Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 7-8. szám - Kontinentális agrárvámokat kell adni Európának

1933 jul aug. MAGYAR KÜLPOLITIKA Kontinentális agrárvámokat kell adni Európának Irta: HALÁSZ ALBERT Az agrártermékek világpiaci áresése nehéz problémák elé állította az agrártermékeket exportáló államokat. A beviteli államok sokkal könnyel)!) helyzetben vannak, meri a vámok emelésével a/, árakat tartani, sőt még emelni is Indiák. Az exportáló országok állami beavatkozásai, a/, állami költségre történő vásárlások, vagy a nálunk meghonosodott boletta nem érlek el céljukat, nem sikerültek. Az agrártermékek árának emelésére összehívott nemzetközi konferenciák, úgymint a stresaj és a napjainkban befejeződötl londoni agrárkonferencia semmiféle pozitív megoldási, eredményi nem hozott. A stresai konferencia bizonyos meghatározott menynyiségű búzát, rozsot exportprémiumban akart részesíteni erre a célra szervezett kassza terhére. A londoni konferencia már nem ment el ilyen messze sem. hanem csakis a nagy tengerentúli buzaexportáló álkunok termésterületeinek csökkentésében vélte a kérdés megoldási lehetőségéi. A dunai agrárállamoknak pedig csak bizonyos meghatározott mennyiségű búzát volna szabad exportálniok. (Évenkint 18—20 millió métermázsát.) A kérdés ilyen Tormában való megoldása nem szerencsés és nem is vezethet eredményre. Különösen nem célszerű a mi szempontunkból. Magyarország, de a többi dnnamenti agrárállam is annyira el van adósodva, hogy nem mondhat le termelésének fejlesztéséről, de semmiesetre sem járulhat hozzá ahhoz, hogy termelését csökkenteni legyen kénytelen. Az európai ipari államoknak is érdekük, hogy a dnnamenti agrárállamok vásárlóképessége emelkedjék. Ennek pedig más megoldása van: az európai agrárállamokat külön kell választani a tengerentúli államoktól. Az európai agrárárakat emelni lehetne kontinentális vámok bevezetésével, ami nem is jelentene nagy sérelmet a tengerentúli államokra sem, mert hiszen ma még messze vagyunk attól, hogy Európa agrárszükségletét saját maga fedezni tudná, amit a következő két térkép is igazol, melyek közül az egyik azt igazolja, hogy Európa évenkint kereken 100 millió q búzát hoz tengerentúlról, a második pedig azt igazolja, hogy Európa szükségletéből évenkint kereken 50 millió kukoricái a tengerentúli államokhói kénytelen fedezni. Szabad orvosválasztás ! Betegség ellen biztosítson az Anglo-Danubian Lloyd Általános Biztosító Részvénytársaságnál Budapest, V. Hold-u.21 A dunavölgyi agrárállamok — Magyarország, Románia, Jugoszlávia és Bulgária — csak kis részét tudják fedezni az európai szükségletnek. Búza. Felesleg, illetőleg hiány millió q-ban. A/ agrárblokk évenkinl (az 1927—29. évek átlagában) 11 millió «| buzafelesleggel rendelkezik, a lervezetl európai vámszövetség egyéb területéi pedig 109 millió buzabcvitelre szorulnak. Kukorica. Felesleg, illetőleg hiány millió q-b:ui. Az agrárblokk évenkinl (az 1927—29. ívek átlagában) 10 millió q kukoricafelesleggel rendelkezik, a tervezett európai vámszövetség egyéb területei pedig kereken 64 millió q kukoricabevitelre szorulnak. Kniiek a kél lőlerinéitynek az adatai is igazolják, hogy az agrárblokk termelvén yét a tervezett európai vámunióban könynyen el tudná helyezni és termelésének fokozása, termetesének fejlődése is biztosítva lenne. V tengerentúli agrárállamokra nem származnék abból kár, ha az európai belső árnivó emelkednék. A kontinentális agrárvámok szorosabbra fűznék a viszonyl Európa egyes államai között és előmozdítanák azt a célt, hogy az árnivó Európa egyes területein közelebb kerüljön egymáshoz.