Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 9. szám - Régi és uj magyar külpolitika

1933 szeptember MAGYAR KÜLPOLITIKA nyeri kifejezést — hogy a francia felfogás még mindig az, hogy ,,ki kell kapcsolni azt a lehetőséget, hogy a békeszerződések revízióját tegyék meg az érdekelt államok valamennyijének javát szolgáló tevékeny és állandó együttműködés alapjául". „Budapesten meg kell érteni ezt" teszi hozzá a francia külügyminisztériumhoz közelálló újság. Sajnáljuk, de Magyarországon soha sem fogjuk ezt megérteni. A magvar felfogás marad az, ami eddig volt: „az elhibázott trianoni békeszerződés nyomában föltámadt politikai kérdések megoldása nélkül nem lehet tartós rendel teremteni a közép Duna völgyében. Kétoldalú gazdasági szerződések hálózatával talán átmenetileg lehelne enyhíteni az illető államok nyomorúságán és politikai feszültségén. Végleges megoldást, végleges megnyugvást azonban ezen a terük len nem teremthet meg más, csak a trianoni békeszerződés becsületes és igazságos revíziója". Régi és uj magyar külpolitika A nagy készülődéssel és sok reménységgel évek bosszú során át folytatott világértekezletek mind zátonyra jutottak. A véget nem érő tanácskozások, könyvtárakra szaporodó jegyzökönyvek, barátságos egyezkedések és viharos harcok kudarcba fulladtak. Tizenöt esztendő nem volt elegendő ahhoz, hogy az emberiség, — amely halálra marcangolta magát a nagy háborúban, — megtalálja a gyógyítás eszközeit és uj életének feltételeit. A sok konferencia végre azonban megtanított bennünket arra, győzőket és legyőzötteket egyaránt, hogy milyen utakon nem haladhatunk. A világ politikai egységéről ós gazdasági összeforrottságáról álmodozó tervek meghiúsultak, az egység helyett a szétszaggatottság egyre nagyobb lett, tehetetlenné vált a Népszövetség, elakadt a fegyverkezés-csökkentő értekezlet, a világgazdaság egységes megszervezése pedig nemcsak hiu ábrándnak bizonyult, hanem nyilvánvalóvá tette azt is, hogy a szabad kereskedelem, a világ gazdasági összefonódottságának alapja, meghalt és delelőben van a vámokkal való elzárkózás hosszú korszaka. Tizenöt esztendő kellett ahhoz, mig ezt az igazságot felismerték. Most már a régi liberális gazdasági rend utolsó mohikánja, Lloyd George, is letett a reményről, hogy a megújhodás útja a szabad kereskedelem visszaállításával kezdődik. Most már azt hirdeti, hogy a válságon a vámok helyes kezelése segítheti át az angol birodalmat is. Az ottawai megegyezés Angliát dominiumaival együtt kölcsönös kedvezmények nyújtása révén a világgal szemben zárt vámterületté szigetelte és jövendő gazdasági politikájának alapjává azt a gondolatot tette, hogy a vámkorlátozást a birodalmon belül lehetőleg lerombolják és a külföld ellen tartsák meg a vámfalakat. Ez a politika I ÍÜ Kánya Kálmán magyar külügyminiszter Párisban. Mögötte báró Villani párisi magyar követ.