Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 4-5. szám - Pécs szab. kir. város a szerb megszállás és a trianoni iga alatt

1931 május. MAGYAR KÜLPOLITIKA T kommün után meneküli gonosztevőkből és más kétes exisztenciákból álló társaságok kezébe került. Élükön a gyászos emlékű Linder Béla állt, mint általuk 'megválasztott uj polgármester. Szerencsére csak lt hónapig'tartott a garázdálkodásuk. Hogy e 11 hónap alatt mit müveitek, e cikk keretében nem fér el. Teljes tudatlansággal, hozzá nem értéssel és a legnagyobb lelkiismeretlenséggel intézték a város polgárainak ügyeit. Eljárásuk ellen hiába kerestünk orvoslást, sem a megszállóknál itt, sem Belgrádban mást, mint Ígéretet nem kaptunk, melynek értékét pedig már nagyon ismertük. A megszállóknak teljesen alávetették magukat és uralmuk első féléve után közgyűlési határozatban fejezték ki ama kívánságukat, hogy a megszállás 5 évre hosszabbittassék meg. Ha uralmuk, melyet ia sikkasztások, csalások, lopások, okirathamisítások egész sorozata terhel és napról-napra ismétlődő botrányok tarkítottak — még tovább tartott volna, ugy bizonyára közgyűlési határozatban kívánták volna Pécs városának és e területnek Jugoszláviához leendő csatolását. Erre azonban már nam kerülhetett a sor, mert mindjobban közeledett a trianoni békeszerződés hatályba lépésének időpontja, mely Pécs városát visszaítélte az anyaországnak. Midőn már nagyon égett lábuk alatt a föld és minden érvből kifogytak, egy baranyai magyar-szerb köztársaság megkonstruálásán gondolkoztak, ezt ki is kiáltották, az erről szóló elhatározást Belgrádba is vitték, ezt a nevetségességbe fult határozatot azonban néhány nap múlva gyors menekülés követte, mert megjött az entente-hatalmak döntése a megszállt terület és igy Pécs város kiürítése iránt és ennek végrehajtására nagyon rövid idő volt engedve. És 1921. évi Szent István király napján, legnagyobb nemzeti ünnepünk estéjén vonult be a rég nem látott első magyar csendőr, melyet két nap múlva követett az ünnepélyes felszabaditás, amidőn elképzelhetetlen lelkesedés és örömrivalgás közt vonult be a nemzeti hadsereg és elfoglalhatta helyét a város törvényes hatósága. Az ellenséges megszállást és az ennek megszüntetésével megindult újjáépítést, a város történelmének ezen hőskorát, az alkotó munkának korszaka követte. 1924-től 1930-ig városunk nemcsak a megelőző decennium hanyatlását és visszaesését pótolta, hanem ezen hat év alatt annyit alkotott, mint annak előtte egy évszázad alatt. A háború kitörése miatt elejtett tervek szerint kiépítettük a város egységes csatornahálózatát, nagyszabásúkig kibővítettük a közvizvezetéki vízmüveket és a legújabb kor követelményeinek megfelelően kifejlesztettük utcáink közvilágítását. A közegészségügy és a közélelmezés szolgálatában álló városi üzemeket és intézményeket korszerűen modernizáltuk. Elkészüli a város egységes szabályozási terve, melynek karelében végrehajtottuk a város főterének, a Széchenyi-térnek, valamint az Irgalmasok-temploma előtti térnek rendezését. A háború és a megszállás következtében elhanyagolt, úthálózatunkat a városban és környékén, valamint a Mecsek-hegyen a modern kor követelménye szerint kiépítettük s ezzel a/, egész Mecseket és környékét a turisztika számára kényelmesen elérhetővé és kihasználhatóvá tettük. Nagyobbmérvü építkezésekkel, telekvásárlásokkal lehetővé tettük a városi építkezés egységes fejlesztését és városi kislakásos bérházak építésével lépést tartottunk a város népességének rohamos növekedésével. Igen tekintélyes összeggel járult a város két remek románstilü templom építéséhez. Az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre helyezésének és meghagyásának biztosítása érdekében a város, a pécsi megyéspüspök és az államkincstár nagy áldozatokat hozott. Az egyetem céljaira átengedett ingatlanokon kivül a hatalmas épületek egész sorával (kórházak, iskolák, egyetemi intézetek, kollégiumok stb.) egy uj városrészt alapit. Az országos hirüvé vált fa- és fémipari szakiskola elhelyezésével annak modern és mintaszerű hajlékot adott. Mattyasovszky Zsolnay Tibor, a Pécs-Baranyai Revíziós Liga elnöke. majd az uj szakirányú iparostanonciskola és otthon, valamint számos ujabb alsóbbfoku iskola építésével a város közönsége Pécs városát Dunántúl legelső kulturközpontjává emelte. A városunk a közegészségügy, szegényügy és népjólét körébe vágó alkotásai, intézményei és intézkedései mindenben megfelelnek a mai válságos idők által előidézett súlyos helyzet komoly követelményeinek. A repülés terén pedig az egész országban Pécs és Baranya vármegye vezet az áldozatkészésg és céltudatos munka terén. Mindezek és még számos más beruházás és közmunka céljaira a város az elmúlt hat év alatt 14 millió pengőt áldozott. Pécsnek természetes szépségekben gazdag, nagy varázserejű vidéke az év minden szakában bő alkalmat nyújt a turisztikára és az üdülésre és erén célokra turistaszállók és gyógyfürdő-szállók állanak rendelkezésre, mintaszerű, rendezett erdő — parkokkal és utakkal. Ezen a téren a Mecsek Egyesület a város támogatásával állandóan eredményes munkát végez. Az idei népszámlálás eredménye, amely szerint Pécsett 61,881 a lakosság száma, bizonyítéka annak, hogy városunk kulturális intézményeivel, szellemi életének fejlettségével milyen vonzó erőt gyakorol. Az 1920. évi népszámlálás eredményével szemben (47.556) a szaporulat ezen utóbbi 10 év alatt kereken 30%-ot tesz ki. Megelégedéssel mutathatunk rá idegenforgalmunk naprólnapra növekvő arányaira is. Az eddigi tapasztalatok nyomain indulva, reméljük, hogy az idegenforgalom növekedésével a trianoni megcsonkítás folyományaként városunkban súlyosan érezhető gazdasági veszteségek egy részét, kereskedelmünk és iparunk pangását megszüntethetjük, az egyes termelési ágakat az idegenforgalom szolgálatába állíthatjuk és igy ezeket életre kelthetjük. Pécs város lakosságának hatalmas életereje és kultúrája méltán megérdemli ennek a városnak a megbecsülését és ezzel egyúttal azt is, hogy az ország figyelme feléje forduljon és szervesebben belekapcsolódjék ennek a határszéli kulturbástyának az életébe.