Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 11. szám - A kapitalizmus és a világgazdasági krizis. Dr. Madarassy-Beck Gyula báró milanói előadása

1931 november MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 > A kapitalizmus és a világgazdasági krizis / Dr. Madarassy-Beck Gyula báró milanói előadása Dr. Madarassy-Beck Gyula báró, a hazai pénzügyi és gazdasági élet kimagasló alakja a milánói Magyar Egyesület meghívására a jövő hónapban előadást fog tartani »A kapitalizmus és a világgazdasági krizis« címen. Kérésünkre a következőkben volt szíves vázolni nagy érdeklődéssel várt előadásának gondolatmenetét : »A világ gazdasági krízise különösen a legutóbbi időben egyenesen drámai erővel jelentkezik s nap-nap után új és még a legelkeseredettebb pesszimistákat is megdöbbentő vá\ .oza'.okat mutat. A krizis okait a legértékesebb gazdasági agyvelők ismás és máskiindulási pontokból keresik és még azok az elméletek is, amelyek többnyire »Ű kapitalizmus csődje* elnevezés alatt látnak napvilágot, néha homlokegyenest ellenkező gondolatkörben mozognak. Felvetődik azonban a kérdés, hogy tényleg a kapitalizmus csődjéről van-e szó és hogy ezzel valóban elérkeztünk-e Spengler teóriája szerint az európai kultúra és civilizáció összeomlásához, úgy ahogy elvesztek a középkorban a görög-római kultúra alkotásai és ezer évekkel azokat megelőzőleg nyomtalanul eltűntek más, hatalmasan kifejlesztett emberi kultúrák is? Ha az előttünk lejátszódó és kiterjedésére, mélységére nézve egyaránt páratlanul álló gazdasági világösszeomlás okait nyomozzuk és egyoldalúság nélkül kutatjuk, végeredményben mégis csak ahhoz a meggyőződéshez kell eljutnunk, hogy itt valójában nem a kapitalizmus csődjéről van szó, hanem arról, hogy a háborús pszichózis által minden emberi szolidaritásból kivetkőzött és az eszeveszettségig nacionalista nemzetközi gazdaságpolitika a kapitalizmust magát teljesen kiforgatta lényegéből és mindenütt elzárta, korlátozta, vagy egyenesen tönkretette törvényeinek automatikus érvényesülési lehetőségét s ezzel együtt megbénította azt a hatalmas és semmi mással nem pótolható regeneráló erőt, amellyel a kapitalizmus eddig minden gazdasági krizisböl rövid időn belül meg tudta találni a kibontakozás útját. A tételt tehát nem ugy kell felállítani, hogy a kapitalizmus mint gazdasági rendszer omlott össze, hanem úgy> hogy azok, akik az országok gazdasági politikáját nemzetközi és belső vonatkozásban diktálják és irányítják' az egész vonalon meghamisították a kapitalizmus valóságos törvényeit és a megcsonkított, minden oldalról megtámadott, lényegéből kiforgatott, nacionalista, államszocialista és kommunista elemektől átitatott kapitalizmustól hiába várjuk azt, hogy az eredetileg benne rejlő és eddig mindig jelentkezett reakciót egy gazdasági felborulással szemben most érvényre juttathassa. Az olasz fascizmus, amely lényegében szintén a kapitalizmus egy »korrektivuma« akar lenni, kétségtelenül igen nagy eredményeket produkált Olaszországban. Minden belföldi gazdasági sikerei mellett is azonban az olasz gazdasági jövő természetesen — épp ugy, mint minden más. országban is — függvénye a világgazdaság alakulásának is. Egye? országokban elképzelhető a kapitalizmus alaptörvényeinek olyan ideiglenes módosítása, amely szükséges pillanatnyilag az illető ország gazdasági nehézségeiből való kibontakozása szempontjából. De egy világgazdasági távlatban még csak el sem képzelhető azzal az isteni genialitással és földöntúli képességekkel megáldott ember vagy társaság, aki az íróasztal mellől csak parányi részben is helyettesíteni vagy pótolni tudná egy bármilyen megalkotott uj rendszer révén azokat az erőket, amelyeket évszázados munkájában és a mai emberi kultúra nagyszerű kitermelésében az egyéni érdeken és magántulajdonon nyugvó, az erők szabad érvényesülésén és az egyéni vállalkozási kedven alapuló az az erő produkált, amit lényegében a világ minden egyes lakosának különkülön tán teljesen jelentéktelen, de összetételében a világ monumentális haladását reprezentáló munkája képvisel.« A magyar közvélemény mindig élénk érdeklődéssel kisérte dr. Madarassy-Beck Gyula bárónak Európa gazdasági életének jövő kibontakozásával kapcsolatos megnyilatkozásait.Olaszországi utja bizonyára mégszorosobbra fogja fűzni azokat a gazdasági kapcsolatokat, amelyeket az olasz-magyar barátsági szerződés kötött meg a két nép között. K. M. Dr. Madarassy-Beck Gyula báró a közeljövőben előadásokai fog l/irlani Olasz-országban