Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 4-5. szám - Pécs szab. kir. város a szerb megszállás és a trianoni iga alatt

MAGYAR KÜLPOLITIKA 1931 május. valósággal megállította az életei, síri csend honolt a városban, melyet csak a szerb lovasör járatok palái, a szerb kardlapozások és a riadtan menekülő békés járókelők jajkiállásai szakítottak meg. A hosszantartó és mind nagyobb hullámokat vető sztrájk, mely a szerb csapatok biztonságát is már-már veszélyeztelte, végre is gondolkodóba ejtette a megszállókat, úgyhogy egy a polgárság és munkásságból alakult küldöttséggel megindul! a közvetlen tárgyalás Belgrádban, melynek eredménye a szerb közigazgatásnak a megszállt területről való visszahívása lett. Ennek előkészületei észlelhetők is voltak, mert a kiűzött magyar tisztviselőket hazaengedték. Ekkor azonban váratlanul érkezett az a hir, hogy Budapesten kikiáltották a tanácsköztársaságot, tmely hir azután a megszállókat egész más elhatározásra birta. ök most már szükségesnek látták az kimaradást azon a cimen, hogy a kommunizmustól saját országukat megvédjék és nemcsak nem távoztak, a vármegye a/, hogy a pénznek állandó, néha 30%-dg menő ázsiója volj az osztrák-magyar bankjegyekkel szemben. A helyzet napról-napra nehezebb lett, mert a magyarországi kommün bukása után a megszállók megváltoztatták a munkásokkal szemben taktikájukat és a kommün alatt a megszállt területről a vörös hadseregben elhelyezkedett munkáselemet, főként bányamunkásokat, fegyvereik átadása ellenében a határcin beengedték, hogy a város törvényes és hazafias vezetőségével szemben segítségükre legyen e terület megszerzésében, vagy legalább a megszállás meghosszabbításában. Egymásután rendeztették meg velük a népgyüléseket, melyeknek kedvenc tárgya volt a magyarországi Hort'hvuralomnak meggyalázása és amely gyűléseken elhatározták a megszállás meghosszabbításának a kérését. A szociáldemokrata munkásság vérszemet kapva a megszállók pártfogásától, most már a városi adminisztrációban beleszólást kivánl és kérte, hogy a városi tanácsban részt.1 pécsi városháza. területén elhelyezkedett közigazgatási berendezésüket nemcsak nem vonták vissza, hanem meg is erősítették és minden módot és alkalmat felhasználtak, hogy a város közigazgatásába beleavatkozhassanak. Természetes, hogy részünkről visszautasítottunk minden oly kísérletei, mert ínég annak a látszata is, hogy a közigazgatás szerb kézben van, alkalom lett volna arra, hogy a Párizsban folyó tárgyalásoknál ugy állítsák be a város polgárságát, mintha megnyugodott volna a szerb közigazgatásban. Egyrészt a megszállókkal szemben mindennap felmerült közjogi és közigazgatási kérdésekben vívott súlyos küzdelmek, másrészt a városnak és a megyének az anyaországtól való elszakilottsága adta nehéz helyzetében a pénzügyi, gazdasági, kulturális és emberbaráti szükségletek kielégítése állandó és hihetetlen nehéz feladatok elé állították a város vezetőségét, úgyhogy a város vezetősége a fenyegető gazdasági összeomlás elhárítása céljából elhatározta városi pénztárjegyek kiadását különféle címletekben és kétszer 10—10 millió értékben, ami abban az időbe,í rendkívüli nagy összeg volt koronaérlékben is. Megbecsülhetetlen szolgálatot tett a város vezetősége nemcsak a város népének, hanem az egész baranyai megszállt területnek a városi pénzjegyek kibocsátásával és hogy mily nagy becsülete volt ennek a pénznek és igy mily nagy volt a bizaloon a város vezetősége iránt, legjobban bizonyítja vehessen. Kerestek egy formát, mellyel némi törvényes látszatot akartak adni annak, hogy a közigazgatást átveszik. Ezt a formát abban találták meg, hogy a törvényihatósági bizottság é.s a tisztviselők mandátumára minden alap nélkül ráfogták, hogy az lejárt és mivel a szerbek bejövetelekor a nemzeti tanács kezében volt a hatalom, azzal érveltek, hogy ezt a nemzeti tanács kezébe kell visszaadni. Midőn a város vezetősége e gálád szándékról értesült, a város hazafiasán érzi") polgárságával egyetértöleg minden Jehelőt elkövetett ennek meggátlására. Sajnos, nem állt módunkban megállítani az eseményeket. ők megválasztottak először egy nemzeti tanáesot. majd a legképtelenebb választási visszaélések közt megtartották a törvényhatósági bizottsági tagválasztásokat, mely választástól a hazafias polgárság példásan távoltartotta magát, majd megalakították a törvényhatósági bizottságot és megválasztották a tisztikart. Ez 1920. szepember elején történt. Ezzel Pécs városának a szerbek által való megszállásának első és pedig a megszálló hatalommal kitartó ellenállási tanúsított korszaka letelt és következett a megszállás második korszaka, midőn a város törvényes vezetőségét hivatalból erőszakkal eltávolították és a városi közigazgatás — ha ugyan azt közigazgatásnak lehet nevezni —, a szerbek védelme alatt teljesen törvénytelen módon megválasztott, részben a helybeli szociáldemokrata párthoz tartozó elemekből, részben a magyarországi