Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 2. szám - Kossuth Lajos volt a legnagyobb magyar külpolitikus

1931 február MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 Kossuth Lajos volt a legnagyobb magyar külpolitikus Irta: KUN ANDOR Rákóczi Ferenc után Kossuth Lajos volt az első magyar politikus, aki tényleg külpolitikát csinált. A szabadságharc megbukott, ő szegény, garastalan és külföldön gyökérelen emberekkel nekivágott az idegen nagyvilágnak és anélkül, hogy a hatalom legsilányabb rézfillérjét is vitte volna tarsolyában, magára hagyatva elért kettőt: az egész világ előtt rokonszenvessé tudta lenni a magyar függetlenség és szabadság elbukott ügyét, továbbá ezt ugy bele tudta illeszteni a külpolitikába, hogy a már rokonszenvessé telt ügyet világüggyé emelte. Példátlan az, hogy egy magárahagyatott kis nemzet bukott ügyének külföldön alig ismert .vezére kivétel nélkül az egész világ rokonszenvét ugy meg tudta volna nyerni. Minden szabad újság, a belgától az olaszig, a franciától a spanyolig és az angoltól az amerikaiig szinte minden nap hasábokat szentelt az elbukott magyar szabadság ügyének. Ezt a világ fájó sebének tüntette fel és alig akadt a szabad államok szabad sajtójában egy lap is, amelyik ne a részvét és szeretet legszebb hangján irt volna a magyar ügyről. A gyönge Törökország vissza merte utasítani Ausztriának és Oroszországnak azt a követelését, hogy Kossuthot és száműzött társait kiadja, pedig ez a két nagyhatalom háborúval fenyegette meg azt. 1851-ben Angliában, amikor Kossuth nagy beszédeit tartotta Southamptonban, Londonban, Birminghamban, Manchesterben, valósággal megbabonázta az angol közvéleményt. Magával ragadta egész Angliát. Ez a hatás még rajongóbb ünnepségekben nyert kifejezést Amerikában, ahol a kormány az országgyűlés jelenlétében ünnepélyesen fogadta és kérte fel, hogy tartson előadást a szabadság ügyéről. Amerikai községek nevezték el ekkor magukat Kossuthról, dalok, regények és újságcikkek ezrei ünnepelték a magyar számüzöttet. Jelentős pénzeket adtak össze ott a magyar ügyre és Amerikában nemcsak beszédeit tanítják az iskolákban, hanem az 1851-iki évet ..Kossuth esztendejének" nevezik. Ugyanez a rajongás övezte Olaszországban is. amikor pedig arról volt szó, hogy fegyveresen is felléphet a magyar szabadság érdekében, nemcsak franciák, angolok, lengyelek, hanem belgák, hollandok, dánok, svédek, sőt spanyolok és portugálok is jelentkeztek abba a hadseregbe, amelyik azonban sohasem született meg. Megállapíthatjuk tehát, hogy magyar ember soha még ennyire nem tudta megnyerni ügyének az egész világ rokonszenvét és hogy általában példátlan eset az a világtörténelemben, hogy egy kis nemzet fia, egy hatalomtalan senki ugy meg tudta volna szerezni az egész világ szimpátiáját, mint ö, aki éppen azért Washington György után a világ legnagyobb embere is; ebből a szempontból nagyobb Napóleonnál és Bismarcknál is, akik naggyá tették nemzetüket, de a világ rokonszenvét elérni sohasem tudták. * Rákóczi és Kossuth volt tehát az a két magyar nagyság, aki tényleges külpolitikái tudott csinálni. Rákóczi harcai alatt, amig kilátása volt a győzelemre. Kossuth pedig akkor, amikor már ügye elbukott. Mindig azt vallotta, hogy Magyarországot csak külső segítséggel lehet talpraállitani és hogy Magyarország csak akkor győzhet, ha valamelyik európai világháborút, vagy külpolitikai bonyodalmat felhasználva, a magyar ügy győzelmét annak a nagyhatalomnak érdekévé lehet tenni, mely minden valószínűség szerint diadalmasan kerül ki abból. Legnagyobb sikere, hogy 1859-ben meg tudta értetni Cavourral és III. Napóleon francia császárral, hogy az olaszok és franciák csak akkor győzhetik le Ausztriát, ha magukévá teszik a magyar függetlenség ügyét. Ekkor szervezett ő magyar légiót az olasz hadseregben, ekkor ludta Napóleon segítségével megnyerni a magyar ügynek Cusa román fejedelmet és a szerbek részéről Obrenovics Milánt és ha közbe nem jön a villafrancai béke oly meglepetésszerű gyorsasággal, akkor francia és olasz hadsereggel törhetett volna be Magyarországba, hiszen megvolt már hozzá a pénz és a fegyver, megvolt már hozzá a román és szerb szomszéd beleegyezése és megcsinálhatta volna a független Magyarországot. III. Napóleon ekkor ahhoz kötötte a támogatást, hogy előbb buktassa meg Angliában a hatalmas Derby-kormányt, amely osztrák-barát hajlandóságot mutatott és ekkor megcselekedte azt a lehetetlent, amire nem volt még példa a világtörténelemben, hogy egy előadás-kőrúton ő, a senki, semmi, hatalomtalan kis magyar száműzött, Angliában olyan közhangulatot tudott teremteni, amibe Derbv bele is bukott. Sanchez Guerra, a spanyol köztársasági mozgalom vezére, Berenguer miniszterelnöknél, akit a köztársasági mozgalom lemondásra kényszeritett