Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 7-8. szám - A római látogatás és a magyar revizió

MAGYAR KÜLPOLITIKA A M A ti V A 11 REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM ÍK. SZ. BUDAPEST I9J3 JCL.-ACC\ A római látogatás és a magyar revízió A magyar miniszterelnök római látogatásától visszhangzik még mindig az egész világ sajtója, Barátságos és aggodalmaskodó vélemények szólalnak meg a lapok hasábjain, egyet azonban mindenütt elismernek, hogy ez a látogatás nagyjelentőségű volt és hogy Magyarország ezzel a világpolitika első vonalára került. Gömbös Gyula most hivatalos minőségben harmadszor látogatta meg Mussolinit, az olasz kormány elnökét, jelentőségében azonban ez a látogatás mind a két korábbit összehasonlíthatatlanul felülmúlja. Első látogatása alkalmával, amelyet 1929 őszén, a magyar hadgyakorlatok után tett Rómában, csupán arról volt szó, hogy ezzel kapcsolatban egyes szomszt-d államok indokolatlan nyugtalanságát elhárítsa. Második látogatása a mult év őszén ünnepélyes tanuságtétel volt az 1927-ben kötött olaszmagyar barátsági szerződés változatlan erővel való fennállása mellett. Mostani látogatása, amelyet Berlinben és Bécsben való tájékozódása előzött meg, közvetlenül a négyhatalmi szerződés aláírása után. érthető módon vonta magára az egész világ figyelmét. Mussolini már évekkel ezelőtt kijelentette, hogy az 1933-ik év kritikus esztendeje lesz a háború utáni korszaknak. Jóslata nagyobb mértékben vált be, mint ahogyan azt maga is gondolhatta volna. Az után a végsőkig feszült ellentét után, amely ez év első hónapjaiban szinte engesztelhetetlenül állította szembe az országokat és földrészeket, kápráztató gyorsasággal peregtek az események szemünk előtt. A Népszövetség egymásután adta ujabb jelét tehetetlenségének, a leszerelési konferencia elakadt, a világgazdasági konferencia már összeillésétől kezdve a reménytelenség jegyében vergődött egészen július végén megtörtént elnapolásáig. Végre is a konferencia legfőbb résztvevői kénytelenek voltak nyíltan bevallani, hogy a leiadat, amely elé állították őket. meghaladta erejükéi. Közben az Egyesült Államok csalódva minden európai reményükben, Roosevelt elnök diktátori hatalma alapján, a világ legnagyobb gazdasági kísérletébe fogott, hogy megpróbálja legalább az Egyesült Államokban az elveszted jólét helyreállítását A távoli Keleten Japán ezalatt nyugodtan folytatta hódító politikáját és szőtte csendes-óceáni jövendő terveit. Oroszország pedig, amely két oldalról látta veszélyeztetve magát, hihetetlen gyorsasággal hozta telő alá nyugati határainak védelmére a támadási kizáró szerződések egész sorozatát. A német birodalomban pedig az uj életre ébredt nemzeti szellem forradalmi tevékenysége keltett ujabb nyugtalanságot és tette bizonytalanná Európa problémáinak megoldását. Nagy-Britannia pedig a sok zavar láttára ismét azon az uton volt, hogy szerencsésen megindított gazdasági fellendülését birodalma határain belül igyekezzék folytatni. MacDonald hősies erőfeszítése és őszinte harca az igazi békéért kilátástalannak ígérkezett egészen addig, mig el nem látogatott Rómába, ahol Mussolini tervezete alapján kidolgozták Anglia, Olaszország, Franciaország és Németország együttműködésének tervezetét. Ennek a négyhatalmi tervezetnek vezető gondolata az igazi békének gyakorlati megteremtése volt és az a törekvés, hogy ezzel megakadályozzák Európának két, egymással harciasan szembenálló hatalmi csoportra való szakadását. A franciák, akik egész politikájukban mereven ragaszkodnak a békeszerződések teremtette állapot fenntartásához, a népek békevágyának nyomása alatt és saját közvetlen érdeküket szem előtt tartva, bár több módositással, de szintén hozzájárultak a négyes egyezményéhez, amely Európa békéjét legalább tiz esztendőre hivatva lesz fenntartani. A megváltoztatott tervezetből azonban mégis megmaradt a szerződés lényegét alkotó szakasz: amely azt mondja, hogy a szerződő felek mindazokban a kérdésekben, amelyek őket érintik, megegyeznek egymással. A négyes egyezmény kimondja ugyan, hogy minden megállapodásnak a Népszövetség keretein belül és a Népszövetség alapokmányában levő határozatok szerint kell történnie, ez a rendelkezés azonban semmi körülmények között sem lehet akadálya annak, hogy az élet fejlődésének útját állja. A négyhatalmi szerződésnek legfőbb előnye éppen az, hogy a szerződésben levő államok bizalmasan és közvetlenül tárgyalás alá vehetnek minden kérdést és ha megegyeznek, még a Népszövetség keretén belül is meglesz a kellő hatalmuk ahhoz, hagy akaratukat keresztülvigyék. Mert elképzelhetetlen, hogy az uj béke megteremtését célzó határozatokat ne lehessen végrehajtani, ha nincs meg a teljes egyhangúság a Népszövetség szavazásánál. A világ fejlődését nem gátolhatja meg a régi lengyel nye poz volim rendszere. így megvan a remény arra. hogy a Népszövetség helyett az igazi békeszervezet a négyhatalmi szerződés lesz. Természetesen a négyes egyezmény gyakorlati alkalmazása nagy eltolódást jelent a fennálló viszonyokban. Elsősorban megszünteti a végtelenségig húzódó tárgyalásokat, amelyek a Népszövetség tekintélyét aláásták, másrészt nem vállalkozik arra a lehetetlen feladatra, hogy az egész világ érdekeit összhangzásba hozza, hanem csak Európában akar elsősorban békét teremteni, olyan békét, amely a nagy és kis nemzeteknek egyaránt javára válik. A magyar miniszterelnök római látogatása a négyes egyezménynek gyakorlati téren való első látható megnyilatkozása. Olaszország, amely az egyezmény aláírása óta egyengeti az olasz-francia ellentét megszüntetésének útját, ezzel egyidőben fogott hozzá a Duna medencéjének rendezéséhez is. Elsősorban ez a cél vezette Mussolinit akkor, mikor a magyar államférfiakat közvetlenül a négyes szerződés aláírása után Rómába hívta és velük napokon át tartó komoly tanácskozást folytatott. E tanácskozásokon természetesen elsősorban a gazdasági kérdések domináltak, amelyeknek végleges megoldása azonban bi-