Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 11. szám - A versaillesi és trianoni békeszerződés katonai szakaszainak reviziója. Anglia elismeri a német és magyar fegyverkezési egyenjoguságot

1932 november MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 IFJÚSÁG Arany János Éjfél. Az óra üt. Alszik Szalonta, A jegyző verset ír. Szép gyöngysorokba Csak a nőtáras-lakban ég világ. Ezüstharangszót, csillogást lehel. Az imbolygó fényt egy mécses öble ontja Regék dandárja ébred bodorodva, S rajzol a falra lenge karikái. Míg rímet dúdol, ritmust énekel. S im, asztalához lépve, daliásan Ül Toldi Miklós, véle pár alak, Tűnt emberöltők, népek, forgatag. Mind ismerős már. Költő-látomásban ö hívta tettre, az ifjú Arany: „Jer, Toldi, fajtád küzd s bátortalan!" Havas István A Magyar Külpolitika ifjúsági pályázata A Magyar Külpolitika szerkesztősége a mult iskolai év végén ifjúsági pályázatot irt ki arra a kérdésre, miért kell a magyar ifjúságnak külügyi helyzetünket ismerni? A pályázat szép eredménnyel járt s ezért most uj pályázatot hirdetünk, még pedig az Arany János emlék-évre való tekintettel, a következő feladatra: \RANY JÁNOS LIRAJA A SZABADSÁGHARC UTÁN. A pályázaton résztvehetnek a középfokú Hu- és leányiskolák növendékei (gimnáziumok, reálgimnáziumok, reálisko.ák, leánygimnáziumok, leányliceumok, felsőkereskedelmi, polgári Hu- és leányiskolák, tanító- és tanitónőképzők, felső mezőgazdasági iskolák). A pályamunkák terjedelme lehetőleg ne legyen több, mint (ives papírra kézzel irt vagy gépelt) száz sor. A pályamunkákat jeligés levél kíséretében kell beküldeni a Magyar Külpolitika szerkesztősége címére (Budapest, VI., Aradi-u. 14.) A jeligés levél boritékán a jeligén kivül fel kell tüntetni, hogy fiúiskolái vagy leányiskolái pályamunka. A jeligés levélnek pedig tartalmaznia kell a szerző nevét, pontos lakcímét és azt, hogy melyik intézetnek hányadik osztályú növendéke. A bírálóbizottság elnöke Pékár (iyula, lapunk főszerkesztője, a Magyar Revíziós Liga társelnöke s tagjai szerkesztőségünknek több kiváló tanár-munkatárs:!. A legjobbnak ítélt két dolgozatot a fiuk és a leányok csoportjában egyaránt Arany János összes munkáinak jubileumi kiadásával jutalmazzuk és a „Magyar Külpolitikádban közöljük. Azonkívül mindkét csoportban még három-három értékes jutalomkönyvet osztunk ki az arra érdemes pályamüvek szerzői között. A pályamunkák beküldésének határideje 1932 december 31. A pályázat eredményét a Magyar Külpolitika 1933 január közepén megjelenő számában tesszük közzé. A magyar diák külföldön A magyar középosztály mindig tudatában volt annak, liogy milyen fontos, ha fiait külföldi egyetemekre, főiskolákra küldi ki. A magyar protestantizmus igen sok nevezetes lelkésze a német, lengyei egyetemeken nevelkedett, a katholikusok az olasz, osztrák egyetemeket látogatták. Ujabban az angol, holland, francia, osztrák, észak-amerikai egyetemeken tanulnak a magyar fiuk, sajnos, legújabban a devizakorlátozások miatt, sokan itthon maradtak, :ikik rendes viszonyok mellett képe.sek lettek volna magukul külföldön is fenntartani. Szinte közmondásszerü, hogy minden küiföldre kijutott magyar diák külföldön valósákos diplomáciai ügyvivője, követe megcsonkított hazánknak. Valahogy ugy érezzük, hogy még ha ki se tanítanánk diákjainkat, akkor is megsúgná a .szivük, hogy külföldön, kinek, mit és hogyan beszéljenek. Az első szabály, 'hogy nemcsak keresni kell az alkalmát, hanem meg kell teremteni az alkalmat, hogy hazánkról előadást tudjunk tartani. Például, ha egy diák egy nyarat Olaszországban tölt el, mielőtt elutazna, először elolvassa, .sül megtanulja Olaszország történelmét. Ha egy családhoz ebédre hívnak, jó ruhát öltök és viszek ,a háziasszonynak pár szál virágot. S ami jót tudok róluk, azt elmondom. Meri örök emberi dolog, hogy az ember szereti, ha dicsérik, egyik szereti, ha a munkáit magasztalják, má.sik régi származását, harmadik a vagyonát. Kedves figyelem egy külföldi nemzettel szemben, ha a nyelvét megtanuljuk, vagy legölább a legfőbb dolgokat tudjuk belőle. Az olasz nyelvről lévén szó, aki latinul tanult, játszva sajá'íithiitja el azt. Akár városi, értelmiségi, akár falusi, munkás emberrel kezdjek beszélgetést Olaszországban, ha a történelmére, múltjára utalok, II. Szilveszter pápára, ki a koronát küldte nekünk, vagy az olasz szerzetesekre, kik a kereszténységei elterjesztették, Mátyás királyra, ki olasz nőt vett feleségül és olasz tudósokat, Bonfinil és társait telepitetle le hazánkban, már kedves vagyok előtte. Megemlítem Kossuth Lajosl, ki Turinban halt meg, TŰIT tábornokot és társait, kik harcoltak az olasz szabadságért. Közben, vagy utána néhány mondatot mondok jól-rosszul olaszul, ez is nagyon megható, inert látja, hogy meg akarom tanulni az ő nyelvét. Ez minden nemzetnek igen-igen hízelgő. És ennyi elő-