Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 12. szám - Magyar jövő - magyar revzizó

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1931 december dolog, amit Walko Lajos mondóit, hiszen ;i ránk kényszeriteU trianoni szerződés aláírása óla nincsen magyar kormány és nincsen magyar külügyminiszter, akinok a programm ja ne ez volna: a revízió. Mi az útja annak, hogy a magyar nemzet megfeleljen a két kötelességnek.' .Mivel tesszük a nemzetet képessé arra a nagy hizonyságadásra, amelyei a külügyminiszter kíván tőle? fis hogyan nevelhetjük a magyar nenizel minden tagját arra. hogy élő prófétája legyen a magyar igazságnak? Mind a két cél elérésének eszköze: SZÍVÓS, egy pillanatig nem pihenő propaganda. írásban és szóban, idehaza és külföldön újra és újra, százszor és ezerszer és százezerszer el kell mondani, mit müveitek velünk Trianonban. Magyar lelkekben éleszteni a keserűségei Magyár eimékbin halmozni és szaporítani a/, anyag ismeretét, a tudási, amely szükséges ahhoz, hogy a külföldi közvélemény előtt szószólója lehessen valaki a magvar nemzet élete és halála fölött döntő problémának. Ha az újesztendő alkalmából megvizsgáljuk lelkiismeretünket, megelégedett öntudattal megállapíthatjuk, hogy a Magyar Külpolitika eddig is ezt a célt szolgálta. A lelkiismeretvizsgálás végezetével pedig megújítjuk magunkban a fogadalmat: a Magyar Külpolitika ezt a célt fogja szolgálni a jövőben is. Boldog uj esztendőt mindannyiunknak! Boldog uj esztendőt, amely közelebb visz bennünket a magyar álmok teljesedéséhez, a trianoni szerződés revíziójához! A térkép beszél Csaknem 30 térkép került bemutatásra dr. Olay Ferenc kultuszminiszteri osztálytanácsos székfoglaló előadásában, amelyet a Magyar Paedagógiai Társaságban »Térképek az expanziv nemzetiségi paedagógia szolgálatában« cimon tartott a legutóbbi napokban. A közel 30 térkép beszédes tanúbizonysága annak, hogy az elmúlt században a Dunamedencében kik képviselték azt a féktelen hatalomvágyat, mely a világháború kitöréséhez vezetett. Ezekben a térképekben 100 évvel előre megrajzolták Magvarország feldarabolását a pánszláv és a dákoromán törekvések szerint. Már az 1800-as évek elején megszületik .Nagy-Románia térképe, amely a Tiszáig terjed és 1844-ben már egy háromkötetes francia munkában is szerepel mint térképmelléklet. Ez a térkép, hol tilos, hol nyilt utakon végezte a maga munkáját. A 80-as években pedig már a román királyi pár fényképével, Erdély, Mármaros, Temes, Bukovina és Besszarábia címerével jelentkezik mint a Kultur Liga. propaganda eszköze. ílermann Ottó még 1894-ben felhívja rá a figyelmet, de amint az események igazolták, teljesen eredménytelenül. Ugyanilyen merész ábrándokkal jelentkezik a páns • 4 \ Prinripe fíonrompngni Litdovisi, Róma kormányzója szláv propaganda köpönyegében o nagy szerb történelmi álom megvalósítására irányuló beszédes térképsorozat. Mér 1844-ben pontosan körülírja Garasanin Ilija szerb államférfi Szerbia külpolitikai követeléseit a nemzetiségi elv alapján, amely követelések később Kárics földrajzában a következőképpen jelentkezik : »Az a föld, melyen a szerb nép régóta él és most is él, akár tisztán, akár más népekkel keverve, szerb földnek neveztetik ... A szerb föld északi határát a Maros alkotja, a Tiszába való torkolásig. Azután a Tiszától a Dunáig szárazon vonul a határ, mely egyúttal a Bácska északi határa is«. Majd tovább folytntja a leírást hasonlóan szerény igényekkel az Alpesekon keresztül egész Triesztig. A csehek a báboruelőtti térképeiken hamis néprajzi határokat vontak meg, amelyek kb. a mai politikai határuknak felelnek meg. A háború alatt azonban teljes erővel igyekeztek a világ közvéleményében az általuk rajzolt tökéletesen hamis néprajzi határokat, mint politikai elhatárolásokat beleszuggerálni a világ közvéleményébe. Erre a célra még a levélboritékok belsejét sem vetették meg. amelyeket az uj elgondolásu államuk térképével béleltek ki. A csehek kapkodására jellemző, hogy az ősi magyar városnak, Pozsonynak, néhány év alatt egymás után három nevet is adtak az általuk kiadott térképeken, míg végre a légből kapott Bratiszlava név mellett állapodtak meg. Ezek a térképek a háború előtt és a háború alatt teljesen átmentek a világ köztudatába és hamis beszédükkel teljesen félrevezették Európa közvéleményét. Még ma is ótl vannak a tankönyvekben, lexikonokban és más hasonló közcélú kiadványokban és nem szűnnek meg továbbra is a hazugság és a rágalom gyilkos^ atmoszféráját növelni és fenntartani a külföld szemében. Éppen ezért nekünk a legerőteljesebb küzdelmet kell megindítanunk ellenségeinknek főleg az iskolákban folytatott ezen teljesen pedagógiaellenes aknamunkájával szemben, mert ilyen eszközökkel nem lehet a világszerte hirdetett általános békét sem megalapozni, sem megközelíteni. A BÉKEREVIZIÓT HIRDETI AZ EOÉSZ VILÁGON A MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS KÜLFÖLDI SZEMLÉJE: A HUNGÁRIA LLOYD