Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 11. szám - Magyarország gazdasági integritása. Hantos Elemér könyve [könyvismertetés]

MAGYAR KÜLPOLITIKA 1932 november Magyarország gazdasági integritása (Hantos Elemér könyve „Magyarország gazdasági integritása" cimen jelent meg Hantos Elemér legújabb munkája. A közel 250 oldalra terjedő munka első részéiben Hantos Elemér részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mit kell érteni gazdasági integritás alatt. Azt állítja, hogy „Magyarország gazdasági integritása nem jelenti a régi Magyarországot a Kárpáloktól le az Adriáig", majd a 40-ik oldalon azt mondja, „Magyarország gazdasági integritása nyugat felé azt a területet öleli fel, amelyen Magyarország agrárfeleslegei szomszédainkat ellátni képes. A Kassa—Briinn—Linz—Grác vonalig terjedő piacok a magyar agrártermés határai' !?!) Vagyis Hantos Elemér a gazdasági integritás alatt nem a Magyarbirodalom területének gazdasági megnyilvánulását érti, hanem a gazdasági integritás fogalmának homályos és érthetetlen magyarázatot ad. Az integritás szónak ilyenféle félremagyarázását nem fogadhatjuk el, mert ez a mód az integritás értelmének lejáratására vezethet. A könyv tartalma röviden ugy fejezhető ki, hogy meg akar bennünket győzni arról, hogy a gazdasági megoldásnál nincs szükség a trianoni határok megváltoztatására, nincs szükség arra, hogy politikai kérdéseket keverjünk a közép-európai kérdés megoldási tervezeteibe, a megoldás tőlünk függ és az ut a következő: „Az elzárkózás politikájával fel kell hagynunk és arra kell törekednünk, hogy a Duna völgyében olyan hangulat keletkezzék (!), amely kereskedelmi, vám-, forgalmi és valutaszövetség létrehozására alkalmas . . ., mely nem vonja maga után Magyarország öszszekoccanását a szomszédokkal (!) és jól összeegyeztethető az európai béke fenntartásának szükségességével." Ezek szerint azt hihetné az ember, hogy mi vagyunk az okai a közép-európai bajoknak. Ami különös beállítás. Hantos Eiemér minden módon arról igyekszik meggyőzni bennünket, hogy a politikai kérdések kikapcsolása a mi érdekünk. A politikát kikapcsolni akaró megállapításaival nem érthetünk egyet, mert az osztrák-magyar monarchiát és a Magyar-birodalmat a nemzetiségek felszabadítása cimen osztották szét, ami annyit jelent, hogy az uj határokat politikai célból és politikai célra vonták meg, vagyis kétségtelen, hogy a trianoni határok politikai jellegűek, tehát lehetetlenség, hogy a dunavölgyi kérdés politika nélkül, holmi ideiglenes kereskedelmi, vám- és valuta- vagy postabélyeg-szinezési megállapodásokkal nyugvópontra vihető. Véleményem szerint Hantos Elemér ny. államtitkár éppen ugy, mint mások, akik azt bizonygatják, hogy a dunavölgyi kérdés politikai kérdések nélkül is megoldható — nem jó tanácsot adnak és nem jó szolgálatot tesznek Közép-Európa népeinek, mert ezekkel a megállapításokkal csak késleltetik, kitolják a dunavölgyi kérdés békés megoldását. Azt hiszem, hogy Hantos Elemér sokkal nagyobb szolgálatot tenne Közép-Európa népeinek, ha nem minket akarna meggyőzni arról, hogy a közép-európai kérdést politikamentesen — az uj határok és a nemzetiségi kérdés érintése nélkül — kell megoldani, hanem a szomszéd államokat igyekezne meggyőzni arról, hogy a dunavölgyi kérdés a politikai kérdések megoldása nélkül nyugvópontra nem juthat. A munka részletei ellen is vannak kifogásaink. Nem értjük ugyanis meg, hogy miként lehetséges az, hogy akár Ausztriával, akár Csehszlovákiával, akár a kettővel együtt, vagy akár Romániával, akár Jugoszláviával, akár a kettővel együtt, vagy akár mind a néggyel, esetleg még Németországgal és Ltngyelországgal kibővítve kötnénk is szorosabb kereskedelmi szövetséget - mind egyformán előnyös volna ránk nézve? Minden szövetkezésnek vannak előnyös és hátrányos következményei. Hantos a hátrányos következményeket nem veszi figyelembe. Nem veszi figyelembe, hogy a szóban levő államok szövetkezésénél aktiv, passziv vagy semleges agrárjellegű területek keletkeznének-e, ami pedig igen fontos az agrártermékek áralakulására nézve. Sokszor meg tulmerészek az állításai. Azt állítja például, hogy ha Magyarország és Ausztria kötnének szorosabb gazdasági szövetséget, Ausztria nevelné az állatokat, Magyarország ide szállítaná itt meghizlalná és a hizott állatokat újra visszaszállítaná Ausztriába. Egyik helyen kifejti, hogy milyen hátrányos a kontingens-rendszer (89. oldal), amiről ő a küllőidet is meggyőzte, más helyen meg helyesnek, célravezetőnek és bevezetendőnek tartja (115. oldal). Más helyen azt állítja, hogy ,,a jugoszláv piac szerepe a magyar gabonakivitelbe n erősen hanyatlott". Ilyen szerepe a jugoszláv piacnak nem is lehel. A 77. oldalon azt állítja Hantos, hogy Ausztria kivitele 1924-ben majdnem megközelítette a monarchia összkivitelét, hololt annak még 60 százalékát sem érte el. Csodálkozással láttuk, hogy sem Romániának, sem Jugoszláviának (09. oldal) nincs sótermelése, de igen nagy grafitternielésük van. Valószínű tehát, hogy a sótermelés van a grafittermelés alatt feltüntetve, ami mindenesetre félreértésekre adhat alkalmat. Csodálatos, hogy Hantos Elemér a 09. oldalon levő ,,Az öt dunai állam nyersanyagtermelése" cimü táblázat ad-atait a német statisztikai évkönyvből vette, holott elvárhaló volna Hantostól, aki egyetemi tanár is és aki anynyit foglalkozik a dunavölgyi kérdés potitikamentesitésével, és gazdasági terveket dolgoz ki a politikamentes megoldásokra, hogy legalább az adatokat eredeti forrásokból szerezze be, ne peüig gyűjteményes munkákból. Hantos Elemérnek „Magyarország gazdasági integritása" cimü munkája eddig még csak magyar nyelven jelent meg, de valószínűleg idegen nyelveken is meg iog jelenni, hiszen ezt a munkát Eranciaország és a kisantant jó néven fogják venni, mivel Hantos a politikát ki akarja kapcsolni a kibontakozási tervekből, de Németország sem fog Hantosra ezért a munkájáért neheztelni, mert a békeszerződéseket a Naumann-féle Mitteleuropa szempontjából vizsgálja. Halász Albert. HORVÁT SZABADSÁGHŐSÖK. A világ csak most kezdi tudomásul venni, mi már régen tudjuk, hogy a horvát nemzet szabadságvágya épp oly erős, mint a miénk. Nemcsak a szabadság iránt való vágyódásban hasonlítanak hozzánk; helyzetük is sok hasonlóságot tüntet fel a miénkkel. A horvátok régi, történelmi nemzet, régi nemzeti öntudattal, régi kultúrával, mely a Nyugat felé utal. A világháború után a horvátok testvéri lelkesedéssel csatlakoztak a délszlávokhoz, azt hivén, hogy az egyesült Szerb-HorvátSzlovén királyságban megillető és egyenrangú szerepük lehet. A délszláv testvériségi álomból azonban hamarosan a szerb diktatúra valóságára ébredtek és a királyi dekrétummal Jugoszláviának keresztelt ország a katonai uralom, a nemzetiségi elnyomás legrosszabb börtöne lett. A horvátok — vezetők és parasztok egyaránt —. vérük hullásával mutatták meg, hogy nem akarnak a szerb katonai diktatúra elnyomott alattvalói lenni. Nemzeti, független életüket akarják élni s ennek sajátosságait nem akarják az egyelőre csupán durva erőszakban megnyilatkozott nagyszerb eszmének feláldozni. Magyarország sokmillió lakosa jutott, a békeszerződések folytán, alacsonyabb kultúrájú országok uralma alá. Ugyanez a helyzete — a békeszerződés következtében — a horvátoknak is. De, mint mellettünk, a szerencsétlen horvátok mellett is megszólal immár a müveit nemzetek közvéleménye. Angol politikusok és publicisták járták be Horvátországot s azóta hiába hirdeti a belgrádi kormány, hogy Jugoszláviában minden csendes. Az angol utazók látták, hogy Belgrád bilincsekben tartja a horvátokat és Horvátország eltökélt szándéka, hogy kettétöri e bilincseket. Horvát zászlók lengenek mindenfelé, a nép szóba sem áll a szerb csendörökkel és horvát szabadcsapatok, kitűnő fegyverekkel, bántatlanul járják a vad hegyvidéket. A diktatúrával szemben négy és félmilliós nép egységes és törhetetlen akarata feszül. A békeszerződések alkotóit súlyos felelősség terheli ezért a helyzetért, — mondta Rhys Davids, az egyik angol utazó. Rhys Davids pedig az összehasonlító vallástan tanára az egyik angol egyetemen és épp ezért jól érthet a lelkiismeret kérdéseihez.