Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 12. szám - Über die ungarisch-bulgarische geistige Zusammenarbeit

1931 december MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 wattórát fogja elérni, tehát a mü teljes kihasználása­kor elérhető munkateljesítménynek még csak fele volt, a termelt kilowattóránkénti kalóriaszükséglet az annak idején előirányzott szükségletnél jóval ki­sebb volt. így pl. 1931 november havában az át­lag 4200 kalória fűtőértékű szénből termelt kilowatt­óránként mindössze 1.022 kg szén, azaz csak 429o kalória kellett s a budapesti alállomás 10.000 vol­tos gyüjtősinjein leadott (eladott hasznos) kilowatt­órára álszámitott kalóriaszükséglet csak 1720 kalória volt; a szakkörökben külföldön is feltünéstkeltö e gyönyörű hőgazdálkodási eredmények az üzemi eszközök gondos megválasztásának és az üzemi el­lenőrzés egyszerűségének tulajdonitandók. Valamennyi üzemi költségtétel az annak ide jén előirányzott tételeknél jóval kisebb, és most az eddig elért üzemi eredmények alapján teljes biz­tossággal megállapítható, hogy 1932-ben, amely év­ben, a termelés a 140 millió' kilowattórát megfogja haladni és legalább is 130 millió hasznos eladására lehet számítani. A budapesti alállomáson eladott ki­lowattóra átlagos üzemi önköltsége (a távvezetékek és alállomások összes üzemi költségeit, fenntartá­sát és ujitási alap járulékait beleszámítva) mind­össze csak 2.75 fillér lesz és az angol font és pengő aranyrelációja alapján szállított tőkekamattal és tör­lesztéssel együtt az öő fillért, a mai árfolyam alap­ján számítolt tőketerhckkel együtt pedig a 4.8 fil­lért nem fogja meghaladni. E számok gazdasági jelentősége azonnal szembe­ötlik, ha pl. a Székesfővárosi Elektromos Müvek három erőmüvének eredményeivel állítjuk szembe. 1930-ban a székesfőváros Váci-uti müve ter­melt kilowattóránként 12.000 kalóriával, a Berzen­zencei-utcai mü 11.300 kalóriával, a kelenföldi mü .")100 kalóriával egyenértékű szenet fogyasztott. Az erőmüvek üzemi önköltsége (tőke, kamatok és tör­lesztés nélkül) volt termelt kilowattóránként: a Váci-uti miiben kereken 12.1 fillér, a Berzencei­utcai miiben kereken 12.53 fillér, a kelenföldi mii­ben 5.18 fillér, állag mind a három miiben kereken ().9ti fillér. E székesfővárosi önköltségi tételekben csak az erőmüvek önköltségei szerepelnek és táv­vezetéki és alállomási költségek nem foglaltatnak,(! Az olcsó villamosenergia az utolsó harminc év­ben szerzett tapasztalatok szerint hatalmas iparlej leszlö eszkőz. a háziipar egészséges fejlesztését, a gyáripari termelés decentralizációját, az iparnak a faluba való telepítését szolgálja. A nyugati nemze­tek példája, pl. Svájc, Olaszország. Norvégorszáii. Kanada, slb. példája mutatja, hogy az olcsó villa­mosenergia egyúttal az általános népjólét javító, a háztartási gondokat csök ken lő. hatalmas szociális té­nyező. Hazánkban habár a villamosenergia elosz­tására most világszerte használt rendszer magyar technikusok alkotása és Ili évvel ezelőtt innen in­dult világol hódító útjára a villamosítás még csak a kezdet-kezdetén áll. Amíg nálunk az összes gene­rátorok termelte villamos energia 1929-ben lakoson­ként átlag 105 kilowattóra volt, addig Svájcban 1300, Norvégországban 2980, Kanadában 1830 kilowatt­óra volt; a küowattóránkénti átlagár ez államokban a magyar fogyasztó fizette állagának csak törtrésze és ez teszi lehelövé az általános, tömeges fogyasztást. A bánhidai erőmű és a MÁV Budapest—Hegyes­halmi vonalának villamosítása csak első lépés ez utón, melyen el kelleti indulnunk és amelyen szi­gorú következetességgel kell tovább haladnunk, hogy a műveli államok gazdasági versenyében végleg le ne maradjunk. A bánhidai erőmű egyúttal iskolapéldája an­nak, miképpen lehel és kell külföldi tőkét az or­szág haladásának érdekében gyümölcsöztetni. Delhién Istvánt. Uenmann Miksát és Bud ,lá­nost, továbbá Tormag (iézát, a Dunántúli Villa­mossági r. t. fáradhatatlan ügyvezető-alelnökét ezért elismerés és hála illeti. A magyar iparért A hazai gyáripar bizakodóan néz az uj esztendő eredményei elé Kétségtelen, hogy az 1931. esztendő régtől fogva nem tapasztalt megpróbáltatásokkal járt a magyar ipar számára. A mindinkább fokozódó export-nehéz­ségekhez utóbb hozzá járult a belföldi piac fel­vevőképességének nagymérvű visszaesése is s az év­tizedes múltra visszatekinthető, virágzó és gondosan vezetett hazai ipartelepek egész sora volt kénytelen nagyobb mérvű üzemkorlátozást végrehajtani, sől olyik esetben a gyárlási tevékenységét is teljesen beszüntetni. Mindenhez hozzájárult az év második telében jelentkezeti rendkívül súlyos pénzügyi dep­resszió is, s a devizakorlátozások uj rendje. A hazai ipartelepek nagy része a legnagyobb gondok közé került a küllőidről származó nyersanyag-készleité­nek beszerzése miatt s az egyes termelési ágak kö­zött erős féltékenység kapott lábra a Nemzeti Bank devizakiutalásai miatt. Az év végén azonban végre már jelentkezni kezdett egy tisztulási folya­mat is, mely mégis csak bizonyos fokú reménységei rejt magában a jövő kilátásait illetően. Mindenképen biztató az a körülmény is, hogy a kormány legutóbb jelentősebb összeget utalt ki a gyáriparral szemben fennálló régebbi adóságainak törlesztésére s ily módon fokozatosan lehetőség fon nyílni az ujabb invesztíciós munkálatok felvételére. Feljegyzésre érdemes különben, hogy az utóbbi hónapok során a hazai ipari gyártás egy tekintélyes része kifejezetten kedvező konjunkturális viszonyok között folytathatta a tevékenységét, miután egyrészt a devizakorlátozások folytán, másrészt pedig meg­telelő árucsereszerződések, illetve kereskedelmi mg­állapodások hiányában az importcikkek számos ka­tegóriája egyáltalán nem jöhetett be a hazai pia­cokra. Ily körülmények közölt érthető; hogy a hazai ipar körében az uj esztendő küszöbén bizonyos fokú bizakodással néznek az elkövetkezendő idők felé s azzal számolnak, hogy előbb-utóbb mégis csak mód l'og adódni a közelmull súlyos időszakának a kellő kiegyensúlyozására. 100 év története. Az 1931. év Budapest ipará­nak és kereskedelmének életében centennáriumot jelöl. A Hutler József pesti szappanosmester által 1831 október Innának első napjaiban alapított vállalat ünnepli fennállásának 10()-ik esztendejét. Nevezetes évforduló ez, mert 100 esztendő küzdelmes napjaira nagyon kevés magyarországi és még kevesebb pesli vállalat tekinthet csak vissza. Budapest az elmull 100 esztendő alatt annyi megpróbáltatáson meni ke­resztül és gazdasági élete annyiszor bénult meg, hogy ipari és kereskedelmi vállalatai közül csak azok Indiák ezt az általános pusztító időket túlélni, me­lyek nem gyorsan muló vagyonszerzésre, hanem ha­gyományos becsületességre és kereskedelmi szolid­ságra lellek alapítva. A Hutler Józsel'-szappangyár a magyar szappan­ipar egyik legrégibb úttörő' iparvállalata, mely a legszerényebb keretekből a leghatalmasabb ipartele­pek sorába küzdötte fel magát. A gyár ujabb fejlő­dése során nem maradt meg a szorosan vett szappan­HOTEL GROSVENOR PARIS SZŰCS LÁSZLÓ igazgató Elsőrangú szálloda, minden kényelemmel. Mérsékeli árak Kiülne konyha. ~ Rue Plerre Charron 50,

Next

/
Oldalképek
Tartalom