Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 11. szám - A versaillesi és trianoni békeszerződés katonai szakaszainak reviziója. Anglia elismeri a német és magyar fegyverkezési egyenjoguságot

14 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1932 november A magyar szellem utja külföldön \ „magyar kultúrfölény" legfeljebb csak abban jelent ujabbkeletü fogalmat, hogy néhány éve, amióta gróf Klebelsberg Kuno beledobta a köztudatba, többel emlegetjük, mini mmakelőtte. Viszont ez a fogalom épp azért felelhel meg nevének, meri lényegében évszázados folyamatosságra tekinthet vissza. Ma összehasonlítjuk nemzeti kultúránkat azoknak a népeknek kultúrájával, akiket a trianoni szerződés méltóbbaknak itélt nálunk, hogy egykori nemzetiségeink és é\ ezredes országrészeink felett uralkodjanak, keserű mos oly lyal kell tudomásul vennünk, hogy ez a/ ítélet a „kultúrfölény" nevében hozatott. „Risum teneatis amici" UHUI daná a klasszikus költi"), mérlegre helyezvén azt a kultúrál, amelyet a magyarság képvisel évszázadok óta Európa élelében és azt, amelyet a csehek, románok és szerbek képviselnek, mégis azt látva, hogy a békeszerződés kényszere alatt megtörténik az a fizikai csoda, hogy a mérleg üre.s serpenyője nagyobb sulival esik Játba, mint a tele serpenyő. 11a nem vetjük seregszemle alá azokat a nagy ku'turális értékeinket, amelyek itthoni életünket gazdagítják és töltik meg európai tartalommal, mindössze azokat a szellemi 'nagyságainkat próbáljuk felsorolni, akik a múltban és jelenben világhírre tettek szert, — a „kultúrfölény" máris a mi javunkra esik, holott az elszigetelt nyelvű és rokontalan magyarság kiemelkedő szellemeinek százszoros tehetséggel kell megáldva lenniük, hogy a külföldi érvényesülés kapui meginyiljanak előttünk. Ami azt is jelenti, hogy hazai kulturális életünkben egész sora munkálkodik az olyan tehetségeknek, amelyek, ha más, boldogabb nép fiai volnának, világszerte ismert és elismert névre tehetnének szert. De nem kell a múltba sem visszatekintenünk, hogy olyan magyar szellemekre bukkanjunk, akik az egyetemes európai kultúrában szerepet játszottak, nem kell egy Eötvös Lóránt, egy Vámbéry Ármin, egy Körösi Csorna Sándor, egy Liszt Ferenc, egy Reményi Ede, egy Munkácsy Mihály, maradandó nyomait kutatnunk Európa szellemi úttörőinek munkájában, elég, ha csak a ma élő és hazájuk határain messze tulható magyar szellemekről emlékezünk meg, hogy kultnrfölényünk jelszava az egész világ előtt tartalmat, suly! és kétségtelen igazolást nyerjen. A magyar tehetség — hogy ugy mondjuk — legkeresettebb cikke az egész világ szellemi piacának. Csak épp eszünkbe jut ma, a gőzvasut alkonyának és a vasutak villamosításának idején, hogy az egész világ egy nemrég elhunyt nagy magyar mérnök, Kandó Kálmán találmánya és rendszere alapján tér át a vasutak villamosítására. Ez csak egyetlen példa, véletlenül épp arról a teréről az életnek, amely ma mindennél fontosabb: a technika nemzetközi útjáról, amelyen ez a magyar mérnök, nem egy uj világháború ujabb és ujabb gépszörnyetegeinek, hanem az élet minél diadalmasabb száguldásának szentelte istenadta tehetségét és munkáját. A világ tudományossága igen sok olyan magyar nevet tart számon, amelyet igen jól ismernek a külföld orvosi, mérnöki, filozófiai, stb. köreiben, de amelyek — általában — ismeretlenek a széleskörű közönség soraiban. Ezzel szemben megszámlálhatatlan magyar tehetség nevét vette szárnyra a világhír nagy és legnagyobb nyilvánossága. A magyar nem annyira tudományos, mini inkább művészi szellemiségű nép, éppen ezért a legtöbb világhírű magyar, a művészet 'nemzetközi birodalmában uralkodik. Valósággal páratlan, hogy mennyi nagy muzsikust adott a magyar szellem a világnak. Dohnányi Ernő. Bartók Béla és Kodály Zoltán az egész világ mai zeneéletének kiemelkedő egyéniségei, Hubay Jenőt, mint hegedűművészt és mint a szintén világhírű Joachim József tanítványát, világszerte ünnepelték, ma pedig, mint hegedüpedagógushoz, a legtávolabbi világrészekből is elzarándokolnak a tanítványok. Magyar tanítványai közül világhírűek: Szigeti József és Vecsey Ferenc. A könnyebb műfajú zene terén elég Lehár Ferencet és Kálmán Imrét idéznünk az operett viiághirességének soraiból. Énekeseink: Németh Mária, Anday Piroska, Pataky Kálmán, a/, összes nagy operaszinpadok ünnepeli csillagai. Festömüvészetttnk — néhány év óta — a legelső sorba kerüli az európai versenyben. László Fülöp, az urailkodók arcképfestője, ma Anglia első művészének számit és ujabban Kisfaluéi Stróbl Zsiymond szobrászművészetét értékelik különösen az angolok. Halmi Artúr évtizedek óta legkeresettebb festője az amerikai társaságoknak, de nemcsak a konzervatív művészeti irányoknak vannak meg külföldön a maguk magyar kitűnőségei, hanem a legmaibb, az U. n. ,.Bauhaus"-stilu.su építkezés, bútortervezés nagy forradalmi átalakításában is magyar művész: Moholy Nagy Sándor játszotta \émelországb;tn a vezető szelepet. Irodalmi géniuszunk inkább színpadi téren hódit a külföldön. Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc színdarabjai a világ összes színpadain szerepelnek, de épp a magyarok legutóbbi Mussolini-látogatásának során derült ki, hogy regényirodalmunkat is mennyire ismeri a külföld. Természetesen nem adhatunk itt teljes seregszemlét arról a szellemi hadseregről, amelynek lobogója méltán viseli külföldön a „magyar kultúrfölény" jelszavát. Inkább arravaló volt. hogy kissé elgondolkozzunk azon, vájjon a Trianonban oly „kulturfölényüinek" itélt csehek, románok, s/erl>ek, résztvehetnének-e ennek a hevenyészett névsornak csupán legcsekélyebb hányadával is Európa szellemi életében0 Ez is azok közül a letagadhatatlan tények közül való, amelyeknek végre is gondolkodóba kell ejteniök a békeszerződést, ránk kényszerítő hatalmasságokat. Olvasóinkhoz A Magyar Külpolitika, a Magyar Revíziós Liga hivatalos lapja, tizenkét éven át mindig hiven igyekezett feladatát teljesíteni: ápolta a hitet a jobb jövendőben és hurcolt magyar igazságért. Most, mikor a revízió szent eszméje világszerte diadalmasan nyomul előre, fokozottan kell eleget tenni hivatásunknak. Hogy pedig ezt a mostani nehéz válságban megtehessUk, az eddiginél is nagyobb mértékben van szükségünk olvasóink szeretetére és ragaszkodására. Mindenkit, aki együttérez velünk és részt akar venni nagy harcunkban, arra kérünk, fizessen elő lapunkra. Erőnk csak akkor lesz elegendő, szavunk csak akkor lesz elég hangos, hogy felébresszük a világ lelkiismeretét, ha mögöttünk hiveink nagy tábora áll. A Magyar Külpolitika minden egyes olvasója, előfizetője: egy tapodtat jelent a régi Magyarország földjéből. Minden hívünk és barátunk honfoglaló egyúttal. Külföldi, szegénysorsu magyaroknak és vagyontalan magyar egyesületeknek lapunkat díjtalanul küldjük meg. Lapunk előtizetési dija egész évre 18 pengő, félévre 9 pengő. MAGYAR KÜLPOLITIKA BUDAPEST, VI., ARADI-U. 14. Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság SÉTAHAJÓJÁRATOK A DUNÁN Indulás az Eötvös-téri és Páltfy-téri kikötőkből I. Sétahajó * E%6 &} 2 M menettartam /- P. II „Zsófia" sétahajó -"ág 6ra?r fc? ? ESSEM"' Kitünö frissitők Elsöranr/u voloári vendéglő. Visszaérkezés éjfélkor