal klit ing-megállapodási létesített államok felé is, cz utóbbi államok felé azzal a megszorítással, hogy pl. Német­országba történő árueladás csak németországi behozatalból eredő árupen­gővel egyenlíthető ki, slb. és ha ehhez az illető külföldi jeggbankok hozzá­járulnak és azt a fél igazolja. Gyakorlati lebonyolítás A pengő ellenében történő export-üzletek gyakorlati lebonyolítá­sának megkönnyítése érdekében a Magyar Királyi Külkereskedelmi Hivatal a vásár területén kirendeltséget állit fel. Ez a kirendeltség a vásár tartama alatt minden tekintetben részletes felvilágosítást nyújt az árupengő ellenében megkötött export-ügyletekre vonatkozólag. A bejelentéshez szükséges kötlevél-nyomlatványok a kiren­deltségnél kaphatók és kitöltés után ugyanott nyújtandók be. Az exportüzletet bejelentő blankettának tartalmaznia kell: a) az eladó magyar céget és a külföldi vevőt; b) a pontosan megnevezett kiviendő árut; ej az áru rendeltetési országát; d) a szállítás határidejét és a rendelés értékét; r) hogy a külföldi pengőkövetelés melyik magyar bankban fekszik; /) a pengöszámla tulajdonosának nevét és pontos cimét; g) ezeken kivül csatolni kell az eredeti kötlevelet. rendelőlevelet, vagy számlát, illetve ezek hiteles másolatát, amelyeket a kirendeltség lebélyegez. Az áruk kiszállításánál feltétlenül szükség van a Magyar Nemzeti Bank ,,C" jelzésű, u. n. kiviteli tanusitvánvának kiállítására. Ha a kiszállí­tást külföldi rég kívánja eszközölni, vagy általában, ha azonnali fizetés van a vevővel szemben kikötve, a pengőből előirt módon történő kiegyenlítést az áru kiszállítása előtt kell igazolni, tehát 1. vagy csatolni kell a pengőkövetelést nyilvántartó bank nyilatko­zatát arra nézve, hogy az üzlethez szükséges pengőösszeget a külföldi fél követeléséből a bank kifizette, illetve leirta; 2. vagy be kell mutatni a Magyar Nemzeti Bank árucsoportja (V. Hold utca 1.) igazolását, amely szerint valamelyik belföldi adós (igénylő) kívánságára benyújtott cevizaigényét tárgytalannak tekinti. Ha a kiszállítást belföldi cég végzi, a pengőigazolás utólag (az áru kiszállítása után) is történhet, azonban legkésőbb az áru feladásától szá­mítolt 15 napon belül. Az exporteurnek nyilatkozatot kell kiállítania, mely­ben kötelezettséget vállal aziránt, hogy a szóbanlevö pengöigazolási köte­lezettségének az előirt határnapig eleget fog tenni. A Nemzetközi Vásár tartama alatt kiadott export-engedélyek alapján történő kiszállítások mezőgazdasági cikkeknél a vásár bezárásának napiálM számított 4 héten belül', ipari cikkeknél pedio 4 hónapon belül lesznek lebongolitandók. A kitöltött blankettákat a vásár vezetősége és a kiviteli kirendeltsée felülvizsgálja és az elintézést legkésőbb másnan közli az érdekeltekkel. A felek az elintézés eredméngéről tehát legkésőbb 24 órán belül értesilésl kapnak. MAGYAR KÜLPOLITIKA A Magyar Revíziós Liga hivatalos lapja KÜLPOLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IDEGENFORGALMI FOLYÓIRAT Szerkesztő-bizotiság: Pékár Gyula főszerkesztő, a Magyar Revíziós Liga társelnöke. Ráró Madarassy-Reck Gyula, a Magyar Revíziós Liga társelnöke, dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügy­vezető igazgatója, dr. Kiss Menyhért, főmunkatársak. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Budapest, VI., Aradi-utca 8. Telefon: 22—8—97 Kiadótulajdonos: Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat részvénytársaság. Elófizetéisi ár: Egész évre 18 pengő, félévre 9 pengő, Ausztriában 24 schilling, Bulgáriában 600 leva, Franciaországban 100 frank, Németország­ban 15 márka, Olaszországban 70 lira, Törökországban 8 török lira. Az amerikai Egyesült-Államokban 4 dollár egész évre. Postatakarékpénztári számla: 16,123.

Next

/
Oldalképek
Tartalom