Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 9. szám - Régi és uj magyar külpolitika

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1933 szeptember az egyezmény megkötésekor még sok ellenzőre talált az angol politikusok közöli is. az idegen államok pedig, köztük az Egyesüli Államok is, attól tartottak, hogy az ottavai megegyezés lesz a főakadálva a londoni világgazdasági konferencián való általános megegyezésnek. Az angol birodalmi gazdasági blokknak megalapítása valóban súlyosan érintette a/ Egyesüli Államokat és sok európai államot is, minthogy az. angol piac jórésze iigy bezárult előttük. Rövidesen kiderült azonban, hogy a világgazdasági konferencia meghiúsulásának száz más oka is voll és hogy Anglia saját érdekében ösztönszerűen helyesen járt el és továbbra is helyes politika marad az, amely ennek az elzárkózásnak az. utján akarja újraépíteni gazdaságát és annak felépítése után gondol csak újra a szabadabb kereskedelem megteremtésére, Angliának ezzel az irányával párhuzamosan nagyobb lendületet vett mindenütt a nagyobb gazdasági területek összefogására való törekvés, olyan országoknak az összefogása, amelyek között a szorosabb gazdasági együttműködésnek a történeti, politikai és földrajzi föltételei megvannak. E gazdasági összefogásnak egyik alakulata a Svédországot. Norvégiái Dániát, Hollandiát és Belgiumot kötő vámfegyverszüneti szerződés. Ennek az Oslóban kötött megállapodásnak lényege, hogy a szerződéses államok egyike sem emelheti a behozatali vámokat, sem uj vámokat nem szabhat anélkül, hogy előzetesen a többi szerződi) féllel ezt ne közölné. Valamivel régebbi keletű a Hollandiát, Belgiumot és Luxemburgot összekötő egyezmény, amely szerint a szerződő felek megállapodtak abban, hogy öt éven keresztül a fennálló vámokat évenként tiz. százalékkal leszállítják. Az uj gazdasági fejlődés következménye az úgynevezett balti gazdasági egyesülés is. amely Észtországot, Lettországot és Litvániát fogja össze és kötelezi együttes gazdasági eljárásra. A leghatalmasabb szakadást pedig az amerikai Egyesült Államok magatartátsa jelenti, amely a londoni konferencia meghiúsulása óta teljes határozottsággal Európa helyett elsősorban Délamerikában és Keleten akarja gazdasági területét bővíteni. Európában az uj gazdasági rend megalakításának teherpróbája Középeurópa gazdasági viszonyainak rendezése. A leverő reménytelenség után. amely a leszerelési és a gazdasági konferencia bukásakor a világra nehezedett, Mussolini alkotó gondolata, a négyes szövetség megteremtése, vált az egyetlen biztató jelenséggé. Mussolini minden haladék nélkül hozzáfogott a legégetőbb kérdésnek a megvizsgálásához, hozzáfogott a Közép- és Délkeleteurópa problémáinak megoldásához, mivel tudta és régóla hirdette, hogy ennek a területnek nyugalma nélkül Európa békéje nem térhet vissza. Az eseményeknek ez a fordulata egyszerre a nemzetközi érdeklődés középpontjába állította Magyarországot, amelynek a Duna medencéjében való központi fekvése önmagában elegendő ok arra, hogy a középeurópai kérdés megoldásánál az első sorba kerüljön. Olaszország tiszta szándéka és országunk helyzetének egyre növekvő megismerése lehetővé leszi azt, hogy most már a magvai- ("mállóság és egység csillaga alatt beleilleszkedjünk a világpolitikába és, kis nem zet létünkre is, magunk szabjuk meg jövendő külpolitikánk útját. Céljaink eléréséhez külső támogatásra számíthatunk Európa békéjének érdekében, eszközeink megválogatásában pedig a mul! tanulsá gai alapján alig tévedhetünk. Ezer esztendő óta a körülöttünk lévő erőtényezők bárhogyan módosultak is, lényegükben ugyanazok maradtak. Ebből az következik, hogy a külső eligazodást illetően legérdekesebb útmutatást az a politika adhat, amely szilárd alapját vetette meg az ezeréves Magyarországnak. Szent István királyunk napján, a katholikus egyház papja, az oltár elé való bevonulásakor, a zsoltár következő énekét mondja: Virul majd az. igaz, mint a pálma, gyarapszik, mini a Libanon cédrusa; el vannak ők ültetve az. Ur házában, Istenünk házának udvaraiban. Ennek az egyszerű éneknek a reménysége valóra is válik akkor, ha mi is Szent István király nyomdokaiban járunk, aki nemcsak hitvalló volt, hanem a Duna Tisza mentén elhelyezkedett magyar nemzetnek legkiválóbb kii Ipolil ikusa is. A magyar nép. amely Etelköz után három idegen kultúrkör érintkezésénél telepedett le. nyugaton a német és olasz hatalom, délen és keleten pedig Bizánc örökösei, a törökök és a görög-szláv tenger közepette, a legveszedelmesebb helyre került a nyugati és keleti világot elválasztó határterületen István király volt az, aki Magvarországot a latin-germán kulturközösség szerves részévé lette és ezt a közösséget családi politikájával is megerősitetté, mikor feleségül a bajor Gizellát választotta, nővérét pedig a velencei Or-seolo Ottóhoz adta feleségül. Külső politikájában pedig harmadik Ottó császárral és második Szilveszter pápával, akitől a koronát is kapta, teljes egyetértésben — a kalandos és viharos idők lezárásával minden irányban békés politikát folytatott. Igaz, csakhamar elkövetkeztek a harcok Nagy Károly és Nagy Ottó idején, amikor Nyugat ellen már védekeznünk is kellett, de az. a szervezet, amelynek alapjait István király rakta le, mindig megadta az erőt nemzetünk lelki egységének fenntartásához, és a sikeres védekezéshez. Ha végigpillantunk nemzetünk történetén, azt látjuk, hogy az ezer év alatt bennünket ért megpróbáltatások, a belső viszályoktól kezdve, török háborúkon, megszállásokon, széldarabolásokon és forradalmakon át, a legnagyobb katasztrófák idején is meg tudta őrizni nemzetünk Szent István gondolatát és e gondolat erejétől mindig újjászületett. Hiába tiporták le az igazságot, a zsoltár szava szerint újra virult, mint a pálma és gyarapodott, mint Libanon cédrusa. Középeurópa rendezésénél Magyarország szempontjainak figyelembevétele nélkül nem lehet eredményt elérni. Mindazok a tervek, amelyek nem számollak a magyar nemzeti gondolattal és nemzeti oncéluságunkkal, sorra meghiúsultak. Minél tovább múlik az idő, annál nyilvánvalóbb lesz a mi igazságunk és annál jobban tudatára ébred Nyugat annak, hogy Magyarország érdeke teljes összhangban van Európa érdekével. Magyarország századokon át a Habsburgvilágbirodalom, később pedig az osztrák nagyhatalom külpolitikai függvénye volt. A mohácsi vész óta most jutott a magyar nemzet először önrendelkezési jogához és a sok vérrel szerzett, tragikus veszteségek után elnyert önállóságában az első súlyos és reménytelennek látszó esztendők után csakhamar helyes irányba igazodott. Mikor Olaszország feléje nyújtotta baráti kezét, akkor már teljesen tisztában volt az ország vele. hogy a magyar nemzet feladata most is az. ami Szent István király alall volt: őri állani a nyugati civilizáció keleti határán, beleilleszkedni Nyugatba, azonban ugy, hogy a magyar nemzet önállósága veszélybe ne juthasson és hogy az igazság érvényre jutása után nemzeti egységét ismét megtalálhassa. Minden más politika előre is kudarcra ítéli és nem