Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 7-8. szám - Kontinentális agrárvámokat kell adni Európának

ÍO MAGYAR KÜLPOLITIKA 1033 .jul.—aiig. Cserkészek világtábora Ma a nemzetközi értekezletek korál éljük. Min den esztendő meghozza a maga ujabb értekezleteit, a delegátusok sokszor hónapokig ülnek együtl anél kül, hogy a legcsekélyebb eredményi is fel tudnák mutatni azokon a külsőkben kimerülő formaszerinti egyezményeken kivül, amelyekről ök maguk tudják a legjobban, hogy komoly alapjuk nincs. Ebben a légkörben ül össze a legújabb nemzetközi értekezlel Gödöllőn, amikor a cserkészek IV Világjamboree-ja hivta egybe nagy táborozásra a \il;'ig minden műveli országának cserkész-kiküldötteit. Tagadhatatlanul nemzetközi értekezlet a cserkészek IV. Világjambőree-ja, hiszen a cserkészek maguk is váltig hangoztatják, hogy az ő szervezetük nemzetközi, de mégis teljesen más az a hangulat, amely ezt a nemzetközi cserkésztársaságot egy üli tartja, mint az eddig megismeri „nemzetközi közös érdekek". A cserkész testvérének nevezi a másik cserkészt, a vilig bármelyik részéből joj]cn is és ez. a megszólítás nem puszta formaság, hanem ugyanabból a komoly érzésből fakad, amely a cserkészek minden tettét irányítja akkor is, amikor a maga hazájának javán dolgozik és akkor is, amikor a többi testvérének a javát szolgálja. A gödöllői nemzetközi cserkészvárosban a 40 különböző nemzet fiai valóban testvérként értik meg egymást, anélkül, hogy nagy jelszavakat, nemzetközi világpolgári eszméket hangoztatnának. Mindegyikük hűséges, jó polgára akar lenni a saját hazájának és éppen ezért nem kívánja a testvérétől sem, hogy másként gondolkozzék. Az egyes nemzetek cserkész-delegátusai nem képviselnek különleges érdekeket, valamennyien egy eél érdekéhen beszélik meg teendőiket és tapasztalataikat: közös érdekük az ifjúság jólétének előmozdítása. Lord Baden-Poweíl, a világ főcserkésze ugy foglalta össze a cserkészet célját, hogy emberebb embert. az eddiginél különb honpolgárt akar nevelni a hazának, a jamfoorec célja pedig az, hagy az ebben a gondolatban nevelt cserkészfiatalságot összehozza, hogy baráti együttlétben beszéljék meg. hogyan lehelne a világ nemzeteit is egyetlen baráti közösségbe összehozni, s egyengessék ennek a törekvésnek az ntját. Huszonöt esztendő évfordulóját ünnepli a világ cserkészete most a gödöllői világjamboree alkalmával. A negyedszázad nagyon rövid idő arra, hogy a cserkészgondolat meghódíthassa az. egész világot, különösen rövid akkor, ha beleesik a háború és a gyűlölet ideje is. És ha most mégis közel két és léi millió cserkész nevében jelentek meg a nemzetek cserkészkiküldöttei, ez ennek a cserkészgondolatnak a diadalát jelenti. A cserkészek jellemének egyik alapvető sajátossága a bizalom. Bizalom másokban is, azért mert azok is bizalommal vannak irántunk. I.ehet-e ezt a jellemvonási valaha is jobban értékelni, mint éppen most, amikor a nagy nemzetközi válságokat mind a bizalom megrendülésére kell viszszavezetnii? A; cserkészek gödöllői nemzetközi nagytábora ennek a kölcsönös bizalomnak és baráti meg értésnek a jegyében jött össze és ebben a szellemben tárgyalja meg minden további teendőjét. Nem lehetne erről a IV. Világjamboree-ról példát venni a nagy nemzetközi értekezletek delegátusainak? De a cserkészek nem mindig maradnak meg a fiu-korban. ök is felnőnek és elfoglalják helyeiket a társadalomban, a mindennapi életben, a politikában és általában a vezetésben. A cserkésztáborból magukkal viszik azt a szellemet, amely baráti szeretet ben tartotta őkef össze Londonban, Kopenhágában, Birkenheadban, Gödöllőn és az elkövetkező nagy világjamboreekon is és amikor majd ezek a cserkészek kerülnek egymással szemben a gazdasági és egyéb világértekezleteken, akkor csupa egymást megbecsüli") és egymás iránt bizalommal viseltető ember fog tárgyalni és talán akkor nekik könnyebb is lesz a megegyezés, mint a mostani értekezletek embereinek .. Kékés megértést, kifejezetten a világbékét akarják cléini a cserkészek, Baden-Powell szavai szerint egymás barátai és bajtársai lévén, önkéntelenül is terjesztik az uj bacillust, a „COCCUS pacis"-t. vagyis a béke és jóindulat ragályát Mi magyarok nem kívánunk és nem is kívánhatunk lobbet ennél. Aki a békél és a megértést szolgálja, az. nem mehet el becsukott szemmel a magyar igazság mellett ha a magyarok mégannyira nem is emlegetik, mint ahogy a magyar cserkészetnek nem az a célja, hogy a Magvai országon cselt sérelmek folytonos és kiáltó hangoztatásával elijessze barátainkat. Aki itt van Magyarországon, az. úgyis magától fogja meglátni mindazt, amit meg szeretnénk mutatni neki és magától fogja megkérdezni mindazt, amire a figyelmét lel szeretnők hivni. Aki pedig igy, magamagától lesz szószólójává a magyar ügynek, az sokkal többet használ, mint aki csupa udvariasságból, vagy más szolgálatok reményében áll színleg a magyar Ügy mellé. A jamboree közelebb hozza egymáshoz az egyes nemzetek legfogékonyabb társadalmi rétegét, az ifjúságot, megismerik egymást, közelebbről látják egymás nemzeti sajátosságait, de megtanulják kölcsönösen becsülni is egymást. Azok a százezrek pedig, akik a gödöllői nagytábort meglátogatják, ne csak jálszó és szórakozó gyermekeket és ügyes, mókás legénykéket lássanak az egyes nemzeti táborokban, hanem gondoljanak arra. hogy ezek a kis csel készek a baráti szeretet jegyében vannak most együtt és ez a barátság még jobban kimélyül közöttük és élni fog akkor is a gödöllői kedves emlékekkel egvütt, amikor mint komoly nemzetközi tárgyaló felek ülnek le egymással szemben a zöld vagy kerékasztalok mellé. I)r. Sz. E. Schmoll pasta Schmoll és Kallós Budapest, V. kerület, Véső-utca 7. sz.