Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 7-8. szám - A négyhatalmi egyezmény és a revizió

1933 jul.—aug. MAGYAR KÜLPOLITIKA II A négyhatalmi egyezmény és a revízió A nagy nemzetközi értekezletek, amelyeknek feladata lett volna egységesen és az egész világra kiterjedően megoldani a gazdasági válság kérdéseil és az általános fegyverkezés korlátozását végrehajtani, az élőjük tornyosuló veszedelmes akadályoktól megtorpanva, hosszabb szünetre mentek. Nagy erőfeszítési teltek arra. hogy felépítsék az újkori Bábeltornyát, ez azonban nekik sem sikerült. Nem Indiák megérteni egymás! és igy nemzeteik között sem teremthették meg azt a megértést, amely egyedüli biztos fundamentuma leheteti volna a mindenünnen összesereglett építőmesterek munkájának. Az ősszel tovább akarják folytatni a megkezdeti művet, azonban most már tudják, hogy az eddigi mód Szerrel eredményt elérni nem lehet. Ugy látszik, hogy az egész világot átfogó, egységes megoldások minden téren felülmúlják u nemzetközi konferenciák erejét. Talán a népszövetségnek is az a legnagyobb haja. hogy túlságosan nagy területen kellelt volna a világ rendjének szabályozását végrehajtania. A világgazdasági konferenciánál is az a legfőbb akadály, hogy homlokegyenest ellenkező gazdasági érdekű államokat akart egy időben azonos eljárással egységbe kényszeríteni, ellentétben a folyton hullámzó gazdasági élet törvényeivel. A leszerelési értekezlet Szintén általános megoldásra törekvő javaslatoktól riadt vissza és hosszú éveken keresztül semmi kézzelfogható eredményt nem tudott elérni. Mindenütt mindegyik állam makacsul védelmezte az összességgel szemben a maga külön érdekeit és igy egyre jobban elhalaványodott a békés együttműködés reménye és az emberiség egyre jobban belefáradt a meddő nagy konferenciákba. MacDonald angol miniszterelnök, aki kezdetid fogva fáradhatatlan harcosa volt az igazi béke meg teremtésének, legutolsó genfi tartózkodása idején, midőn uj lefegyverzési javaslatával a konferencián megjelent, azt mondotta, hogy egész oltani tartózkodása alatt az az érzése volt. mintha valami színpadot látna, amelynek lámpasora mögött titokzatos és végzetteljes háttér sötétlenék: tele árnyékkal és bizonytalansággal. Röviddel ezután történt, ez é\ márciusának közepén, hogy Rómába utazott és ott Mussolinivei, Olaszország miniszterelnökével megvitatta annak a négyhatalmi szerződésnek a tervezetét, melynek végleges szövegéi sok viszontagság után most az elmúlt napókban irták alá nagy ünnepélyességgel Olaszország fővárosában. E szerződés létrejötte a világgazdásági konferenciának és a leszerelési értekezletnek elakadása után lényegesen csökkentette az általános levertségei és mint a pusztító vihar után égre ivelő szivárvány, ujabb reménységgel töltötte cl a világot. Az uj négyes szerződés értékét illetően különbözők lehelnek a vélemények egyes országokban. Érthető az is, hogy sok helyen a Mussolini eredeti tervezetén lelt változtatások miatl kétségek merüllek fel a szerződés jövő halasat illetően. De bármily ellentélesek legyenek is ezek a vélemények, bizonyos, hogy az európai helvzel legfeszültebb időpontjában tiz esztendőre biztosítja a béke megóvását és már puszta létrejöttével nagy mértékben hozzájárult azoknak az ellenléteknek az. enyhítéséhez, amelyek a bizalmatlanság és a bizonytalanság érzésével mérgezték meg Európa levegőjét. Igaz, hogy a békeszerződések tarthatatlan intézkedéseinek módosítását lehetővé levő népszövetségi szakasz melleit utal a szerződés az egyes államok területi érinthetetlenségét kimondó szakaszra is, azonban maga Daladier, francia miniszterelnök is elismerte egyik beszédében, hogy a történelem tanúsága szerint semmiféle szerződés nem tarthat örökké. Ami a szerződés szövegéből hiányzik ezen a téren, azt pótolni fogják az idők folyamán azok, akik nem a hetükhöz ragaszkodnak, hanem a szellemhez, amely oz uj négyes szerződési sugallta. Mint Henry de Jouvenel, Franciaország római nagyköveié mondotta: akinek igen nagy érdeme van a szerződés létrejötte körül, ..Arról van szó, hogy a békepolitika nagy vonalai ügyében hoztuk létre az egyezséget. Ennek a politikának első állomása Locarno volt. A locarnoi egyezmény azonban védelmi és majdnem tagadó szellemű, a négy halalmi egyezmény pedig az államok tevékeny együttműködéséről gondoskodik, továbbá és i'z lényeges az együttműködés számára tizesztendei békél biztosit. Ez volt Mussolini nagy törekvése is." A négyes szerződés, a nemzetközi konferenciákkal szemben, uj módszerképpen a közvetlen tárgyalások révén jött léire. Az egész, világ minden baját egy csapásra megoldani óhajtó nemzetközi értekezletek délibábja helyett szűkebb területekre szorítkozó, reális talajon mozgó megegyezések és szerződések kötésével kísérli meg a világ erkölcsi, politikai és gazdasági egyensúlyának helyreállítását. A négyes szerződés első eredménye máris megállapítható a francia-olasz közeledést célzó tárgyalások megindulásával. Mint tudjuk, Olaszország és Franciaország közöli a békeszerződések óta kisebb-nagyobb hullámzással egyre növekedett az ellentét. Olaszország a békeszerződések során sok mindent nem kapott meg. amire az 1915. évi londoni szerződés alapján igényt támasztott. Az európai ellentéteken kívül a gyarmatok dolgában is élesen szemben állt a francia politikával. Ez tette lehetetlenné a francia-olasz flottaegyezményt és ez tette bizonytalanná az adriai helyzetet is. Viszont most a négyes szövetség létrejötte máris érezteti hatását Olaszországnak Jugoszláviához való viszonyában s azonkívül reményt nyújt arra. hogy Középeurópa rendezésében és a dunai medence problémájának immár halaszthatatlan megoldásánál nem egyoldalú szempontok érvényesülnek, hanem oly meg oldást találnak, amely a dunai államok talpraállitásán kivül egész Európa békéjét szolgálja. Olaszországnak és Franciaországnak ez a folyamatban levő közeledése egyúttal lehetővé teszi Olaszország szániára azt, hogy Franciaország és Németország között, Anglia támogatásával, az eredményes közvetítő szerepét játszhassa. Az olasz külpolitika, amely megteremtette a négyesegyezményt, ezzel a sikerével nem áll meg utján. Ez1 csak kezdetnek tekinti és más irányban is tovább szövi békére irányuló kapcsolatait. Potemkin, Oroszoiszág követe, a napokban tárgyalt hosszabban Hóniában a két ország kereskedelmi viszonyáról; a török külügyminiszter pedig szintén most járt ott és bizonyára nem eredménytelenül tért vissza Angorába. Amit a nemzetközi konferenciák mostanáig nem érlek el, a közvetlen tárgyalások a különböző békebiztositó egyezményeknek olyan láncolatát hozlak leire, amely egy békésebb, teremtő korszaknak biztos alapja lehel. Olaszország, Franciaország. Anglia és Németország ezzel a szerződéssel felelősséget vállaltak liz esztendőre Európa békéjéért. Fz Európa háboruutáni történetének uj korszakát jelenti. Az a viszonylagos politikai nyugalom, amelyei a négyes egyezmény aláírása teremtett, lehetővé leszi a/ államoknak, hogy teljes erejükkel azok felé a gazdasági problémák felé forduljanak, amelyeknek megoldása nélkül Európa feltar-