Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 5. szám - A trianoni igazságtalanság jóvátételét követelte a Reviziós Liga országos nagygyűlése

1932 máj is MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 tik és azok, akik ennek a nemzetnek az ügyeit nemzetközi vonatkozásban vezetik, egymást értsék meg, legyenek egy táborban és bízzanak meg kölcsönösen egymásban. El kell készülve lennünk arra és azt nyíltan, férfiasan meg kell mondani a nemzetnek és nem kell félni ettől, mert ez a nemzet bir tűrni, bír szenvedni és bir és tud harcolni (Éljenzés!), meg kell mondanunk, el kell készülve lennünk arra, hogy ez az állapot még tartani fog. Éppen ezért ki kell építeni a nemzetnek a belső frontját, mert ha az igazi békének a külföldi nemzetek felfogása szerint a katonai leszerelés az előfeltétele, akkor én állítom, hogy a revíziónak, a magyar igazság érvényesülésének «z előfeltétele a nemzet belső lelki leszerelése, az, hogy ne ellenségnek tekintsük egymást, az, hogy ne gyűlöletet szítsunk egymás ellen, hanem egyetértve dolgozzunk a nagy és szent célokért. — Mert higyjék el nekem, hogy nemcsak annak a közéletnek van morálisan inferioris képe, ahol visszaélések fordulnak elő hébekorba, amelyeket mindenki elitéi és amelyeket mindenkinek üldöznie kell (Zajos helyeslés és taps), de annak a közéletnek is, ahol az emberek ugy megfeledkeznek a nemzet iránti kötelezettségeikről, hogy kölcsönös vádaskodásban merül ki a közélet, ahol ugy megfeledkeznek magukról az emberek, hogy az érvek harcát a sárral és piszokkal való dobálózás váltja föl. Szervezzük meg tehát ezt a belső frontot és ezt a frontot csakis a liga szervezheti meg. Itt ma pártkülönbség nélkül ülünk ennél az asztalnál és ennek minden magyar embernek tapsolnia kell. (Taps.) ' Percekig tartó taps fogadta gróf Bethlen István közel egy órán át tartó hatalmas beszédét, amely mélyen megfogta a hallgatóságot. A határozati javaslat és Echhardt Tibor beszéde Ezután Herczeg Ferenc elnök állt fel ismét és bejelentette, hogy Eckhardl Tibor felolvassa a Magyar Revíziós Liga határozati javaslatát, majd beszédében megokolja az állásfoglalás szükségességét. A teremben általános mozgás támadt, mindenki a füléhez emelte a tenyerét, hogy egyetlen szót se veszítsen el a határozati javaslatból, amelynek szövegéből az egész nemzet megmozdulásának ereje hangzik ki. Ekkor felállt Eckhardt Tibor, akit hosszantartó taps köszöntött, majd felhangzott a határozati javaslat: — A Magyar Revíziós Liga és a Társadalmi Egyesületek Szövetsége által rendezett országos nagygyűlés foglalkozván a dunai államok problémáival, egyhangúlag a következő határozatot hozta ; »A párizskörnyéki békeszerződések felforgatták Kelet Európának évszázadok óta kialakult gazdasági rendjét s az uralmi elv kíméletlen érvényesítésével gazdasági és politikai téren intézményesen szembeállították egymással a győztes és legyőzött országokat. Ennek folyományaként az egyes államokat gazdasági autarchiára kényszeritették, s az igy felidézett állandó vámháborukkal az egészséges árucserét lehetetlenné tették. Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem válságba került, a munkanélküliség ijesztő arányokat ölt, az államok pénzügyi nehézségekkel küzdenek, a nép szegényedik és a Duna-völgy államainak gazdasági katasztrófája egész Európa rendjét veszélyezteti. Ami Magyarországot illeti, a trianoni békediktátum ezt az eszményi földrajzi és gazdasági egységet öt részre darabolta, kiszakított belőle tizenhárom millió magyar állampolgárt, elvette területének majdnem háromnegyed részét, megfosztotta nyersanyagforrásaitól s ezáltal megbénította gazdasági életét. Eckhardt Tibor felolvassa határozati javaslatát.