Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 11. szám - Wales. Llewellyn Jones walesi angol képviselő Magyarország igazságáért

1932 november MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 YWales Y^Llewellyn Jones walesi angol képviselő Magyarország igazságáért Londonból elindul a gyorsvonat nyugati irányban, kőt óra hosszat robog, átdübörög egy kis hidon és olyan helyre ér, ahol senki sem beszél angolul. Pedig angol földön van a vonat, a zord walesi tartományban. Wales. Sok angol lehet, aki nem ismeri: mi ismerjük. Ismerjük földjét, folyóját, füvét, vadait, halait, büszke nemes urait, „a vélsz ebeket", ismerjük régi bárdjait, ismerjük dalait. Ismerjük, mint saját magunkat. Országok, tengerek választanak cl tőle, de egy vers, .1 walesi bárdok, összeköt vele. Arany János megírta a walesi bárdokat és ezzel kél nemzetet forrasztott össze, bizonyságául annak, hogy nemcsak vérszerinti testvériség lehet, hanem szellem- és lélekszerinti is. Ebben a költeményben a walesiek kölcsön adták nekünk szenvedésük történetéi s mi kölcsön adtuk nekik szenvedésünk jajszavát. Ez az a nemzetközi kölcsön, mely a kölcsönadónak és vevőnek egyaránt hasznára válik. A walesiek, talán nem is tudnak rólunk, talán nem ludják, hogy történetük tragikuma, hősiessége egy előttük ismeretlen nép tragikumával fonódott össze és ismeretlen nyelv szavaival nyerte el megrázó halhatatlanságát.. Meglehet, nem tudnak rólunk és igy nem tudnak eleget önmagukról sem. De lehetetlen, hogy két nép, mely közt ilyen örök összekötő kapocs van s mely még most is nemzeti léte teljességéért küzd, ne találjon egymásra. A walesiekben ma is él az Arany János megénekelte bárdok szelleme, ma is küzdenek nemzeti önállóságukért, melyet az angol birodalom óriási nehézkedési ereje tart természetszerűen leszorítva. Csak két éve történt, hogy Saunders Leiuís-nek, a welsh nemzeti liga elnökének, nem engedélyezték az angol rádióban a welsh nemzeti célokról való előadást. Ezt a beszédet aztán teljes egészében egyik nagy angol lap közölte. Nemcsak a welsh, hanem minden küzködő nemzet megszívlelheti Saunders Lewis mondanivalóját. — Két megjegyzést akarok fűzni, — fejtegette Lewis, — az angol politikusok ama felfogásához, mely szerint a nacionalizmus dicséretre méltó és ártalmatlan mindaddig, inig csupán az irodalom és művészet és általános kultúra területére szorítkozik. E század kezdete és különösen a háború óta, a welsh nacionalizmus határozottabb politikai színezetet ölt, ami főként írói és költői ösztökélésének köszönhető. — Ha egy nemzet elvesztette politikai szervezetét és megelégszik azzal, hogy nemzetiségét csupán irodalomban és művészetben fejezi ki, ez az irodalom és ez a művészet csakhamar provinciálissá \*álik és jelentéktelenségbe sülylyed. Ez az a veszedelem, mely most Waleset fenyegeti. Azon a ponton vagyunk, hogy öntudatosan kell választanunk. Ha azt választjuk, hogy az irodalmi megújhodás ne terjeszkedjék ki a politikai, gazdasági és az egész welsh életre egyaránt, akkor a welsh irodalom még a mai nemzedékünk alatt elfonnyad és értéktelenné válik. Nem hiszem, hogy ugyanekkor a welsh nyelv is eltűnik, legalább is nem azonnal tűnik el, de megszűnik oly nyelvnek lenni, melyet kultiválni érdemes. Irodalma másodkézből valóvá és ölöd rangúvá süllyed. Higyjék el nekem, van szomorúbb és kietlenebb annál, mint egy nyelv halála és ez: céltalan fennmaradása. Llewelhjn Jones, az angol alsóház tagja Saunders Lewis nemzeti öntudatából a régi walesi bárdok büszke hangja cseng felénk. Semmi sem történik a világon hiába és hasztalanul. A nemzeti öntudatára ébredő Wales vissza akarja nekünk fizetni a kincset, amit a walesi bárdok fönséges balladájában kapott. Wales meg akarja ismerni Magyarországot, mely olyan jól ismeri öt. Fred Llewellyn Jones, az angol képviselőház tagja, aki welsh nemzetiségű és akinek számtalan parlamenti felszólalása, jogi előadása ismeretes a trianoni szerződés jogtalanságról, Magyarországra készül, hogy közvetlenül megismerje hazánkat s nálunk is tart majd előadásokat. Már most ellátogatott volna hozzánk, azonban betegsége miatt tervének megvalósítását el kellett halasztani. Llewellyn-Jones, a welsh nemzetiségi mozgalmak egyik legrégibb úttörője. A walesi egyetem kormányzó tanácsának tagja, a Welsh Board of Healthnak igazgatója. Magyarországról kis gyermek korában, édes apjától hallott először, aki még hallotta Kossuth Lajost Southamptonban beszélni és Llewellyn-Jones azóta őszinte tisztelője a nagv magyar államfér fiúnak, beszédeit éveken át tanulmányozta és szerinte Kossuth előre látott sok mindent, ami naüjainkban bekövetkezett. Azt is mondja, hogy a világ politikusai jól lennék, ha Kossuth beszédeit tanulmányoznák, mert nagyan sok tévedéstől óvnák meg még magukat is és a rájuk bizott milliókat is. Llewellyn-Jones egy nagy birodalom, egy nagy nemzeti eszme, egy nagy igazság, a testvér welsh nemzet követe. Ha eljön hozzánk, ugy fogadjuk, mint barátot. Ugy fogadjuk, mint testvért, képviselőjét annak a szellemnek, mely Wales bárdjait törhetetlenné és halhatatlanná tette. F

IÚMÉBA ÉRKEZŐ MAGYAROK AZ "pv EGYETLEN 30 ÉVE FENNÁLLÓ ) ITIAGYAR VENDÉGLŐBEN ÉTKEZNEK r\ IUMÉBA ÉRKEZŐ MAGYAROK AZ T\ SIHÁL JÁNOS, FIUME VIA VALSCURIGNA 10. vendéglő a Ket eperianoz - msiorame ai due moreri