Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1933 / 2. szám - A revizió és a francia sajtó
14 MAGVAR Iví I l'OI.I I IK A 1933 február A revízió és a francia sajtó A kisantant hatalmak legutóbbi genfi megegyezése világos bizonyítéka annak, hogy a revízió hatalmas előretörése ellen fegyveres blokkot akarnak kialakítani. E mozgalom, mely mindig békés utón az igazság fegyverével küzdött, sohasem gondol! olyan eszközökéi igénybe venni, melyekhez az antireviziós tábor mos! oly nagy hűhóval fordul. Katonai természetű megegyezésük mentségére — mely egyáltalán nem a békés szándéknak bizonyítéka — természetesen Magyarország állítólagos fegyverkezését hozzák fel. Ez alaptalan rágalom, nem először indul ki a csehszlovák sajtóiroda jólismeri boszorkánykonyhájából s mindannyiszor, amikor a revíziós mozgalom békés eszközei egy-egy nagyobb sikert könyvelhettek el, a cseh pénzen élősködő külföldi sajtó félreveri a harangot Magyarország állítólagos háborús, illetőleg „revanche" törekvései miatt. A kisantant sajtóirodák kétséglveesett kapkodása azonban nem fogja a vári eredményi meghozni, mivel a külföldi közvélemény, melyet a guruló szokol nem tud magának megnyerni, tisztában van azokkal a machinációkkal, melyekkel az antireviziós tábor az igazságot el akarja homályosítani. Egyik legjobb bizonyítéka ennek a La République január 31-i számában megjelent hosszú cikk, melyben Émile Roche „Hogyan csináljuk meg a revíziót?" cím alatt részletesen foglalkozik a francia állásponttá', a revízióval szemben. Ismerteti azokat a módozatokat, melyek a revízió megvalósítása körül felmerültek. így Pierre Cot javaslatát, ki a revíziót a népszövetség paktumának 19. pontjában '.átja, továbbá azt az álláspontot, mely a halárrevíziós kérdését a hágai nemzetközi bíróság elé akarja vinni Véleménye szerint a legcélravezetőbb lenne, ha az érdekeli államok megbízottai közvetleni tárgyalásokba bocsátkoznának s nem biznák e kérdést a nemzetközi fórumokra, melyek csak komplikálják és nehezítik a megoldást. Felmerül az a kérdés, vájjon a francia közvélemény milyen álláspontot foglal el a revízióval szemben. Erre azt válaszolhatjuk, ihogy ami a békeszerződések pénzügyi rendelkezéseinek megváltoztatását lilleti, abban minden francia még a legvadabb revizióellenes is egyetért. Ami a revízió politikai természetű vonatkozásai! illeti, ezzel szemben a felfogások eltérők. Franciaország és szövetségesei, u. m. Románia, Jugoszlávia és Lengyelország eddig amellett harcoltak, hogy e kérdés ne kerüljön napirendre. Ezzel szemben Németország, Ausztria, Magyarország, Bulgária és a Szovjet köztársaság hol erőszakosan, hol diiplomatiikus formák között követelték e kérdés megoldását. Ami Aingliát és az Egyesült Államokat illeti, ugy azt mondhatjuk, hogy a közvélemény a revízió mellet! van, mivell egyrészt a jelen állapotokat igazságtalannak tartja, másrészt pedig szívesen foglal állást egy olyan állapot eilen, mely szerinte francia hegemóniát jelent. A francia álláspontnak az a psziihológiai motívuma, hogy attól fél, ha Németország bármilyen revízióban részesülne, ugy a birodalomnak egyszerre megjönne az étvágya és követeléseiben nem ismerne határt. Ezen érvelés mindenesetre igen tiszteletreméltó és tekintetbe veendő, de alapjában véve figyelmen kivül hagyj i azt a sokkal nagyobb veszedelmet, melyet a jelenleg meglévő tűzfészkek tovább fenntartása jelent. „A békeszerződések revíziója nem veszélyezteti a mi nagy érdekéinket" — mondja többek közt Émile Roche — A területi revizióban felállított követelmények sokká' kisebbek és jelentéktelenebbek, mint az európai béke és a népek békés fejlődésének veszélyeztetése. Miattuk nem érdemes az utóbbiakat kockára lenni. A békeszerződések revíziójának békés megoldása tehát nem más, mint tulajdonképpen egy levezető szelepe az egyes nemzetközi feszültségeknek, melyek ha fennmaradnak, ugy veszélybe dönthetik a békét. Mivel a revízió nem veszélyezteti a francia érdekeket, igy legfőbb ideje, hogy felhagyjunk ellenzésével, nehogy akaratunk és érdekeink eUen valósuljon meg. így ír Emilé Roche francia publicista ugyanakkor, amikor a kisantant érdekeit szolgáló sajtó a legvadabb kirohanásokat rendezi a revízió és Magyarország ellen. E cikk fényes bizonyítéka annak, hogy a revíziós mozgalom feltartóztathatatlanul halad előre a maga utján s elérkezett ahhoz a stádiiumhoz, amikor nemcsak szükségességét hangoztatják, hanem megvalósításának módozataival és körülményeivel is foglalkoznak. Az utóbbi időben felmerült különböző tervezetek és javasolt megoldások mind csak azt mutatják, hogy e kérdés igenis megérett a megoldáshoz s nem lehel többé levenni a világproblémák napirendjéről, bármennyire szeretnék is ezt a kisantant urai. ELŐFIZETŐINKHEZ! A „Magyar Külpolitika" szerkesztősége azzal a tiszteletteljes kéréssel fordul előfizetőihez, hogy amennyiben a lapot nem kapnák pontosan, haladéktalanul szíveskedjenek bejelenteni kiadóhivatalunknál, hogy nyomban intézkedhessünk a sérelmek orvoslása iránt. KÖZGYŰLÉSI HIRDETMÉNY. A „Hungária Lloyd" Lapkiadó Vállalat Részvénytársaság évi rendes közgvülését 1933 március hó 11. napján, déli 12 órabor tartja Budapest, VI., Aradi-utca 8. 1. emeleti saját helyiségében, melyre a t. részvényesek ezennel meghívatnak. TÁRGYSOROZAT: 1. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság jelentése. 2. Zárszámadás és mérleg megvizsgálása és határozathozatal. 3. Határozat az igazgatóság és felügyelőbizottság felmentvénye tárgyában. 4. Az igazgatóság kiegészítése. 5. Felügyelőbizottsági tagok választása. Budapest, 1933. február hó 28. Az igazgatóság. Az alapszabályok U-lk §-a szerint szavazati jogot csak az a részvényes gyakorolhat, aki a részvényeit a „Hungária Lloyd" Lapkiadó Vállalat r.-t. pénztaránál (Budapest, VI., Aradi-utca 8, |. em.) legalább 3 nappal a közgyűlés elölt a hivatalos óráli alatt d e. 9 és 1 között leteszi és az erről szóló elismervény' a közgyűlés elnökének bemutatja. Mérleg számla : VAGYON Lapérték P 59.000.—, Berendezés P 2.469 80, Pénztár P 231.20, M. Kir. Postatakarékpénztár P 164.71, Előleg P 1.136.60, f. é. veszteség P 47.257.08. összesen P 110.259.45. TEHER : Részvénytőke P 100.000.—, Elfogadványok P 8.799.69. Nyomda, klisé, irodai számlák P 1459.76, összesen P 110,259.45 Eredmény számla: VESZTESÉG. Alapítási költség P 1.397.70, Betegsegélyző járulék P 245.94 Tisztviselők fizetései P 4.110 —, Telefon P 721.58, Tisztviselők kereseti adóia P 64 15, Kamatok P 426.86, Házbér P 1.529,94. Részvény-illeték P 1.527.80, Propaganda, hirdetés és utazási költség P 5 704 03. Szerkesztési, honorárium és költségátalány P 7.154 38, Nyomdai költségek P 34.114.72, Irodai költség P 2 251, tulalékok P 4.981.52, Általános vállalati költségek P 4.464.94, összesen P 68.694.50. NYERESÉG Hirdetési és közleménybevételek P 7.814.48 Előfizetések P 13.623, f. é. veszteség P 47.257.08, összesen P 68.694 56. Az igazgatóság. Megvizsgálta és helyesnek találta a Felügyelőbizottság. F IÚMÉBA ÉRKEZŐ MAGYAROK AZ "pv EGYETLEN 30 ÉVE FENNÁLLÓ I) MAGYAR VENDÉGLŐBEN ÉTKEZNEK Hl UMÉBA ÉRKEZŐ MAGYAROK AZ T\ SIHÁL JÁNOS, FIUME VIA VALSCURIGNA 10. uendegio a Ket eperianoz - msiorame ai due morer
