Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 8. szám - Hány magyar él a világon?

10 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1931 augusztus Hány magyar Politikai határok nem jelentik egyúttal a nemzet elterjedésének határait. Nemzetek élhetnek politikai határokon innen és tul, élhetnek politikai határok nélkül is. Nem a határ teszi nemzetté a nemzetet. Nagy szerencsétlenség, természeti, vagy történelmi változás kényszeritheti a nemzetet helyének megváltoztatására, szétszoródásra. Az irek, akiknek — egész e század elejéig — nem volt jobb dolguk, mint nekünk az elnyomatás idején — századok óta vándorolnak Amerikába. Még nyelvük is, szinte, holt nyelvvé változott s csak most kezd feltámadni halottaiból. Az éhenhalódó irek elhagyták hazájuk mosolygó zöld hegyeit, nyelvüket elfelejtették, de nem felejtették el nemzeti mivoltukat. Mi tartotta őket össze? Nem dicsőségük. Elnyomták és kinevették őket. Nem földjük. Elvették tőlük. Nem tartotta őket össze más, mint szerencsétlenségük. És mégis: föltámadtak. Az ir nemzet újra nemzeti és állami életet él. A lengyelek országát három részre szabdalták és Európa minden állama megtelt lengyel menekülőkkel. A mult század derekán jóval tul, Magyarországon alig volt uri ház, melynek »lengyele« ne lett volna. Nem volt lengjél államiság, de volt lengyel nemzet. Mi tartotta fenn, a megújhodásig, őket? Szerencsétlenségük. A politikai határ ide-oda tologatható, megsemmisíthető és újra felállítható. A politikai határ emberi, sokszor gyarló, csinálmány. A nemzetben az örökkévalóság szikrája él. A nemzet, ha igazán az, megmarad szerencsétlenségében is. Nem változtat szint a sors minden fordulatára. Ha ki, kienged is egy-egy rajt magából, nem semmisül meg, sem ő maga, sem a raj, melyet útjára eresztett. A kivándorlók és elszakadtak magukkal viszik az otthonmaradtak sorsát, végzetét. Hirük, gyászuk, dicsőségük közös. Nagy és derék tettek, határon innen és tul, növelik becsületüket. Az árnyék, ami az egyikre esik, a másikat is besötétíti. A távolság növekszik köztük, de az erkölcsi kapcsolatok nem szakadnak el. Határon innen és tul: testvérek vagyunk. Mikor egy nemzet számon veszi önmagát, ami az öntudatos nemzeti munka szinte kezdő lépése, számonveszi azokat, akik határain belől laknak, de kötelessége számon venni azokat is, akik határain tulszakadtak. Mert a határon tul lakó testvérek is részesei a nemzeti munkának. Meglehet, már nem kötelezi őket hazájuk állami törvénye. Meglehet, már nem tagjai a tiltó és parancsoló államnak, de tagjai a nemzetnek. Az állami törvény a kötelességteljesitésnek különben is csak durva és anyagi körvonalait irja elő. A nemzet törvénye más, magasabb, nemesebb és hajlékonyabb. Nincsenek büntető következményei, nincs fegyveres támogatása. Olyan törvény ez, melyet Isten helyezett a lélekbe. Korábban keletkezett, mint az állam törvénye és későbben mulhatik csak el. Fratelli Uccelli CAS A Dl SPEDIZIONI Fondata nel 1866 T r i este, (Via Trento 12.) él a világon ? Ez a szeretet örökké változhatatlan törvénye. Ki mondja, hogy a szeretetre nem lehet építeni? * A magyarságot nem csupán azok a magyarok jelentik, akiket Csonka-Magyarország határai közé szorítottak. Vitéz ISI agy Iván, kitűnő tanulmányában, »A magyarok világstatisztikája* cimü müvében, az 1920. év hivatalos adatai alapján, 7,920.000 lélekben állapítja meg a Csonka-Magyarországon lévő magyarok számát. Azokból a magyarokból azonban, akik hazájukat vesztették, csaknem még egy Csonka-Magyarország népessége kitelhetnék. A megszállott területeken, melyeket, a hirdetett és százszor megcsúfolt Wilson-i elv alapján ajándékoztak ellenségeinknek, 3,387.000 magyar él. Ebből Ausztriában 25,851 él, Csehszlovákiában 761,823. »A csehországi magyarok legnagyobb része, — mondja Nagy Iván — a déli határ mentén helyezkedett el, szorosan és hézag nélkül, csatlakozva a csonkaország magyarságához... Ennek a területnek visszacsatolása a magyar revíziós politika minimuma.* A jugoszláv uralom alá került magyarság száma, Nagy Iván becslése szerint, 580—600.000 lélek. A román uralom alá került magyarok száma Erdélyben 1,325.629 volt 1920-ban. Az 1927-iki népszámlálás már csak 1,247.391-et mutat ki az 1910-iki 1,660.488-cal szemben. Fritz László az egyházak kimutatása szerint azonban 1927-ben 1,724.309 főnyire becsüli Erdély magyarságát. Erdélyen kivül Bukovinában a csángók falvaiban 10,391 magyar él. Jakabffy szerint 152.000 magyar él 1921-ben a királyságban. Dobrudzsában 996, Besszarábiában 63 magyart talált az 1910-iki román népszámlálás. Fritz László szerint 1930-ban Romániában 1,800.000— 1,900.000 magyar élt. Európa többi államaiban igy oszlik meg a magyarság: Angliában 890 magyar él. Franciaországban maximálisan 50,000. Görögország hivatalosan nem mutat ki magyart a területén. Számuk 60—80 lehet. Hollandiában 546, Luxenburgban 76 magyar él. Németország magyarjainak száma 8416. Norvégiában 57, Olaszországban 2118 magyart számoltak össze. Oroszországban a népszámlálás 1926-ban 6399 magyart talált. A többi európai államokban is számithatunk 100-200 magyart. A megszállott területek után Észak-Amerikában, az Egyesült Államokban él a legtöbb magyar. A magyar anyanyelvű kivándoroltak száma 1861—1920-ig 567,000 főre tehető, de az 1920-as népszámlálás itt már csak 268,112 magyart talált. Az amerikai magyar lakosság kilenctized részében a keleti tiz államban tömörül. Dél- és Közép-Amerika államainak magyarsága 60—68,000 főre tehető. Az Afrikában élő magyarok számát 2000-re becsülhetjük. Ázsia magyarsága 2500 főnyi lehet.