Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 12. szám - Über die ungarisch-bulgarische geistige Zusammenarbeit

14 MAGYAR KÜLPOLITIKA I»3l december A Magyar Dunántúli Villamossági r.-t. bánhidai erőmüve A Budapestről Bánhidán át Pápa felé törekvő utas Bánhida állomáshoz közeledve, a község templo­mának irányában hatalmas épülettömböt pillant meg. melynek négy hatalmas kéményéből alig lát­ható, majdnem fehér, ködszerű füst száll a leve­gőbe. A bánhidai—pápai vonal Bánhidanerőmü ál­lomáshoz érkezve, a gyepmezők és virágágyak kö­zepette a bánhidai tó partján emelkedő hatalmas alkotmányt, a szenet szállító kötélpályát, a virágos­kertes lakótelepet, ragyogóan tiszta és Ízléses há­zaival szemlélheti. A gyönyörű alkolás, a bánhidai villamos erőmii, nyugati példákat követve, az ország villamosenergia szükségletének olcsó ellátására az első. korszakot alkotó lépést megtette. A műnek az a rendeltetése, hogy silány minő­ségi!, nagy hamutartalmú, a vasúti szállítás költsé­geit el nem biró és a kereskedelmi forgalomban nem értékesíthető hazai szenet gazdaságosan eltü­zelve, olcsón villamosenergiát termeljen és ezt az északi Dunántúlnak, valamint Budapestnek és kör­nyékének ellátására olcsón - az eddigi nagybani áraknál jóval olcsóbban — hozza forgalomba. A tatai medencében a jó minőségű szenet min­denütt silány minőségű palásszén kiséri, mely ed­dig részben a hányóra került, részben a bányá­ban maradi és a tárnák betömedékclése után az eml>eriség számára örökre elveszett és csak kis rész­l>cn használtatolt fel a bánya saját üzemeiben. Minthogy a gondos vizsgálatok azt eredményez­ték, hogy a bányaüzem rendes menetében, a jó minőségű szén t e j lésekor é ven kint mintegy 240.000 lonna palásszén hozható a felszínre és termelt kilo­wattóránként e palásszénből mintegy 1.1—1.2 kg állagos szénszükséglet irányoztatott elő, az erőmü­vet — hogy a bányaüzemmel harmóniában legyen - kereken 200—220 millió kilowattóra termelésére, illetőleg 180—200 millió kilowattóra eladására kel­lett méretezni. Az ily nagy gőzerőmü hatalmas hűtő­víz szükségletére való tekintettel a müvet nem a tatai medence bányaüzemi központjába, hanem a bánhidai tó mellé kellett telepíteni, melynek a műben való szerepe röviden ugy jellemezhető, hogy az víz­szintes síkban kifejtett hűtőtorony, mely a szokásos hűtőtornyoknál sokkal olcsóbb s gazdaságosabban működik. A palásszenei a Magy. Áll. Kőszénbánya Társulat építette Apritó- és Keverőálloinásból a mű­höz 5772 m hosszú kötélpálya szállítja. Ennek vég­állomásától a palásszénnel megrakott csillék 450 mé­ter hosszú függőpályán jutnak a kazánház széntartá­nyaiba, vagy a szabadtéri széntárolóba. A kazánok rostélyairól lekerülő salakot (teljes üzemben éven­ként mintegy 85.000 tonnát) a visszafelé haladó csil­lék a kötélpálya közepe táján lévő salaklerakóba viszik és ott kiürítik. Az erőmű méreteinek és minden részletének megtervezésekor, valamint az épités folyamán az el­lenőrző szakértők a legújabb technikai vívmányokat alkalmazták, csak a gyakorlatban bevált megoldá­sokat alkalmazták és minden túlzástól óvakodtak. Az elért kitűnő gazdasági eredmények a gyakorlati Fratelli Uccelli CASA Dl SPEDIZIONI Fondaia nel 1866 Trfesfe, (Via Trento 12.) tapasztaláson alapuló óvatosságnak és körültekin­tésnek lulajdonitandók. A gőztermelésre nyolc — egyenként 937 m-1 lütotelületü kazán szolgál <vegy-egy kazán alkat­részeinek és vasszerkezeteinek súlya 500 tonna). A kazánok üzemi gőznyomása 28.5 íégkörnyomás s a gőz mintegy 25.5 légkörnyomással jut a gőzturbi­nákhoz. A gépházban három egyenként 30.000 ló­erős gőzturbina és ezekkel közvetlenül kapcsolt egy­egy villamos generátor, egyenként kereken 22.000 ki­lowatt teljesítőképességgel — termeli a villamos ener­giát, 11.000 volt üzemi feszültséggel. A 11.000 voltnyi Feszültséget a szabadban felállított hatalmas trans­t'ormátorok 110.000 voltra transtőrmálják fel s e feszültséggel jut— a távvezetékeken át— az energia a budapesti és győri alállomásokba, valamint a MÁV Budapest—Hegyeshalmi vonalának táplálására rendelt alállomásokba. A nagy mű angol pénzzel. Angolországban el­helyezett kötvénykölcsönből épült. A műnek és tar­tozékainak megépítésére, valamint a MÁV Budapest— Hegyeshalmi vonalának villamosítására szükséges építési tőke és időközi kamatainak fedezésére elő­irányzott 3,300.000 £-nyi összeg beszerzéséré kétféle kötvény szolgált. 1 millió £-ra a Bank of England — a Trade Facilities Acl cimü törvén}' alapján az anqol kincstár szavatossága mellett — bocsátott ki kötvényt; c kötvények kamatozása 4.5%, kibo­csátási árfolyama 97%, lejárali ideje 25 év, törlesz­tési ideje 22 év. A második kölcsönt a The Whitc­hall Trust Ltd londoni pénzintézet bocsátott ki; a 2.3 £-nyi névértékű kötvények kamatozása 6.5%, kibocsátási árfolyama 93<>/o, a lejárati idő 33 év, a törlesztési idő 30 év. A kölcsönöket 1928 május havában bocsátották ki és a törlesztési kötelezettség 1931-ben kezdődötl. Ilyen — most mesésnek mondható feltételek mel­lett — szerezte meg kormányunk, illetőleg a Magy. Dunántúli Villamossági r. t. az angol kormány se­gítségével a szükséges tőkét. E tőkéből a bánhidai erőműnek és tartozékai­nak, a távvezetékek és alállomások, valamint a lakó­telep építésére, az ellenőrzésre és minden mellék­költségre összesen és kereken 36.3 millió pengő kel­lett, mely összegből az erőmű építésére kereken 2'A millió pengőt kelleti fordítani. Az építési költségből kereken 61 százalék a magyar iparnak és vállalko­zásnak, 39 százalék az angol iparnak jutott, tehát nem nagyobb hányad, mint amilyen vilíamoscrőmü­vek építésekor itthon nem gyártott alkatrészek és anyagok fejében minden alkalommal a külföldnek jutni szokott. A fővállalkozónak, a Ganz és Fsa-cégnek, vala­mint a társvállalkozónak, a The English Electric Company-cégnek a rendelési felső költséghatár kö­telezettségével kellett vállalnia, ugy, hogy - a hosszú alkudozás és az árak leszorítása"után"megállapított végösszeg tul nem volt léphető. E hatalmas köz­munkát tehát túllépés nélkül, sőt megtakarítások­kal sikerült befejezni. A nagy mü építését 1928 május havában kezd­ték és 1930 nyarán a teljesen kész mii megkezd­hette a rendes áramszolgáltatást. Az eddig elért eredmények jóval kedvezőbbek, mint amilyenekkel az óvatos tervezők a mű termelési költségeinek elő­irányzásakor annak idején számoltak. .Jóllehet az 1931. évi termelés kereken csak a 110 millió kilo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom