Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1931 / 11. szám - Magyarország és Olaszország mezőgazdasági kapcsolata - Hogyan veszett el Magyarország 1918-ban? Szende Zoltán dr. könyve az összeomlásról [könyvismertetés]
4 MtttYA** KÜLPOLITIKA 1931 novembef Magyarország és Olaszország mezőgazdasági kapcsolata Irta dr. Mutschenbacher Emil, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ügvvezelőigazgatója A magyar mezőgazdaság az ország mai helyzetében tudvalevően a terményfeleslegeit külföldön kénytelen értékesíteni s az idegen államokkal kötött kereskedelmi szerződéseink és kapcsolataink állandó törekvése az, hogyö terményeink külföldi értékesítésének útjait a lehetőségig megkönnyítse. Az olaszokkal való kereskedelmi megállapodásainkat is annak idején nagy örömmel fogadtuk, bár Olaszország és Magyarország külkereskedelmi törekvései ujabban egyre több hasonlóságot kezdenek mutatni s igy a két állam között létesülő megállapodások sok esetben azonos célokat szolgálnak. Mussolini, az olasz nép nagyszerű vezetője, tudvalevően már régóta erdyes céltudatossággal arra töreKszik, hogy Olaszország agrár- és iparcikkigenyeinek ellátása terén minél kevésbé szoiuljon importra. Kétségtelen viszont, hogy Olaszország éppen a természeti adottságainál fogva még hosszabb ideig számos mezőgazdasági cikkben behozatalra lesz utalva s jogosan feltehető, hogy a két állam között levő meleg baráti viszony következtében Magyarország agrárfeleslegei tovább is jogosan számithatnak az olaszok komoly érdeklődésére. Áll ez elsősorban a gabona-, liszt- és állatfeleslegeinkre, mig ujabban a hazai burgonya jut növekvő módon az olasz érdeklődés előterébe. Mindezek mellett a kisebb jelentőségű terményeink egész sora is hivatva van arra, hogy az olasz piacokon kedvező fogadtatásra találjon. Másrészről viszont nálunk a legnagobb készség nyilvánul meg a speciális olasz iparcikkek és gazdasági termények importjára vonatkozóan. Az előző magyar kormány tudvalevően egy preferenciális szerződést létesített Olaszországgal, melynek mielőbbi életbeléptetését a Legnagyobb örömmel fogadnák a hazai mezőgazdaság részéről. Tény, hogy ujabban bizonyos aggodalmak mutatkoznak a preferenciális szerződések életbeléptetésének lehetőségei tekintetében, miután egyes külföldi államok elvi szempontokból nem látják szívesen az ilyen megállapodásokat. Kétségtelen viszont, hogy tddig már több, mint 25 ily megállapodásról tud a nemzetközi gazdasági élet, másrészről pedig a józan belátás is azt kell, hogy diktálja, miszerint egyes szomszédos államok a maguk egészen speciális szempontjai alapján mindenkor létesíthessenek bizonyos preferenciális megállapodásokat. Reméljük, hogy Mussolini népe egy bölcs és nemes gesztussal ugyancsak hamarosan tul fogja magát tenni a »papiros-diplomácia« akadékoskodásain és jól felfogott érdekei szerint fog cselekedni a két állam között létesített preferenciális megállapodás teKintetében. Bismarck annak idején még elmondhatta, hogy a politikai és gazdasági barátság teljesen különálló valami az egyes nemzetek között. A mai időkben azonban ez a tétel már sehogysem áll meg, amennyiben az egyes államok között kialakuló politikai kapcsolatok elmélyülésének szinte minden esetben a gazdasági vonatkozások minél szorosabbra való fűzése az előfeltétele. \Hogyan veszett el Magyarország 1918-ban ? X Szende Zoltán dr. könyve az összeomlásról Az európai, de az amerikai történetírást is ma, másfél évtizeddel a háború után egyaránt foglalkoztatják a háború problémái; közöttük a háborús felelősség kérdése mellett kétségtelenül az összeomlás kérdései állanak az érdeklődés középpontjában. Az erre vonatkozó hites forrásanyag ugyanis nagyrészt még nincs feldolgozva, vagy nehezen közelíthető meg, sőt egyes országokban egyenesen el van zárva a kutatás elől. Magyar szempontból különös figyelmet érdemelnek azok az emlékiratok, amelyek — osztrák államférfiak és katonák tollából — magyarellenes tendenciával jelentek és jelennek meg és a magyarságot az összeomlással kapcsolatban mindenféle alaptalan váddal illetik. Tekintve, hogy ezek az osztrák munkák már a német, angol, spanyol, francia történetírásba is átszivárognak, nagy szolgálatot tett a magyar ügynek Szende Zoltán dr., budapesti történészpublicista, akinek német nyelven megjelent könyve: Die Ungarn im Zusammenbruch 1918. Feldheer—Hinterland. Von Dr. Zoltán Szende. Schultze, Oldenburg, 1931, —ezekkel a magyarellenes beállításokkal a legújabb forráskutatások alapján száll szembe. Egészen uj szemszögből tárja elénk a monarchia széthullását, az utódállamok megszületését. Igen érdekesen követi végig a hadban álló seregnek az államforma végett elrendelt leszavaztatását és a magyar határokon álló haderők fegyverletételeit, amelyek összejátszása az olasz fegyverszünettel oly súlyos bonyodalmakat okozott, és százezernyi katonánkat juttatta — a fegyverszünet ellenére — olasz fogságba. Úgyszólván teljesen ismeretlen a magyar csapatoknak a fegyverletételi parancs ellenére is fegyveresen történő hazavonulása az összes európai frontokról, még Franciaországból is. Hazatérő véreink rémregénybe illő kalandjai, küzdelmei, harcai, emberfeletti fáradalmai ezerkilométeres gyaloglások során oly megrázóan vannak a könyvben megirva, hogy mindenkinek el kell olvasnia. Hogy csak egy részt említsünk, Ukrajnából a magyar hadosztályoknak a bolseviki és a köztársasági párt (Petljura) folytonos harcai közepette kellett magukat Galíciáig átverekedniük, úgyhogy minden állomás előtt a mozdonyokra szerelt géppuskákkal, vagy kiszállításra kész ágyukkal kellett várakozniok arra, hogy vájjon melyik ukrán párt áll szemben velük. Végig Galícián újból csak harcok árán lehetett hazajutni s végre a magyar határon — a Károlyi-kormány közegei szedték el az erőszak árán megmentett fegyverzetet, ugyanakkor, mikor a határállomásokra beguruló magyar csapatok már hallották a csehek ágyúit! Magyarország megszállásával és Károlyiék pacifizmusának bírálatával zárul a könyv és azok során érdekes megállapításokban összegezi a Dunamedence 1918. évi helyzetét. A történelem nem szereti a groteszk, a Kiélezett ellentétek szembeállítását. Szende dr. könyve dráma', erővel mutatja ki, hogyan ütköztek össze ilyen ellentétek Szent István birodalmának tragédiájában és hogyan pecsételték meg sorsát. F IÚMÉBA ÉRKEZŐ MAGYAROK AZ l^V SIHÁL JÁNOS, FIUME EGYETLEN 30 ÉVE FENNÁLLÓ \S VIA VALSCURIGNA 10. MAGYAR VENDÉGLŐBEN ÉTKEZNEK! 1 Vendéglő a két eperfához -Ristorante ai due moreri.
