Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 9. szám - A kapitalizmus válsága. Gróf Károlyi Imre könyve [könyvismertetés]

6 MAGYAR KÜLPOIITIKA 1931 szeptember magyar politikai és gazdasági viszonyokról és el lehet képzelni, hogy a prágai »Central Eouropean Observer« nem pontosan a magyar érdekek szempontjából tálalja fel a magyar politikai és gazdasági élet eseményeit. Az angliai Népszövetségi Ligák Uniójának felkérésére Londonban és Anglia különböző vidéki városaiban számtalan előadást tartottam a magyar kérdésről és mindenkor megállapítottam, hogy a főleg cseh propagandával sikeresen fel tudnók venni a harcot, ha a külföldi propaganda fontosságát és óriási jelentőségét csak fele annyira értékelnők, mint a csehek. Az előadásokkal kapcsolatosan általában azt a megállapítást teltem, ha mig Londonban az illetékes körök, de még a politikai kérdések iránt kevésbé érdeklődők is kevésbé jól vannak tájékozva, addig a vidék közönsége teljesen tájékozatlan a mi kérdéseinkben. Ezeknek a tapasztalatoknak eredményeképpen viszek magammal minden előadásomra két hatalmas falitérképet, amelyek közül az egyik Magyarország uj és régi határait tünteti fel. (Itt megjegyzem azt az igazán különös tényt, hogy a Budapesten kiadott iskolai térkép már csak az uj határokat tünteti fel, úgyhogy a régit Londonban kellett belefestetnem.) Viszek magammal egy Európa-térképet is, amely Anglia és Magyarország geográfiai viszonyát szemlélteti. Hasonlóan az előbbi tapasztalatokon okulva, minden kérdést megelőzve magam jelenlem be, hogy: — Mi magyarok nem vagyunk se németek, se osztrákok, se cigányok, hanem a fin-ugor népfajhoz tartozunk, európai nemzet vagyunk, amelynek külön nyelve, kultúrája és igen dicsőséges történelme van. Mindezek, de különösen a trianoni béke hihetetlen pusztításai annyira megdöbbentették minden alkalommal a hallgatóságot, hogy amidőn a háború előtti és utáni Magyarország határait a térképen meghúzom, valóságos siri csönd van minden esetben és ámuló hitetlenség a hallgatóság között. Mindezekből látható, illetőleg következtethető, hogy az előadást követő vitákban milyen kérdéseket intéznek az előadóhoz, eltekintve egyes jobban tájékozott érdeklődőktől, a közönség legnagyobb részének fogalma sincs arról, hogy Magyarország királyság-c, vagy pedig köztársaság. Hasonlóak a többi kérdések is, amelyekre természetesen az ember a legnagyobb türelemmel és nyugalommal igyekszik válaszolni. Nagyon nagy szolgálatot tesznek ezen a téren a Magyar Revíziós Liga kiadványai, amelyeket a helyi szervezetek és iskolák könj-vtárai részére szoktam magammal vinni, valamint széttolható levelezőlapokat, amelyek mindennél markánsabban szemléltetik azt, ami Trianonban történt. A Népszövetségi Ligák uniójának Angliában 3000 vidéki szervezete van Ezeket igyekszem lassankint bejárni és ezen ősz folyamán eddig már szintén számtalan nagy vidéki központba (Manchester, Glasgow, Yorkshire stb.) kaptam meghivást és remélhetőleg ez a munka változatlanul tovább folytatható, mert munkánkat a világesemények is nagyban igazolják és elősegítik. Fratelli Uccelli CAS A Dl SPEDIZIONI Fondola nel 1866 T r teste, (Via Trento 12.) X,A kapitalizmus válsága" Gróf Károlyi Imre könyve A klasszikus megállapítás szerint: vannak szavak, melyek felérnek egy-egy tettel, karolyi Imre gróf uj könyve »A kapitalista világrend válsága*, mely a napokban hagyta el a sajtót, erőteljes, meszszehangzó szavaival bizonyára derekas es nagyszabású teltet reprezentál a mai gazdasági káoszból való kibontakozási törekvésünkben. Kettős szempontból is kivételes figyelmei ébreszt a mü a szerző súlyos személyétől eltekintve. Amit mond és ahogyan mondja, egyaránt nagyfontosságú. Amit mond, az tulajdonképpen logikus továbbfejlesztése az Angol-Magyar Bank elnöki székéből nemrég elhangzott, köztéltünést keltő súlyos megállapításainak. A kapitalisztikus gazdálkodás, mely a civilizáció legmagasabb csúcsaira emelte fel az emberiséget a legutóbbi évszázadok alatt, jelenleg az önönmaija sírját ássa meg, ha a világ gazdasági hatalmassiíijai össze nem fognak a termelés és fogyasztás mai zavarainak és a nemzetközi pénzpiac hitelkrízisének a megszüntetésére. Gróf Károlyi a most megjelent müvében szűkebb területre, az egyes országok mai kritikus gazdasági helyzetére vonatkoztatja elsősorban a válságok analízisét feltáró gondolatait, ami által hatalmasan felfokozott feszítőerővel lépnek előtérbe a megállapításai és javaslatai. Még inkább aláhúzza a mü jelentőségét az a körülmény is, hogy oly időben szól a nyilvánossághoz, midőn a nemzetközi pénzpiacokon egy szinte példátlan valutakrizis tombol s a fétisként tisztelt arany detronizációját kezdik követelni a rabszolgasorsba jutott embermilliók. — Okosabb a várható eseményekkel nyíltan szembenézni, mint szemet hunyva várni a jövőre — emeli ki mindjárt a könyve elején Károlyi gróf s valóban könyörtelen nyíltsággal mulat azokra a sebekre, amik a kontinens népeinek gazdasági testén tátonganak. Nem moratórium kell a világgazdaság számára, — hangsúlyozza a továbbiakban — hanem a mai lehetetlen állapot radikális likvidálása, elsősorban az igazságtalan békekötések következményeinek eltüntetése, így a hadikárpótlások és jóvátételi kötelezettségei- teljes törlése. A békekötéseket magukat is sürgős revízió alá kell vonni s azoknak a bosszúállás szülte lehetetlen rendelkezéseit a józan észnek megfelelően módosítani kell. Rendkívül megszívlelendő sorok azok is, amiket a szovjetveszedelem elleni védekezésről mond. .1 kapitalizmus óriási felelősséget visel a vállain — úgymond — amikor a munkanélküliek sok milliós táborát kitenyészti szemben a szovjet állammal, mely öntelten hirdeti, hogy minden dolgozó számára kenyeret juttat. — Ha fenn akarjuk tartani a kapitalista világrendet és a polgári társadalmat, — folytatja Károlyi — akkor gondoskodnunk kell arról, hogy erre az attrakcióra a mi munkásainknak, a mi szegényeinknek szükségük ne legyen és rájuk a szovjetállam semmiféle vonzóerőt ne gyakoroljon. A forradalmak utján és erőszakkal bekövetkezett átalakulás a kapitalizmus részére jóval nagyobb veszedelmet rejt magában, mint a konzekvenciáknak kellő időben történő, tudatos levonása, miután az előbbi eset a nyugati civilizáció teljes összeomlásával járna. Ez ellen pedig most, a tizenkettedik órában minden emberileg lehetőt el kell követni — állapítja meg Károlyi gróf ellentmondást nem tűrő határozóit szavakkal a könvve végén. K. M.