Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 12. szám - Magyar jövő - magyar revzizó

1!K11 december MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 Olvasóinkhoz A Magyar Külpolitika, a Magyar Revíziós Liga hivatalos lapja, tizenkét éven át mindig hiven igyekezett feladatát teljesíteni: ápolta a hitet a jobb jövendőben és harcolt a magyar igazságért. Most, amikor a revízió szent eszméje világszerte diadalmasan nyomul előre, fokozottan kéli .elegét lenni hivatásunknak. Hogy pedig ezt a mostani nehéz válságban megtehessük, az eddiginél is nagyobb mértékben van szükségünk olvasóink szeretetére és ragaszkodására. Mindenkit, aki együltérez velünk és részt akar venni nagy harcunkban, arra kérünk, fizessen elő lapunkra. Erőnk csak akkor lesz elegendő, szavunk csak akkor lesz elég hangos, ha mögöttünk híveink nagy tábora áll. A Magyar • Külpolitika minden egyes olvasója, előfizetője: egy lapodtat jelent a régi Magyarország földjéből. Minden hívünk és barátunk honfoglaló is egyúttal. Külföldi, szegéngsorsu magyaroknál: és vagyontalan magyar egyesületeinknek lapunkat díjtalanul küldjük meg. Idei/ennyelva mellékletünket és idegennyelva kiadványainkat pedig ugyancsak ingyen küldjük- meg hazánk külföldi barátainál:. hogy felébresszük- a világ lelkiismeretét. Ehhez a számunkhoz postai befizetési lapot mellékelünk. Kérjük, szíveskedjenek azon megújítani előfizetésüket. Minden számhoz mellékelünk befizetési lapot, azoknak az előfizetőinknek a példányához is, akik már megújították előfizetésüket, vagy még nem járt le előfizetésük. Ezek az előfizetőink a postai lapot ne tekintsék fizetési felszólításnak, hanem esetleg a következő alkalommal használják fel. Lapunk előfizetési dija egész évre huszonnégy pengő, félévre tizenkét pengő. Két sorsközösségben élő nemzet Nincs még egy nemzet Európában, amely annyi hasonlatosságot tudna felmutatni Magyarországgal sorsában, életében és célkilüzéseiben, mint Bulgária. A bulgár nép az elmúlt félszázadban három izlx-n hozott roppant nagy véráldozatot függetlenségének és önálló éleiének kivivására. Legutóbb a világháborúban is. elsősorban azért nyúlt a Eegyverhez. hogy a 3.000.000 lelket számláló, idegen uralom alatt elnyomásban sinylődő fajtestvéreit végleg a bulgár államközösséghez csatolhassa. A macedóniai, dobrudzsai és tráciai bulgárok a neuilky-i béke értelmében azonban továbbra is a megaláztatás keserű kenyerét kénytelenek enni A kegyetlen békeparancs azonban még tovább ment és Bulgária független egységet alkotó területéből ujabb részeket is hasitolt le, kb. 11.000 négyzetkilométer nagyságban és koncul dobta oda a győzők szolgáinak, a szerieknek és a görögöknek. A bulgár nép fájdalmát és megaláztatását ugy tudjuk csak elképzelni, ha elgondoljuk, hogy Csonkamagyarországol még egy ujabb csonkitás érné: pld. a szerbek birtokba ven nék a még megmaradt Bácskái és Baranyái. A bulgárok a Balkán-félsziget legnagyobb szorgalmú és tehetségű népe, amely önálló állami élelében a fejlődésnek és a civilizáció békés munkájának számos dicséretreméltó tanújelét és bizonyságát szolgáltatta az elmulL 30 év alatt, miértis sohasem fog tudni belelörődni jelenlegi sorsába, éppujgy mint a magyar nép. A magyarok elral>olt Felvidékének. Délvidékének és Erdélyének megfelelnek a bulgárok sajgó sebei. Macedónia, Trácia. Dobrudzsa, a/, elszakiloll 3,000.000 bulgárral, akik az általuk lakott területeken a világháború kitörésekor mindenüll abszolút többségben voltak a/, uralkodó faj feleli Természetes tejlát, hogy a bulgár nép utolsó csepp véréig fog küzdeni övéinek felszabadításáért. A berlini kongresszus, a balkánháboru és a világháború hiábavaló áldozatai ellenére is. roppant szivóssággal és energiával jelentkezik a bulgár nép a világ előli természetes jogainak érvényesítése érdekelvén A békereviziŐ mellett kifejtett erejük egy lendülettel halad a magyarokéval s ez a mozgalom minden békés eszközt megragad igazságának diadaláért. 1931 májusában egész Európa felfigyeli, amikor az elnyomott és a békeszerződések által porig alázott népek sorában a magyar és bulgár nép teljes egyöntetűséggel és impozáns formában követelte az uj és igazságos békét. A közös sorscsapások mellett azonban az életérdek közössége is egymás mellé állítja a két agrárfoglalkozású népei. A bulgár nép évtizedek óta nagy előszeretettel figyeli és tanulmányozza az agrár Magyarország értékes vívmányait, amit odahaza meghonosít és sokszor tanítómesterét felülmúló tökéletességig fokoz. Mi magyarok mindig őszinte barátsággal és rokonszenvvel kisértük az élni akaró és élni tudó. szorgalmas bulgár nép törekvéseit. Sajnos azonban, a múltban csak keveset építettünk mi magyarok erre az őszinte érzelmektől sugallott barátságra, meri lekinletünk inkább Nyugat felé fordult és talán többször és tovább is időzött ott. mini azt a magyarság érdeke megkövetelte volna. Pedig nekünk itl a Kelet kapujában legalábbis annyi időt és erőt kellene áldoznunk Kelet felé, mint amenynyil Nyugatra fordítunk. Az életérdek közösségének erős szálai kötik össze a magyar és bulgár népet és ennek köszönhető, hogy P>uIgáriában is a legnagyobb előzékenység és szeretet fogadja mindig a Szófia, Mária Lu/za-küral, háttérben a Yitosa hegy