Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 2. szám - Itália és az olaszok Magyarország történetében

1933 február MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 Itália és az olaszok Magyarország történetében Milánó, február. A magyar-olasz kapcsolatokrój már rengeteg újságcikk, tanulmány, könyv jelent meg olasz nyelven éppen ugy, mint magyarul. De valamennyi mindig csak egy-egy Fejezetet, vagy egy-egy alakot, vagy egy-egy kort veti vizsgálni alá és ezen kérésziül mutatta ki. hogy már a múltban is milyen baráti voll a viszony a kél testvérnép között. Silvino Gigante-é az. érdem, hogy megszületeti végre az a/ ohisz könyv, amely végigkíséri az egész magyar história eseményeit és egy évezreden át követve a magyar nemzel küzdelmeit, szomorú és dicsőséges napjait, mindenütt kiemeli, hogy hol kapott szerepet Magyarország életében az olasz művészeit, az olasz kultúra, az olasz szellem: maga Olaszország es külön az egyes nagy olaszok. Silvino Gigante-nek már sokat köszönhetünk mi, magyarok. Évtizedek óta fáradhatatlan ismertetője a magyar kultúrának, irodalomnak Olaszországban. Fiumében szüleien ötvenöt évvel ezelőtt, ott is végezte középiskoláit, majd Pádovában egyetemi tanulmányait, ahol 1901-ben doktorrá avatták, mint az irodalomtörténet tanárát. Olasz diplomáját Budapesten honosította, Magyarországon katonáskodott, ott is töltötte szabadságát minden esztendőben, megtanult tökéletesen magyarul és Fiumében már mint magyar tanár oktatott a városi iskolában. A háború kitörésekor mint honvédtisztet hívták be a hadseregbe és a világháború után, amikor megalakult a fiumei nemzeti tanács, őt bizták meg Fiume tanügyeinek vezetésével. Ma a „Dante Alighieri" líceum-gimnázium főigazgatója Fiumében. Gazdag irodalmi múltra tekinthet vissza Silvino Gigán te: egyik históriai munkája, amely Fiume történelét ismerteti, valóságos alapvető történelmi munka, amelynek nagy visszhangja volt megjelenésekor az egész olasz sajtóban. Az ő érdeme, hogy Olaszországban a magyar népdaloknak irodalmi értékű fordításai jelentek meg: a nagy palermói kiadó. Sandron, szintén Silvino Gigante fordításában közölte a „(lanti popolari ungheresi"-kel, még 1913-ban. Ugyancsak Sandron adta ki Gigante fordításában Arany János balladáit. Fgész kis könyvtárra való magyar regényt is fordított olaszra Gigante: Jókai „Az uj földesúr". Mikszáth Kálmán „Vén gazember''. ..Beszélő köntös", Herczeg Ferenc „Fenn és lenn", „Az élet kapuja", „Aranyhegedű", ..Fszaki lény", „Gyurkovics lányok". Pékár Gyula „Lord Burlington", „Tizezermérföldes isárkány". Körmendi Ferenc „Budapesti kaland", „Via Bodenbach", Pécsi Mária ..Művész és király" cimü regénye Silvino Giganteben nemcsak hü, de költői erejű fordítót talállak. A magyar irodalomnak tett nagy szolgálatai elismeréséül a „Petőfi Társaság" pár évvel ezelőtt már tagjai közé választotta Gigantet, aki most, legújabb könyvével (,.Itália e italinni Ttella sloria tTUngheria") olyan érdemeket szerzett isinél, amelyekért a legőszintébb hála illeti minden magyar részéről. A magyar história lelketemelő és tanulságos könyv minden magyar számára. De Silvio Gigante tolla révén az lett immáron egész Itália számára is. Ha tömör is. meri hiszen annyi eseményt kell felölelnie magában, ugyanakkor szines és regényesen érdekes, de — megbízható is. Gigante, amint ö maga mondja: ..nem akar idegen tollakkal ékeskedni" Szerényen, sőt tulszerényen kijelenti előszavában, hogy: az ő érdeme legfeljebb csak annyi, hogy a régi históriai művekből többé-kevésbé ügyes kézzel válogatja ki azokat a részeket, amelyek a magyar-olasz kapcsolatokat illusztrálják. És 'hűségesen felsorolja forrásunűveif — nagyrészt nagy magyar historikusok könyveit, régi olasz krónikák ellenőrzött kiadásai! —. ami nemcsak az anyag tökéletes ismeretére vall, hanem az alaposság mellett Gigante szavahihetőségéről is tanúskodik. Külön érdeme, hogy az összegyűjtött érdekes anyagot elevenen és olyan élvezetesen tudja elmondani, mint valami igazi, vérbeli elbeszélő. Gigante, aki a legnagyobb magyar irók műveit fordította olaszra, maga is mestere lett a könnyed, élvezetes elbeszélésnek, még ha históriát ir is. Szükség volt erre a könyvre Olaszországban ma, különösen ina, amint ezt Gigante előszavában Írja: .,ma. amikor a régi baráti kapcsolatok felújultak a két ország között, ma, amikor olyan balvégzet sújtotta Magyarországot, hogy egy igazságtalan és esztelen szerződés megfosztotta egykori nagyságának kétharmadától". Regényesen érdekes és szines Gigánk' könyvének már a/, első fejezete is, mely az ősmagyarok és az Arpádházi királyok történetéi mondja el, ahová már beleszövi az első olasz-magyar kapcsolatok szálait is. Igaz, hogy ezek nem voltak éppen a legbarálságosabbak, meri hiszen a portyázó magyar csapatok betörtek Észak-Itáliába, a Brenta völgyébe is és eljutottak egészen Páviáig, ahol szétverték Béren gár csapatait, aki visszatérésükben lel akarta tartóztatni őket. Kalandos útjaikon Gigante elvezet egészen a piemonli Alpesekig, délre pedig egészen Pugliáig és felvázolja velencei kalandjaikat is, amikor tömlőkön próbálták megostromolni a „Lagúnák királynőjél" E portyázások alatt azonban már megismerkedtek a magyarok a kereszténységgel is, nem szólva arról, hogy a Pannoniában talált őslakók nagyrésze már keresztény volt és hogy foglyaik közt is sok htve volt már az uj vallásnak, akiknek sikerült gazdáikat is megltériteniök. És Gigante, e regényes kor leírásában, már el is vezel Magyarország történetének legszentebb fejezetéhez: leirja Szent István uralkodását, mint kapta meg a koronát II. Szilveszter pápától, mint vett részt a térítés nagy munkájában a velencei Gerardo, a mártírhalált halt Szent Gellért. De Velence nemcsak szentet adott Magyarországnak, hanem — királyt is. Gigante részletesen mondja el az olaszok számára, akik minderről keveset tudnak, hogy már a második apostoli magyar király. Szent István közvetlen utóda — velencei volt. Orseolo Péter, akinek apja Szent István nővérét. Gizellát vette feleségül. Ha Péter uralkodása nem is volt mindenben dicsőségleljes. de utána még szorosabbak leltek évről évre a kapcsolatok Velencével é> később egész Itáliával, amint ezt Gigante részletesen Kánia Kálmán m. kir. külügyminiszter távozik az eskütételről