Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 2. szám - A békerevizió francia előharcosai

1<> MAGYAR KÜLPOLITIKA 1931 február KÖZGAZDASÁG A m. kir. Postatakarékpénztár az elmúlt évben Az elmúlt évben tapasztalható komoly depresszió, ameJly elsősorban a mezőgazdaság súlyos helyzetére vezethető vissza, a postatakarékpénztárt sem hagyta érintetlenül. Ez csak ternádudvari Tormái/ Béla úr. a Postatakarékpénztár vezérigazgatója mészetes, hisz a postatakarékpénztár csekk- és küringforgalma, amelyben az ország középnagyságú és kisebb összegű fizetéseinek jelentékeny része bonyolódik le és továbbá, amelynek a ( sekkszámláin az áillam összes bevételei és kiadásai keresztül fúlnak, a gazdasági élei mindenkori helyzetével a legszorosabb összefüggésben van. Az elmúlt évek tapasztalatai mulatják, hogy a gazdasági élet minden konjunkturaváltozata ezeken a számlákon, amelyek igy hü konjunkturabarometernek bizonyulnak, felismerhetők. Örvendetes azonban, hogy általában az intézel üzletágai további, bár talán kissé lassabbülemü fejlődési mutattak. LegöTvendetesebb haladást a tekarékbetétforgalom ért el. A takarékbetétkönyvekben elhelyezett összegek az elmult év alatt ugyanis 55.4 millióról 72.6 millióra szaparodtak. Ez a növekedés azt mutatja, hogy a kisemberek széles rétegeiben a takarékossági szellem újra feléledt és megtakarított filléreiket újra nvugodtan bizzák az intézet kezelésére. Ez a betétállomány ugyanis a méllékelt kimutatás szerint, kb. Vi millió betétkönyv között oszlik meg s egy könyvnek az átlagos követelése tehát a 300 pengőt sem éri el. A csekkfargalom tételszámának jelentős növekedését a boletta bevezetése vonta maga után. A bolettaelszámolás ugyanis a postatakarékpénztár utján történik és tekintettel iá kisösszegü boletlákra, az ezzel járó munkamennyiség igazán igen jelentékeny. A csekkbetélálladék az elmúlt évben csökkent, amely részben technikai egyszerűsítésekre, részben pedig az állami és a gazdasági élet csökkent pénzkészletére vazelhető vissza. Az összforgalom csökkenése — a tételszám növekedése mellett — azt mutatja, hogy a gazdasági élei üzleteseményeinek a száma nem csökkent, hanem az egyes üzletesemények értéke kisebbedett. Ez részben az átlagos árcsökkenésben, részben nedig talán az igények csökkenésében is leli magyarázatát. A zálogház forgalma —- sajnos — szintén további emelkedést mutat, noha az év végén a zálogtárgyakra adott kölclscnők csszege az c ^ lol\ un m e ci men elhelyezett tőkékhez képest, majdnem 3 millió csökkenést mutál. Meg kell azonban állapitanunk, hogy a nehéz szociális viszonyokon kivül a hitelviszonyok súlyossága a kereskedőket is arra indította, hogy a postatakarékpénztár zálogüzletét, mint a könnyen hozzáférhető és reájuk nézve talán a legolcsóbb hitelforrást, igénybe vegyék. Egyébként a postatakarékpénztár zálogházi osztálya az elmúlt év folyamán is, dacára a súlyos viszonyoknak, néhány jólsikerült művészi aukciót is rendezett. A postatakarékpénztár értékpapírállománya az elmúlt év folyamán 64 V> milűió pengő névértékről majdnem 77 millió névértékre emelkedett. Az intézel nemzetközi forgalma a kistételeknek gyors, pontos és olcsó elintézésével immár a gazdasági élet általános megelégedését vivta ki és a forgalom kb. a tavalyi keretekben mozgott. \ ! i Egyébként az intézet az elmúlt évben is minden törekvésével azon volt, hogy egyes üzletágiak további racionalizálásával a közönséget minél jobban, gyorsabban és olcsóbban szolgálhassa ki. Ez a törekvés vezette az intézetet, amikor a budapesti piacon először vezette be az esti pénztári szollgálatot és ezen törekvés jegyében történt, hogy nemzetközi osztálya mellett takarékosztályát a legtökéletesebb gépekkel szerelte fel és hogy a főpénztára forgalmát is futószalag bevezetésével lényegesen megíívorsitotta. Az intézet minden erejével a jövőben is azon lesz, hogy szolgálatainak pontosságával, gyorsaságával és olcsóságáA m. kir Postatakarékpénztár központi épülete