Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 10. szám - Megfélemlítés az államok között

1931 október MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 Tounsme attachéja bejelentette, hogy legközelebbi napokban nyitják meg Párizsban a Maison de France-ot, ahol egyesítenek mindent, ami az idegenforgalomra vonatkozik és amire az utasnak szüksége lehet. Közölte még, hogy 1932-ben idegenforgalmi kongresszus és kiállítás lesz Nizzában. Colonel Pulinx (Bruxelles) közölte, hogy Belgium és Luxemburg idén közös idegenforgalmi szervet létesített és a többi közt erős kapcsolatot építenek ki a gyarmatokkal. Általában többet foglalkozunk mosl a keleti idegenforgalommal, amelynek dolgában először a Magyar Idegenforgalmi Szövetség indított akciót, a maga részére elsősorban a közeli kelet (Törökország, stb.) megszervezését tartván szemelőtt. Nemzetközi rádió-propaganda. A modern rádiópropagandáról tartott igen érdekes előadást Deinlein Ervvin miniszteri tanácsos (Ausztria). Egész csomó példával világította meg a Bawag, az osztrák Rádióforgalmi r. t. munkaköréből. Fejtegetése nyomán megállapították, hogy az osztrák propaganda-módszer nagyon célszerűnek látszik és ajánlatos volna a nemzetközi kölcsönösség kifejlesztése. Dr. Janód (Zürich) is kimerítően beszélt a rádiópropagandáról. Meg kell különböztetni a belső nemzeti propagandát, amely a különböző országok idegenforgalmi intézőinek intern ügye és a nemzetközi revánsmódszerü propagandát. A Schweizerische Rundfunk-Gesellschaft díjtalanul ad módot rádiópropagandára olyan országoknak, amelyek Svájcot hasonlóan ismertetik. Nagyon hasznos volna, hogyha évente kétszer értékes causcrie-i tartanának franciául, vagy németül egymás kulturértékeiről, mert hisz ma a rádiónak van a legnagyobb publikuma. Ür. Miklós Elemér, a magyar Idegenforgalmi Tanács főtitkára, aki e sorok írójával együtt képviselte a magyar idegenforgalmi szerveket, javasolta, hogy lépjenek összeköttetésbe a Rádiósok Nemzetközi Egyesületével, mert eddig csak egyes országok próbálkoztak, de internacioná lisan meg kellene szervezni a rádiópropagandát. (Folyt, köv.) BUDAPEST Irta: Hangéi László Bécs, október. Siker ! Valódi, komoly tényt jelentő, elvitathatatlan siker. Ha ezt a szót halljuk, békebeli, boldog bizsergés fut végig ereinken és mégis meglepetéssel ütjük fel fejünket eme ritkán hangzó szó hallatára. Valahogy a fülünk manapság már csak reménytelen lemondások, epés tépelődések, panaszok, és változatosságképen gúnyos káröröm hangjait továbbítja fáradt és nehezen dolgozó agyunknak. Ennek a szónak, hogy siker, csengése váratlan és kedves. Az agy is rögtön serényen munkába kezd és mégis kétkedve kérdezi, hogy a mai közélet sivár tengeréből, mely irányban emelkedett ki ez a friss és üde sziget? Mint mindent, ami siker ezt a tényt is tiszta agy, tudás, férfias erély és ami a legfontosabb a ma küzdelmeiben, szívós akarat hozta napvilágra. Tárgya az, hogy megnyill Bécsben Kovácsházy Vilmos székesfővárosi tanácsnok alkotása, Budapest Idegenforgalmi Irodája. Amidőn Kovácsházy Vilmos költőies elgondolását férfias eréllyel kezdette reális ténnyé kovácsolni, sok oldalról az áporodott kedélyüek szokásukhoz hiven eme gondolatot és akaratot is igyekeztek elgáncsolni. Ám ez egyszer aknamunkájuk nem sikerült és habár küzdelmek árán is, de mégis áll a megdönthetetlen tény. Súlyos gazdasági időket élünk, takarékoskodnunk kell, leépítünk mindent, ezekkel az unalomig hangoztatott szólamokkal lopják bele a közhangulatba a kishitüséget, a férfiatlanságot és ezek mögé a szavak mögé rejtőzik az akaratnélküli tehetségtelenség. Ezeknek a frázisoknak a hangoztatásával dobják el maguktól könnyelműen a még megmaradt életlehetőségeket és ezzel ássák alá még az akarni tudók munkakedvét is. Kovácsházy Vilmossal szemben mindez nem sikerült, mert minden kishitüséget leküzdve bebizonyította, hogy csak tudás és akarat kell ahhoz, hogy még a mai »leépitő« világban is lehet, söt kell oly alkotásokat létesiteniink, melyek nemcsak e pillanatban jelentenek a köznek reális hasznot, hanem amelyek igenis, lehetőségét adják a mai sivár helyzetből való kiemelkedésnek és kemény alapfalát képezik az újjáépítés nagy munkájának. Október 24-én, szombaton nyill meg ez az iroda Bécsben a Kárntnerstrasse 51. szám alatt. Már az első elgondolás is tökéletes volt. A Kárntnerstrasse Bécs városának legforgalmasabb pontja, melyen minden Bécsbe érkező külföldi napjában legalább néhányszor áthalad. Szemben a bécsi operaházzal, vagyis ahonnan Bécs város megtekintésére indulnak az autókörjáratok, ott emelkedik egyszerűen és mégis hatásosan a márványportálé, mely fölött egy szót alkotó betűk állítják meg ugy a bécsieket, mint a külföldieket, s ez a szó : Budapest. Ezek a betűk neongázzal vannak töltve és éjszaka, amikor a Kárntnerstrasse forgalma megélénkül, akkor ezeknek a betűknek a villanyfénye finoman, de hatásosan kelti fel a figyelmet. Hatalmas kapu alatt 96 átvilágítható és művészi kivitelű fénykép borítja a falakat, melyek fölött 12 nagyméretű színes kép hirdeti Budapest világvárosi szépségeit és ejti ámulatba még a szépségek dolgában elkényeztetett ízlésű külföldieket is. A belső iroda magyaros berendezésével, Ízléses kivitelével újszerű megvilágításával üde, vonzó és barátságos. Hogy mennyire szükség volt erre az irodára és hogy mily nagy Bécsben az érdeklődés Magyarország iránt, annak bizonysága az a nem várt érdeklődés és szimpátia, amellyel Bécs város közönsége és az ott időző külföldiek az iroda megnyitását fogadták. A kapubejárói vitrinéit állandóan százakra menő tömeg szemléli ugy, hogy a gyalogjáró rendjének biztosításáról két rendőrnek kell állandóan gondoskodnia. A megnyitás óta az iroda rengeteg felvilágosítást adott és a prospektusok valóságos tömegét osztotta ki. Érdemes egy kicsit beállni a képekben gyönyörködő tömeg közé és meghallgatni a szemlélők vélekedését. Állandó jelenség az, hogy minKovácsházy Vilmos székesfővárosi tanácsnok