Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1931 / 1. szám - A szerb abszolutizmus és a horvátok
Itt MAGYAR KtfLPOLITIKt 1931 január X A szerb abszolutizmus és a horvátok Most, januárban múlt két esztendeje, hogy Sándor király eltörölte a délszláv alkotmányt és proklamálta a királyi abszolutizmust. A kétéves évforduló alkalmával a belgrádi központi sajtóiroda minden lappal vezetőhelyen közöltetett egy terjedelmes cikket a két esztendő alatt elért állítólagos haladásról. A beszámoló azon kezdi, hogy az első esztendő a romok eltakarításával telt el, a második esztendőt azonban már pozitív épitőmunkára lehetett fordítani. A romokat természetesen nem a szerb erőszakoskodások és az össze nem illő multu és kultúrájú népeknek a közös állami keretben megnemférése okozta, hanem a személyi pártoskodás. A pártokat kellett tehát minden eszközzel megszüntetni. A beszámoló szerint a második esztendőben minden volt pártnak hivei belátták, hogy a mai helyzet már végleges és egyre többen jelentkeztek a kormány támogatására az alkotó munkában. Jellemző ezen az évfordulón, hogy egyszerre mennyire emlegetni kezdik megint hivatalosan a horvátokat, holott országuk és nemzetük nevét már minden vonalon elkonfiskálták. A hivatalos beszámoló is elsősorban a horvátokra hivatkozik, mint akik leghamarabb megbarátkoztak volna az uj renddel és támogatására siettek volna a belgrádi abszolutizmusnak. Még tovább megy a zágrábi félhivatalos Novoszti, mely szintén vezércikkben ünnepli ezt a jubileumot külpolitikai szempontból. Ennek a cikknek minden második szava a „horvát". Arról elmélkedik, hogy az egész barátságos és tárgyilagos külföld nagy örömmel látja, mennyit konszolidálódott az abszolutizmus két esztendeje alatt az ország, van azonban egy másik külföld is, mely irigységgel és félelemmel néz a délszláv állam megerősödésére. Ez a külföld Délszlávia rovására meg akarja növelni Magyarországot s különösen Horvátországtól és Dalmáciától akar hozzá területeket csatolni. Ez a külföld a horvát nép és a horvát Zágráb fölött akar kezet nyújtani Magyarországnak s a katolikus blokkot szervezi, hogy a horvát területek újra a német-magyar befolyás alá kerüljenek. A horvátok azonban hallani sem akarnak ezekről a tervekről, hivek maradnak a horvát nemzeti politikához és ragaszkodnak a nagy és szabad Délszláviához. Ez a kis szemelvény is elegendőképpen elárulja, hogy a cikk Belgrádban készült. Csak Belgrádban lehet olyan gyermekes mesét kitalálni, hogy Magyarország Horvátországból és Dalmáciából akarna bármiféle területet megszerezni. A horvátok nagyon jól tudják, hogy ami területi visszakövetelésünk a délszláv állammal szemben csak van, abból semmi ő ellenük nem irányul. A Horvátországgal szomszédos elrabolt magyar területekből semmit nem csatoltak Horvátországhoz a szerbek: Baranya a dunai Bánsághoz tartozik, a Mura-vidék pedig Szlovéniához. Magát Horvátországot azonban a bánsági beosztással a belgrádi kormány négyfelé szakította s a Horvátország nevet is ugy eltörölte, még mint földrajzi fogalmat is, hogy csak ilyen jubileumok alkalmával bukkanhat fel célzatosan a kormánysajtóban. Az ünnepi cikkeken kívül ezt a jubileumot egyébként a maga módja szerint megülték a szerbek is, a horvátok is tettekkel. A horvátok sorozatos bombamerényleteket követtek el Zágrábban és Zágráb körül meggyilkolták a politikai rendőrség egyik leggyülöltebb vérebét és rálőttek Kovacsevicsre, a szerb abszolutizmus horvátországi főeszközére, aki Rádics nevében uszit belgrádi zsoldban Rádics politikai utódai ellen. Ez a Kovacsevics rendezte december 8-án a zágrábi úgynevezett horvát parasztgyülést, amelyre a belgrádi hivatalos közlések szerint 140.000 ember vonult fel, a zágrábi hirek szerint azonban a fele sem s azok nagyrésze is csak az ingyen vasúti jegyet használta ki arra, hogy karácsonyi bevásárlásait elintézze és hálából a kaszárnyákban és egyéb középületekben, ahol éjszakára elhelyezték, ugy telefirkálta a falakat a belgrádi uralmat gyalázó mindenféle megjegyzésekkel, hogy teljes hat napig tartott, amig le tudták vakarni a sok népies politikai nyilatkozatot, melyek leplezetlen őszinteséggel kezelték a királynak és Zsivkovicsnak személyét. Revízió nélkül nincs igazság, Nincsen béke, nincsen jólét. MAGYAR IGAZSÁG HIRDETŐJE A VILÁ6 MINDEN TÁJÉKÁN A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA, A MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS ANGOLNYELV Ü TESTVÉRLAPJA, A HUNGÁRIA L L O Y D Csatlakozzék hozzánk mindenki, aki az igazságot akarja. Hangunk erejével a világ lelkiismeretét kell felébresztenünk. MAGYAR KÜLPOLITIKA BUDAPEST IV., VÁMHÁZ-KÖRUT 10. TELEFON: AUTOMATA 845 — 97. Előfizetés: egészévre 20 P, félévre 10 P Mutatványszámot kívánatra készségesen küldünk.