Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 2. szám - A békerevizió francia előharcosai

1931 február MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 HÍREK Sultlay Milán dr. t A nagyszerb történelmi áJom képviselői ujabb orvgyilkosságot szolgáltattak a világnak. Radics István elpusztításával még nem fejeződött be a „Fehér Kéz" terrormunkája Horvátországban. Az a titkos szervezet, melynek főirányitója a királygyilkosságban részes Zsifkovics tábornok, revolverekre, bombákra és egyéb gyilkoló szerszámokra tétet esküt és fogadtat vérbosszút tagjaival mindazok ellen, akik a pánszerb törekvések útjában állanak. Sufflay Milán zágrábi egyetemi tanár, a horvát és általában a balkán történelem legismertebb nevü tudósa, ennek a gyilkos szervezetnek esett áldozatul a minap. Lesújtott reá a „Fehér kéz", amely láthatatlanul öl, csak árnyéka suhan el a politikai színpadon. A nagy tudóst, az egyetemi tanári katedrájától nemzethüsége miatt megfosztott egyetemi tanárt ugy lebunkózták az alkonyi félhomályban a Gundulityeva ulicában, ahogy a vágóhídon a bikát letaglózzák. A tettes nincs meg, következéskép mindenki tudja Zágrábban, hogy honnan küldték a gyilkost, aki csak bekoronázta azt a folyamatot, amelynek Sufflay eddig is ki volt téve Belgrád részéről. Az ellene igénybe vett eszközök egyre hatékonyabbak voltak, amint a pörölyelmélet előírja azt: először megfosztották állásától, azután háromévi börtönt mértek rá, akadályozták tudományos munkáját, detektivekkel figyeltették, egy_egy letartóztatási lavina elindításakor, amelynek dördülésétől egyre gyakrabban megreszket az aranyos ég az Ilica felett, mindig őt vették elő elsőnek. A balkáni kalandok e sorozata csak politikai gyilkossággal végződhetett. A diktatúra csak a horvát intelligencia kiirtása árán érheti el célját: a görögkeleti államvallás ráerőszakolását a horvátokra és a végleges elszerbesitést. Dr. Sufflay Milánnak, aki ennek az intelligenciának egyik legkimagaslóbb alakja, előbb-utóbb végzetszerűen le kellett hullnia a ma Caliguláinak botütésétől. Még vannak egynéhányan otthon és külföldön a horvát nép javából, akik szintén rajta vannak a „Fehér Kéz" fekete listáján és csak az alkalmat várja a titkos szervezet, hogy ezek is sorra kerüljenek. A horvát nép szabadságáért és függetlenségéért folyó harcában oly bámulatos lelkierőt és türelmet tanusit, amelyre Európa valamennyi népének fel kell figyelni, mert hogy a horvát nép türelme sem fog örökké tartani, az bizonyos. És ha az európai hatalmak nem tudnak rendet teremteni a terroreszközökkel dolgozó diktaturaállamban, akkor a horvát nép türelme fogytán maga fogja megválasztani az eszközöket és módokat arra, hogy ettől a borzalmas tirannizmustól megszabaduljon. A horvát nép szenvedéseiben és csapásaiban mindenkor rokonszenvvel osztozik a magyar nép. A Magyar Revíziós Liga vidéki zászlóbontásai. A revíziós mozgalom intenzivebbé tétele céljából a Magyar Revíziós Liga vidéki tagcsoportjainak bevonásával sorban alakítja meg szervezeteit. A vidéki városok lakossága pártállás és felekezetkülönbség nélkül nagy lelkesedéssel és örömmel kapcsolódik be az újonnan alakitott szervezetekbe. A nagysikerű pécsi szervezetalakítás után az Alföld két nagy városa, Kecskemét és Nagykőrös kapcsolódott be a lakosságával a revíziós mozgalomba. A kecskeméti alakulóülésen Zimay Károly polgármester elnökölt és az alakulóülés dr. Balázsfalvi Kiss Kálmán kormányfőtanácsos indítványára a kecskeméti szervezet elnökévé dr. Szabó Iván országgyűlési képviselőt, társelnökévé özv. Pócsy Györgynét választotta meg. Valamenynyi helyi társadalmi egyesület és intézmény bejelentette csatlakozását a Revíziós Liga kecskeméti szervezetéhez. Hasonlóképpen nagyszabású keretek között tartotta meg alakulógyülését a nagykőrösi revíziós szervezet is, melynek élén Beretvás János kormányfőtanácsos, felsőházi tag áll. A vezetőségben foglalnak még helyet Takács Mihály r. k. plébános, Patonay Dezső és Göde Lajos ref. lelkészek, vitéz Pesthy János, Körmöczi László, Patonay Endre, Koppá László és V. Szűcs Sándor. A bécsi magyar kaszinó 40 éves jubileuma. A bécsi Pálffy-palotában székelő magyar kaszinó termeiben ünnepélyes keretek között folyt le az elmúlt napokban a kaszinó fennállásának 40 éves jubileumi ünnepsége. A közel félmilliós létszámú bécsi magyarság egyik legelőkelőbb centruma a kaszinó, mely a régi monarchia idejében nagy szerepet játszott mindenkor és ma is vezetőhelyet képvisel a bécsi magyarság életében. A kaszinó elnöke gróf Ambrózy Lajos, Magyarország követe nyitotta meg a jubileumi ünnepséget, amelyen résztvett a magyar követség teljes tisztikarán kivül dr. Schober külügyminiszter képviseletében Péter államtitkár, továbbá igen számosan a különböző, előkelő osztrák körök kiküldöttei közül. Az elnök üdvözlőbeszédének befejeztével átnyújtotta a kaszinó két alelnökének, Gergely Alfrédnak és dr. Szabó Gézának a kormányzó ur Őfőméltósága legmagasabb elismerő-átiratát, melyben őszinte örömét fejezi ki a magyar kaszinó jubileuma alkalmából afelett az áldásos munka felett, amelyet négy évtizeden keresztül az oszrák és a magyar kapcsolatok kiépítése és megtartása érdekében kifejtett. Olasz tudós előadásai Magyarországról. A velencei tartomány fasiszta tudósainak és Íróinak szindikátusát Armando Michieli vezeti, aki több érdekes előadást tartott Magyarországról Venezia-kerületben, mindenhol az illető város „instituto Fascista di Cultura '-jának rendezésében és annak helyiségeiben. Trevisóban még külön a „Teatro Silvio Pellico"-ban, a színházban is megismételte előadását, amely hallgatóságát végigvezette Magyarország egész történelmén és különösebben kiemelte azokat a históriai fejezeteket, amelyek az olasz-magyar kölcsönös kapcsolatokról számolhattak be: Szent Istvántól kezdve Hollós Mátyás királyig, majd a 48-as szabadságharcig és végül a római baráti szerződésig. Előadásában ismertette a magyar revíziós mozgalmat és hangsúlyozta, hogy egész Itália a magyarság mellett áll most is, mint a múltban. A nemzetközi élet etikája. „La morálé humaine et la Société des Nations" cimmel érdekes könyvet irt N. Donibrowski-Ramsay. A nemzetközi élet etikájáról, a nemzetközi szolidaritásról és a nemzetek között való antagonizmusról szólván, találóan festi a társadalmak mai képét. Szerinte a nemzeti morált ezután a nemzetközi morálnak kell alávetni, az egyéni önzést a társadalmi szolidaritásnak kell felváltania, mint ahogy a nemzeti önzés helyébe a nemzetközi szolidaritásnak kell lépnie, mivel az előbbi már az egész emberiség létét fenyegeti. Ez a nemzetközi morál nem zárja ki a hazaszeretetet, sőt csak attól az embertől várhat az emberiség szolgálatokat, aki szűkebb családjával és hazájával szemben megtanulta leróni kötelezettségét. A háborúról szólva kifejti, hogy sem egyén, sem nemzet nem keresheti boldogulását mások szenvedése árán. A szuverenitás kényes problémáját fejtegetve, arra a következtetésre jut, hogy ennek korlátozása az államokra nézve életszükséglet. Ma már az államok szuverenitása elvesztette a háboruelőtti érinthetetlen presztízsét. A könyv további részeiben megkapóan tárgyalja a társadalmi igazság fogalmát, ismerteti a Nemzetek Szövetsége elsőrangú hivatását és megjelöli fejlődésének útját. Szerinte a Nemzetek Szövetsége a népek nagy iskolája, amely megtanítja őket a modern élet nehézségei közepette a tisztánlátásra, a kölcsönös engedékenységre és a veszedelmes összeütközések kerülésére, ami végeredményben a nemzetek életének a meghosszabbítására vezet. A Paktum 19. §-át tárgyalva, érhetetlennek tartja, hogy az annyi nyugtalanságot okoz. Olaf Hoijerre hivatkozik, aki azt irja, hogy a szavaktól nem kell félni. Minden szerződés a maga idejében örökéletünek készült és valamennyi revízió alá került. B. 3. A piávei hid felett A piávei hid felett Robog a gyorsvonat A vízből árnyak raja kuszik Mellünkre s fojtogat. Egy hölgy sirva a folyóba Virágokat hajit, Bent gyász, könny, fojtott zokogás, És kint a nap vakít . . . Nem szólunk. Csupán könnyeink Csendes esője foly . . . Nem szólunk. Csak szivünk dobog: Volt egyszer valahol — Volt egy ország, melyet Hadúr Magyaroknak adott — Oh, mi mélyre temettétek Piávei habok . . . KISS MENYHÉRT