Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1933 / 7-8. szám - Magyar honfoglalók - Angliában
MAGYAR KÜLPOLITIKA 19:Í:Í jul aug. zonyos i><>litikai feltételek megvalósítása nélkül nem történhetik meg. Mussolini kormánya voll az első a nyugati hatalmak között, amely barátsággal közeledett a békekötések után az elszigetelt Magyarországhoz. Abban az időben mondói la egy alkalommal Mussolini, hogy „a magyar lovagias nemzet, amelyei mi, olaszok, tisztelünk és szerelünk. Az európai béke érdekében nem engedhetem meg, hogy ezt a lovagias nemzetet az igazságtalanság állandó nyomasztó érzésében hagyjuk. A szerződések sérthetetlenségére állandóan ügyelnünk kell. de ez nem lettel akadály, hogy olyan szerződés megváltoztattassák, amelyei alapos vizsgálat után is tarthatatlannak kell minősíteni." És Mussolini ezt a véleményét azóta egy pillanatra sem változtatta meg. Tisztán látta mindig azokat a veszedelmeket, amelyeket a békeszerződések tarthatatlan rendelkezései felidéztek és elsősorban azt, hogy ezeknek megváltoztatása nélkül a Duna medencéjében végleges rend nem teremthető. Erre az igazságra lassanként ráeszméli a nyugati országok közvéleménye is. Angliában — mint tudjuk — szinte napról-napra növekszik azoknak a tábora, akik az igazságon alapuló békés megegyezéssel követelik a békeszerződések hibáinak helyrehozatalát s tudják jól azt is. hogy ezek a tarthatatlan intézkedések elsősorban Magyarországot sújtják. Már pedig Magyarország nélkül, vagy Magyarország ellenére a Duna völgyében az igazi békét megteremteni nem lehet. Ennek az igazságnak az átlátása okozta azt is, hogy Franciaországban, amelynek egész politikája a jelenlegi helyzet megkövesitésére törekedett, egyre sűrűbben hallunk olyan véleményeket, amelyek ennek a politikának Franciaországra nézve is veszedelmes voltát hangoztatják. S azok közé. akik ezt az igazságot egyre jobban kezdik tudomásul venni, tartozik Daladier miniszterelnök ís, aki egyik legutóbbi beszédében kijelentette, hogy semmiféle békeszerződés nem örökéletű. Ha a négyhalalmi szerződés szövegében a revíziós szakasz megemlítése mellett ott vannak is a jelenlegi területi épségei biztosító és megtorlással fenyegető szakaszok, a négyhatalmi szerződés szelleme előbb-utóbb magával hozza, hogy a mesterséges akadályok a természetes fejlődés útjából elliárittatnak. Ez a magyarázata annak, hogy a római látogatással kapcsolatban egész Európa sajtója a békerevizió kérdésének időszerűségéről beszél. Al magyar külpolitika igy került az általános érdeklődés középpontjába és a római látogatás nemcsak azt mulatja, hogy sorsunk további rdakitásában cselekvő részt akarunk venni, hanem tanúságtétel arról is, hogy végzetes áron szerzett függetlenségünket, amelyet a békekötések utáni legválságosabb időszakban is megőriztünk, a jövőben is fenn akarjuk tartani és semmi olyan alakulatba nem lehet országunkat belekényszeríteni, amely függetlenségünk fötf'űdozásál jelentené. Most már tudjuk világosan, hogy mit akarunk és bármilyen rögös legyen is az ut, melyen haladnunk kell, le nem térünk róla, míg el nem érjük célunkat, — ami egyúttal Európának is legfőbb célja, — az igazi béke megteremtését. Ezen az uton Olaszország rendületlenül együtt halad velünk, s ez a siker biztositékát jelenti számunkra. Hogy pedig a római ünnepi fogadtatás fényénél ezt a/ egész világ látta, — ez adja meg a római találkozó világpolitikai jelentőségét. Magyar honfoglalók — Angliában A békeperujitás Magyarországnak nemcsak történelmi, területi és gazdasági, hanem — legelsősorban — becsületbeli ügye. Mi nem csupán területet, felbecsülhető értékeket vesztettünk, hanem lelkünk egyegy darabját is. A régi Magyarország után való sóvárgásunk örök és kiirthatatlan. Németországnak kezdik — hir szerint —- visszakínálni egyes gyarmatait. Nekünk nem voltak gyarmataink. S ha lettek volna is, semmiféle más terület nem érne nekünk annyit, mint elrabolt határaink. A régi Magyarország: szivünk virágos kertje, Istentől nekünk adatott föld, szent, mint a zsidók Kánaánja, melyre való igényünk nem évülhet el soha, semmiféle megpróbáltatás, elhurcolás, szétszóratás után. És mégis: a békeperujitásnak nálunk is vannak hitetlen Tamásai és közömbös, ráérő Pató Páljai. A Tamások és Pató Pálok álmodozókat, búsuló magyarokat látnak azokban, akik nem restéinek a revízióról catói ismétléssel beszélni. Hitetlen Tamásnak — meglehet — még van a szive mélyén egy pont, mely megremeg, ha a régi Magvarországról van szó. Pató Pál azonban már leszámolt a helyzettel és lusta álmosságában elfogadta a megszűkült hazát. A kételkedés még ingadozik. A közömbösség megmozdíthatatlan. E holl tömeggel vívja nehéz belső harcát a magyar revízió. Szava hasztalan keltegeti a hétalvót, aki — néha -— csodálkozva pillant fel, ha egy-egy szó eljut ájult öntudatához és bóbiskoló unalommal nézegeti a költögetőt. Ez. szegény, sokszor maga is érzi már, hogy Pató Pállal szemben szinte illetlenség, amit csinál. Makacs munkájában nem segiti más, csak valami megszállottság, küldetésének égi tudata. Csak azért tudja elviselni a hidegen lenéző pillantásokat. Hivatása van: Isten küldötte akkor is, ha a hétalvó nem hallgat rá. Próféta, mert nem hisznek prófétaságában. A békeperujitás mozgalma a Pató Pálok révén akár az egyesületi jótékonyság színvonalára süllyedhetett volna, ha messze idegenben nem talál szóvivőkre és pártolókra. Ha idegenből jött szózatot hall, Pató Pál felélénkül. Lelkesedik a revízióért Rothermere cikkének szivárványlásában: Borah szavainak pörölycsapása alatt, Mussolini lángolásában. Ilyenkor hízeleg neki, hogy a külföld tudomást vesz rólunk, de ennyivel aztán be is éri. Nem dolgozik a revízióért hangyaszorgalommal, nincs bent Lélegzetében, vércseppjei lüktetésében. Hideg, halott, közömbös, aki „dicsőség és gyalázat nélkül él. akit sem ég, sem pokol nem fogad he s akinél a gonosz is dicséretesebb". Az európai politika vezető terveiből sobsem hiányzik a békeszerződés megváltoztatása és Magyarország területi kiegészítésének gondolata. — Kivették a szerződés szivét! — kiáltott fel Mussolini, mikor a négyes egyezményből — egyelőre — törölni kellett a területi revízió szakaszát. Mig az alvó békésen alussza a közömbösök álmát, a sors még egyszer megszánta, még egy alkalmat kinál neki földi és égi üdvössége elnyerésére. Az angol képviselők egy csoportja külön pártot alakított: a magyar revízió pártját.