Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 2. szám - Itália és az olaszok Magyarország történetében

m MAGVAH KÚJ'OLITIkA 1033 február elmondja. De nem hallgatja el a/t sem. hogy sokszor harcokat jelenlcllek e kapcsolatok, különösen, amikor a nagy magyar királyok. Szent László és Kálmán, nemcsak egész Horvátországot, hanem Dalmáciát is elfoglalták, ahol szembekerüllek Velence érdekeivel. A harcok közben azonban Hymcii is gondoskodóit róla, hogy az olasz-magyar kapcsolatok szorosabbá fűződjenek: már Kálmán király is olasz nöl ültet maga mellé a trónra, EVuggerónak, Szicília királyának lányát, BusAllát. A harcok közl>en békés évek, sőt évtizedek is akadtak és már hétszáz év előtt kereskedelmi szerződés született meg Velence és Magyarország között, amely szerint: „magyar alattvalók sza hadon mozoghatnak Velencében és velenceiek Magyarorszá gon, ha megfizetik a megfelelő határvámot. Mindkét ország kereskedői felmentetnek azonban a vámok fizetése alól aranyékszerekért, igazgyöngyért, drágakövekért, selymekért és szövetmintákért". Szinte a viszonosság elvéi illusztrálja Gigante. amikor elmondja, hogy amint a magyar királyok Olaszországból hoztak maguknak feleséget, éppenugy olasz uralkodóik is az egyre hatalmasabb Magyarország királyi házaiból házasodtak - és ezzel eljut az Anjouk első szerepéhez Magyarország történetében. Nem bu/za alá. de azért nyilvánvaló lesz. hogy Magyarország éppen ezekben az időkben jutott el legnagyobb hatalmához, amikor az olasz kapcsolatok tudtak a legerősebbek és olasz származású uralkodók Róbert Károly és fia, Nagy Lajos ültek a magyar Iránon. Csuk Mátyás alatt retekedéit e korral fényben, dicsőségben és hatalomban Magyarország. \m az olasz származású uralkodók azért is voltak nagy királyok, meri sosem törekedlek erőszakot elkövetni a magyar nemzeti érzésen, sőt ellenkezőleg, ápolták < zt az érzést, tisztelték az ország törvényeit és igazi nemzeti uralkodók maradtak akkor is. amikor mindenben emelték az ország színvonalát. Eredetük olasz volt. de igazi magvarok lettek, akárcsak Hunyadi János fegyvertársa, Kapisztrán János, az olasz szerzetes. Es Gigante idézi Petrarcát, aki szerint Nagy Lajosnál többet egy király sem tett hazája dicsőségéért és népe boldogságáért. Magyarország fénykora volt ez; iskolákat és egyetemeket alapítottak a királyok. tudósokat és művészeket hozatlak Olaszországból, terjes/lelték a művészetet és a művészei szeretetét. És amint Olaszország és Magyarország közöli EI kapcsolatok erősebbek lettek, - Mátyás király harcosai siettek Otrantóba, hogj segítőkezet nyújtsanak a török kiűzésre, aki már otl is kezdte megvetni lábát. Még ma is „Magyar forrás"-nak nevezik azt a kutat, ahonnan Otranto vízvezetéke vízzel látta el a várost: és ezt a nevet azért ka/tta. mert Mátyás katonái foglalták el és ezzel elvágták a vízvezetéket, ugy hogy a törökök, viz hiányában, kitakarodtak Otrantóból. Mátyás király felesége is olasz nő volt, Beatrice d'Aragona, — de Mátyás király fiának, t'.orvin Jánosnak /. olasz feleséget óhajtott, Bianea Maria Sforza-i . . . ím meghall Mátyás, és jött Mohács. Ks utána — a Habsburg-uralom. A legszomorúbb korszak Magyarország történelében ... A Habsburgok ahelyett. hogy segítettek volna kiűzni a törököt, megelégedtek azzal, hogy saját határiakat védelmezzék És még a zenlai hősnek, Savoyai Jenőnek is csak arra adtak parancsot, hogy védekezzék és ,i császári udvar let/felsőbb haditanácsa haditörvényszék elé akarta állítani, mint árulót, amiért támadásba ment át és megsemmisítette az egész ellenséges haderőt, noha erre nem volt parancsa. Gigante drámai erővel mondja el mindezt, akárcsak i/i a történelmi lényt, hogy Zrínyi Miklós jóslala beteljesedett: Magyarország nem igyekezett nemzeti hadseregei szervezni, i tarokéi a csiszár tábornokai uzhk ki ÉS ezt Etts ki is használta. Valóságos gyarmatot csináltak Magyarországból, amelyet el akarlak németesiteni és hazafias gondolkodású vezéréül egymásután börtönbe hurcolták. Napóleon, amikor Ausztria ellen indult, kiáltványában külön is hangsulvozta: ..Ausztriával való közösségiek az oka Magyarország szerencsétlen sorsánaki" És ez még sokáig fájdalmas igazság maradt. Kossuth megkísérelte lerázni az osztrák igát: az olaszok nagy segítségére voltak ebben, amint Gigante részletesen elmondja Mazzüni és Monti báró szerepé*- De utána, hogy csak a Bach-korszak üldözéseinek emlékét idézzük még sz orubb idők következtek Magyarországra, fis Gigante a 67-es kiegyezési sem ugy tárgyalja, mint ami Magyarország számára jelentett volna hasznot: érveit pétiig Kossuthnak ama nyill leveléből meríti, melyei 1K07 május '22-én intézeti Deák Ferenchez: ,.Azt a jogot, amit erőszakkal vettek el tőlünk, még vissza lehet szerezni, csak az veszett el. amiről (Miként mond le 'a nemzet'" — idézi Kossuth Deák Ferenc szavait Deák ellen fordítva és rögtön hozzáfűzi, hogy: ..a magyar hadsereg a kiegyezés révén az osztrák császári ármádia része lesz, amely nem felelős a magvar parlamenttel szemben és ezzel Magyarország el \eszli legfontosabb garanciáját és azt a jogát, hogy saját nemzeti érdekei szerint folyhasson be a hadüzenet kérdésébe. Miután pedig a külpolitikai kérdésekben nincs szava, igy idegen érdekek vontató-kötelére kerül, nem lehet többe uia saját jövőjének, ez pedig a nemző' öngyilkosságát jelenti. Kossuth jóslata előzi meg azt a tragikus képet, melyet Gigante rajzol az. önmagát független királyságnak hitt Magyarországról, a világháború előtt: „Ausztriával való kapcsolata kényszeritelte Magyarországot 1914-ben olyan háborúba, amelyből semmit sem nyerhetett és amelyei legnagyobb államférfin, gróf Tisza István minden áron meg akart akadályozni, mert előre látta, hogy akár mint győztes, akár mint legyőzött kerül ki e háborúból a monarchia, a háború árát Magyarországgal fizettetik meg" És hozzáfűzi még Gigante: „A monarchia valamennyi nemzetisége, kivéve a németi kel és a magyarokat, ugy használta ki az eseményekéi, hogy akármiiiiő is legyen a háború kimenetéle, ők abból hasznot húzzanak- mialatt nagyrészük az osztrák hadsereg soraiban harcolt, mások az ellenséges hatalmakhoz sietitek, ,\/ elnyomott népek képviseletében. 1-% igy a háború végével a győztesek a régi osztrák császárság helyén otl találhatták röglön az „utódállamokat", (dák ellenségből egyszerre szövetségesek lellek, és ekkor, hogy kárpótolják, annyi viszontagságért és annyi veszteségért, megcsonkították Magyarországot." Silvino Gigante az olasz nagyközönségnek irta ezt a nagyszerű könyvét. De olvasása tanulságos nekünk, magyaroknak is. inert liszinte és igaz tükörben látjuk a magyarság minden erényét és minden hibáját, a dicsőség napjaiban éppen ugy. mini balsorsunkban. Itallá Ignác. A „Magyar Külpolitika" ifjúsági pályázóinak ügyeimét felhívjuk ismételten, hogy „Arany János lírája a szabadságharc után" pályázatunk beküldési határideje 193 3. február hó 2 8. Később érkezett pályamüveket nem veszünk figyelembe.