Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 2. szám - A békerevizió francia előharcosai

1931 február MAGYAR KÜLPOLITIKA 17 val a nehéz viszonyok között levő gazdasági életnek la legteljesebb mértékben rendelkezésére állhasson és minden lehetséges alkalmat megragad, amely üzemének további racionalizálására és ezáltal a közönség igényeinek még jobb kielégítésére vezethet. A m. kir. Postatakarékpénztárnál Értékpapirállomány: Időszak > bo Takarékbetét álladék P ? i a Csekkbetét állad -K P Csekkszámlák száma 1913 130,584.997 873.780 133 068.972 25.630 1924 829.000 95.837 171,128.694 51.455 1929 55,436.356 201.966 164,356.816 43.854' 1930 72.614.33U 249.458 135,602.534 35.-Z002 1 Ez a csökkenés azzal magyarázható, hogy 1927-ben kb. 17.000 csekkszámlát o törzsbetét elégtelensége és a kis forgalom miatt hivatalból megszüntettek. ! Ez a csökkenés pedig azzal magyarázható, hogy az utódállamokkal való elszámolás következtében kb. 10.000 csekkszámla megszűnt. Időszak Névérték év végén P 1929 64,513.290 1930 76,982.024 Zálogüzletben az álladék: Időszak év végén Tételszám Összeg P 1929 879.000 24,849.000 1930 941.555 26,875.219 A csekküzlet forgalma: Időszak évben Tételszám Összeg P 1913 19,007.295 11.521,359.575 1924 11,585.653 4.981,399.707 1929 24,738.000 15.123 248.000 1930 26,137>08 14.762,999.240 Az orosz A jövő háborúját mérges gázok felhőivel elárasztott, bombákkal felgyújtott városok, dübörgő, mindent legázoló tankok rémképében állították elénk. Városok, falvak népét tanították arra, hogy védekezzék gyilkos gázok ellen. Az emberi képzelet eleven, de elevenségét korlátozza az emlékezet és logika. Épp azért soha nem érheti utói a valóságot. A jövő háborúja, melyet annyiszor festettek a falra, már itt van, ha nem is gyilkos gázok, robbanó bombák, öldöklő járványok képében. E valóságnak nincs szüksége arra, hogy megismételje önmagát . . . Hajók siklanak be békésen az angol kikötőkbe, játékszerekkel. búzával, tojással, fával megrakodva és egyszerre bámulatos olcsóságot idéznek fel mindeme árukban. Ezek a hajók békét, életet hozó In jók. az uj háború harci egységei. Az olcsóság, melyet a hajökhozta és potom pénzen elvesztegetett áruk Európa és világszerte előidéznek, a gyilkos gáz, a robbanó bomba és öldöklő járvány az uj háborúban, melynek neve az orosz áruöntés. Az orosz áruöntés a Világpolitika legdöbbenetesebb tényei közé tartozik, világszerte nagy nyugtalanságot kelt és mélyreható válságokat idéz e!ő. Az orosz kormány nagy terve, mely öt év alatt ipari állammá akarja lenni az orosz parasztsikságot, gépeket akar szerezni minden áron s egyúttal meg akarja adni a végső döfést, az amúgy is ezernyi kórral küszködő nyugati közgazdaságnak, ebben taz áruöntésben nyilatkozik meg igazán Tamerlain-i méretekben. Az általános közgazdasági csüggedés áruöntés oly mély, amilyet .soha azelőtt nem ismertek. Igaz, ezt a csüggedést nem jelzi, egyelőre, a puszta inség, bár még az aranytól füWedt Amerikában is. melyre tiz évvel ezelőtt, mint a közgazdaság és jólét földjére, sóvárogva tekintettek Európa népei, munkások ezrei állnak sorfalat — alamizsnakenyérért. Igaz, a történelem ismeri inségesebb időket. Kínában, Indiában, Oroszországban sokszor és sokáig dühöngött az éhhalál. A mai gazdasági csüggedést két olyan jelenség jellemzi, melyet a történelem mostanáig nem ismeri. A piacok túlságos bősége és ePvmástól távolfekvő országok válságának összefüggése. Az emberek gyűlölik egymást és harcoltalak, nem azért, mert a másik csoport el akiarja venni, ami az övék, hanem, meri az ellenség rájuk akarja tukmálni azokat a javakat, amit ők nem akarnak elfogadni. A háború célja, mely eddig, a realisták .szemüvegén keiésztül nézve, az életért való harc, a nyersanyagért, táplálékért való harc volt. íme, megváltozott. Az uj harc azzial kezdődött, 'hogy Oroszország csaknem ingyen adja buzá'át az angol kikötőkben. Angol peerek követelték az angol kormánytól, hogy Oroszország e barátságtalan cselekedelére a diplomáciaösszeköttetés megszakításával feleljen. Felháborodást és nvugtialansá'Tot keltelt Amerikában is, mikor otl megjelentek az orosz hajók és jóval áron alul vesztegették a rabmunkával termelt fát. Kanadai munkások ezrei állnak kenyér nélkül, meri az újságpapírodhoz való fapénet az oroszok csaknem ingyen kínálják a papírgyáraknak. Az áruöntés, mely szerte a világon egyre nagyobb válságot idéz elő és kétszeres nyomorúságot okoz, mert rabszolgamunkával dolgoztai otthon és munkátalanságot teremtve, munkásokat foszt meg kenyerétől távoli földrészeken, nem orosz találmány. Európa és világszerte ismerték és gvakorolták na«v trösztök és vállalatok. A német szén olcsóbb külföldön, mint Németországban, a magyar cukor és gyógjszer olcsóbb külföldön, mint idehaza, De csak Oroszországban, ahol, iu" 'átsz:'- minden euróoai gondolat eltorzul, — torzult ilyen vészes formára és lett ilyen halálos fegyverré. Oroszország e hadjáratában ugyanaz a gyűlölet forr Európa ellen, mely a tatár hordákat egykor a müveit világ ellen vezette. Az áruöntés a magángazdálkodás kezében csak ideiglenes eszköz volt — s akkor sem éppen a legtisztábbak egyike -— piacnyerés céljára, vagy a gyengébb versenytárs letörésére, — de nem lehetett, már csak pénzügyi szemponiból sem, állandó. Most azonban nem véges anyagi erejű magáncégek, hanem óriási birodalom vette kezébe ezt a fegyvert, melynek veszteséggel nem kell számolnia. A veszteséget a hosszantürő nép fizeti. Oroszország nem veszi könnyen ezt a dolgot. A legkiválóbb angol közgazdászok egyike az Economist cimü angol lapban beszámol arról az irtózatos erőfeszítésről, melyet az orosz kormány az ötéves ipari terv s az ezzel kapcsolatos áruöntés terén véghezvisz. „Rettentő" propaganda folyik a lapokban és gyárakban azért, — ir ja — hogy minél lelkesebben, jobban és intenzivebben dolgozzanak. Minden módszert, minden ösztökélést megpróbálnak, hogy gerjesszék a munkakedvet és akaratot — a hízelgéstől, rábeszéléstől, dicsérettől, biztatástól a fenyegetésig, hivatkoznak a munkás nemzeti büszkeségére és ezzel — nem kétlem — legyőzik az orosz munkás eddigi álmosságát és behatóbban dolgoznak a gyári üzemekben. A hajszolt munka kellelénéi jobban hasonlit a háborús időkben ilt és más országokban gyakorolt módszerekre. A szovjet hadüzenet nélkül és különös harci eszközökkel, de harcban áll az egész világgal. A harc időpontját jól választotta ki: gazdasági válságok dúlnak, nemzeti vetélkedés, elnyomatás ideje van. Európa kis és nagy nemzeteit alapvető okok gátolják meg abban, hogy összefogva, közös erővel szálljanak szembe az uj tatárjárással, az orosz áruöntéssel. Budapesti Nemzetközi Vásár 1931 május 9—18