Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1933 / 2. szám - Titkos jelentések Kossuthról és az amerikai magyarokról. A bécsi rendőri és udvari levéltár eredeti okmányai alapján
1933 iebruár MAGIAK KÜLPOLITIKA 13 Addig dörgölték az elaléltál, mi^ az magához lért. Hálálkodni kezdett. — A biztos hatóitól mentetté] meg .. — Hát aztán! mordult fel Dobry. Kutya kötelességem volt, vagy mi. Magyar vagy. Ne beszóljunk erről, liánom menjünk egy pohár borra. Kezdjük a melegítést ős száritásl belülied A közelben van egy jó kis vendéglő. Közrevették a menekülőt. Kz beszélni kezdett. — Át akartam jönni . . . Már ugy búzott valami . . És nem engedtek . Mindenféle akadály! kitaláltak . . . Gondoltam: itt a Duna Észrevettek Pákozdy hallgatva lépdeli melleltük. Dobry meg nem állhalta szó nélkül. — Hál neked mi bajod van? Gondolkodom. Nincs okosabb dolgod.' Nincs. Az jutóit eszembe, Dénes, hogy nem vol! igazam. Amikről az előbb beszélgettünk .. — No... A tudomány csak foglalkozzék a holl anyaggal, a természet rejtett erőivel . varázsoljon ezekbe életet, de a/ emberi érzéseket ne bántsa. Átölelte barátját. — Ugy-e, igy van ez ridegszivü, közönyös, fölényeskedő Dobry barátom. Titkos jelentések Kossuthról és az amerikai magyarokról A bécsi rendőri és udvari levéltár eredeti okmányai alapján írta: TÁBORI KORNÉL Az amerikai magyarság történetét nagyon sok érdekes adattal gazdagítja a kémjelentések sorozata. Főkép abból az időből, amely a szabadságharc után Kossuth Lajos ritka lelkességü amerikai fogadtatásával milliók előtt váll nevezetessé. Bizonyos ponton az Egyesült Államok történetébe is belebelevág ez a magyar esemény, mint a bécsi iratok kétségtelenül bizonyítják. Amerika nagy ünnepséggé1! fogadia mar azokat a magyarokat is. akik Kossuth előtt a „Mississippi"-hajón érkeztek oda. A kormányzót pedig Kingsland nevvyorki polgármester a város előkelődnek élén várta s amikor Kossuth a szárazföldre lepett, száz ágyúlövés dördült el a tiszteletére. Kíséretével (Bethlen Gergely, Ihás: ezredes, Hajnik Pál, Pulszky Ferenc és több derék honvédtiszt) diszmenethen indult a nép ujjongása közepette a Castle Gardenbe, mini a város vendége. A kémek pontosan leírják azt is, hogyan fogadta Kossuthot az amerikai parlament nevél>en Cass, a Mississippiforrás fölfedezője, Seivald szabadelvű párti vezér és Shields tábornok. Maga az elnök diszebédjén üdvözölte Kossuthot és január 7-ikén meghívták öt a kongresszus ülésére is. „Ez olyan rendkívüli megtiszteltetés, amelyben Kossuth előtt csak Lafayette, a nagy szabadságharcos részesült" Amikor a háznagy lekísérte az ülésterembe, valamennyi képviselő felállt a helyéről és az elnök mini ..igazi nagy emberi" fogadia. Este nagyszabású bankettet is rendeztek Kossuth tiszteletére. Középen a szenátus elnöke, King alahámai .szenátor ült, jobbján Kossuth és balján Webster miniszterelnök. Körül: miniszterek, szenátorok és a kongresszus tagjai. King ezt mondta toastjában: — Magyarország, amelyet tisztelt vendégünk képvisel, fiainak erényeivel és hősiességével igazolta, hogy érdemes a szabadságra: ennélfogva a nemzetközi törvény és igazság egyformán követelik, hogy tiszta harca a függetlenséggel végződjék. Kossuth éleiének egyik legnagvobbszabásu beszédét mondta el ezen az eslén. Amerika vezető személyiségei állapították meg, hogy „csodálatos divinációval tudta remek formába önteni magának Amerikának igazi hivatását is." — Az. önök elvei — mondta Kossuth a többi közi meg fogják hódítani az egész világot, mert szabadságuk, jó létük, határozottságuk dicső példája fölébreszti az emberiség Öntudatéi valódi rendeltetéséről. Olyan leckéi adnak az. emberi nemnek, amely célra vezet és előbb-utóbb megszünteti az álnok európai despotizmust . . . Ha a világ uralkodói s népei döntő harcba szállnak és Európa egyetlen nagy csatatérré lesz, akkor csakis a: amerikai Unióra vár a végszó, amel> a teljts diadal hirdetije. Amerikától függ majd ki lesz az ur. Megrendítő hatással beszélt Kossuth a magyar állapotról: — ...Nincs nemzet, amelv annyit harcolt és szenvedeti volna a müveit keresztény világéri, mint a magyar és mi nem panaszkodunk sorsunk fölött: súlyos lehet, de nem dicstelen. A mi hazánkban dűltek el a döntő c>alák a kereszténység érdekében, ott dől el majd a nagy csata a nemzetek függetlenségéért, a: állam jogokért. a nemzetközi törvényért és a di mokráeia szabadságáért... Forrón köszönöm a közelismerést, hogy hazám bebizonyította: megérdemli a szabadságot. Igen. én büszke vagyok nemzetem jellemére, vitézségére, szabadságszeretetére és életképességére s meghajlok a gondviselés rendelete előtt, amely hazámat olyan helyzetbe hozta, hogy unnak függetlensége nélkül nincs lehetősége az európai nemzetek szabadságának és függetlenségének. Kossuth beszédét olyan rendkívüli hatás követte, aminőt ..soha még Amerikában nem tapasztaltak.' A nagyméretű terv éppen :. kémek ügyessége folytán időnek előtte ismeretessé vált a „régi kontinensen" A secesszió tudvalevően csak tiz esztendővel később lóriéul meg, — s akkor sem csekély vérontás árán. Kossuthot megérkezése után az amerikai nép napokon ál ünnepelte Xevvyorkban. fölirattal, népgyűlésen, városi hivatalos ünnepségeken, színházi díszelőadásokon, aztán megjött Európából Napóleon államcsínyének hire és a köztársaság bukása Kossuthot roppantul megrendítette. Nehezen tudták rávenni az amerikai körútra, amely példátlanul lelkes diadaluttá nőtt. Különösen nagy melegséggel fogadták Kossuthékat Amerika legműveltebb államában, Massachussets fővárosában: Bostonban. Híres tudósok és irók is tisztelettel fogadták: igy Prescott, a jeles történetíró, dr. llowe, a kiváló pszichológus, Byron görögországi társa, sőt Gambridge-ből Kossuth elé jött maga Longfellow is, Amerika nagy költője. Az amerikai spiónok állandóan érintkeztek a londoniakkal és akadl közlük olyan, aki futárszolgálatot is vállalt Kossuthék számára, hogy ezen a réven titkaikat kilesse. Az egyik kém Percei Mórnak vitt „kompromittáló" híreket, mert tudta, hogy mennyire haragszik Kossuthra és remélte, hogy viszont fontos információkat kaphat Perceitől. A bonyolult és agyafúrt spicliszolgálat közben sikerült elfogni Vukovics Sebé) exminiszternek levelét, amelyben igy ír az amerikai helyzetről: — Kossuth most újra nagyon bizik és reméli, hogy igen komoly befolyása lesz az amerikai elnökválasztásra is. Persze azl a jelöllel fogja támogatni, aki nem gátolja meg, hogy a magvai- felkelők hadiszert és pénzt kapjanak. Pierce — az egyik komoly jelölt — mindenben helyesli Kossuth fölfogását és valószínű, hogy ezért a kormányzó visszatér Amerikába. De változó módszert követ: többé már nem nyilvános beszédekkel agitál, hanem csöndben, bizalmas tárgyalásokon igyekszik a nagy célhoz közeledni . . . Ismertnevii kiváló magyaroknak számos amerikai levelét elfogták. Szükség volna ezeknek az iratoknak szószerilll való publikálására, mert hazánknak és speciálisan az amerikai magyarságnak történetéi sok ismeretlen adaltal egészítik ki. Amerika mai magyarjai föltétlenül hálával tartoznak a szabadságharc után kivándorolt elődeiknek, mert nekik köszönhetik azt, hogy az egész Unió népe megismerte a magyar jellem legértékesebb megnyilatkozásait és olyan periódust telt köztük emlékezetessé, amelyre a magyarság mindig önérzettel hivatkozhalik a szabadság klasszikus földjén is.