Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 7. szám - Hoover útja

1931 július MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 Hoover útja A quakerck vallása angol-amerikai eredetű. Nincs több, mint kétszázezer hivője, papja egy se, szertartása semmi, hitágazata csak egyetlenegy. Az, hogy a hit nem rendszer, hanem élő, személyes valóság: mint belső világosság minden ember szivét megvilágítja. A quakerek Krisztus követői a szeretetben, segítésben s a testvéri érzés komoly kifejezésében. Nem esküsznek, fegyvert nem fognak, békebarátok, de a rabszolgaság elleni küzdelemben mégis ők vezettek, a börtönmissziót ők kezdeményezték, á szociális viszonyok javításában mindenütt az élen haladnak. Kevesen vannak, de igazi összetartás van köztük, de, ha csak tizen, vagy öten volnának is, talán elegendőek lennének Sodorna és Gomorrha megváltására. Egyetlen jó ember milliókkal felér. Sokan bámulják Napóleont, akit véres csaták s milliók halála juttatott a legmagasabb világi polcra. Hoover is a legmagasabb polcon áll, ahová ember eljuthatott. Az Egyesült Államok elnöke. Mint egykor Napóleon, ő is az egész világ szemefénye. Nevét mindenütt emlegetik. A világ tőle várja sorsa fordulását. Milliók és milliók boldogulása, államok léte vagy bukása függ tőle. Hogy jutott ide? Milyen hatalom állt mögötte? Hiszen quaker, aki nem fog fegyvert. Micsoda ur az, akinek kezéhez vér nem tapad? Micsoda földi vagy földalatti hatalmakkal szövetkezeit? Hoover az Egyesült Államokbeli Jowa állam West Branch nevü városában született 1874-ben. Kilencéves korában árvaságra jutott és tizenhárom éves kora óta maga kereste meg kenyerét. Egyetemi évei alatt egy mosóintézet vezetésével tartotta fenn magát, majd kivándorolt Ausztráliába. 1899-ben már egy nagy építési vállalat élén áll, mely építésen kivül szénbányászattal, vasutak, hajók építésével foglalkozik és melynek husz hajóból álló önálló flottája van. Az 1900-iki boxerlázadás idején Hoover részlvelt Tiencsin védelmében. Meggazdagodoll és 1901ben visszatéri Amerikába. Ipari vállalatai voltak San-Franciscóban, Newyorkban, Mexicóban, Londonban és Kínában. 1914-ben Belgiumba ment és megszervezte a belga lakosság élelmiszerrel való ellátását. Mikor Amerika is beleavatkozott a háborúba, Hoovert bizták meg az amerikai élelmezési hivalal vezetésével. A szövetségesek élelmezési bizollságál is ő vezette s működését a béketárgyalások befejezéséig folytatta. Ismeretes a háború után való Hooverakció, mely a középeurópai ínséges gyermekeken igyekezett segíteni. 1920-ban Hoover kereskedelmi miniszter lett, 1928-ban nagy többséggel választották meg az Egyesült Államok elnökévé. Elnökségének ideje alatt, mikor a világgazdasági válság Amerikát is elérte, látta, hogy amit tennie kell, az igazán quakerhez illő hivatás. Cserben hagyta azl az elvet, melyet az amerikaiak vallottak, hogy Amerika elszigetelt egység, melynek a világ többi részével nincs mit törődnie. A szeretetnek és igazságnak nincsenek politikai határai. Amerika és az egész világ baja. melyre százan és ezren kereslek gyógyulást, csak a krisztusi értelemben veit jóakarat révén gyógyítható. Az orvosság oly egyszerű. Minden nagy igazság egyszerű és kézenfekvő, de bátorság kell, hogy élni tudjunk vele. Ez a bátorság a nagy ember útmutatója, hatalma és segítőtársa. Ez a bátorság tette Hoovert nagygyá. Ha a békeszerződés nyomorítja meg a világot: akkor nem a világnak, hanem a békeszerződésnek kell pusztulnia. A revíziót már sokan emlegették, hangoztatták szükséges voltát, csak éppen tenni nem tettek érte semmit. Az első, igazi, döntő és komoly lépést, a német moratórium ajánlattal, Hoover tette meg. Hoover kezdeményezése a békék revíziójának s egyúttal Magyarország békekötése revíziójának is kezdete. Javaslata olyan szükséges és igazságos volt, hogy még a legjobban érdekelt fél, a francia is, kénytelen volt, hacsak pirulni nem akart, meghajolni előtte. A francia nemzet takarékos, sőt fösvény, de mégse anynyira, hogy emiatt szégyenkezni akarna az egész világ előtt. A quaker egyszerű igazsága győzött az érdekek, pénz- és hatalomvágy fölött. Azok, akik Hoovert ismerik, azt mondják, a legrosszabb szónok, aki valaha a nyilvánosság előli szerepelt. Küzd a nyelvvel. írásból olvassa fel mondanivalóit, kifejezéstelenül, arcjáték és taglejtés nélkül, sietve, hadarva, hogy minél hamarabb túlessék rajta. Az igazság mellé nem adatolt meg neki a szó varázslatos ereje. Talán jól van ez igy. Mózes, aki a törvényt lehozta a kinyilatkoztatás hegvéről, dadogott. A szónoki művészet csillogó káprázata sok mndenféle fogással elhiiteti még a hihetetlent is. De az egyszerű, ősi szeretetnek és igazságnak nincs szüksége ravasz fogásokra, szép képekre. Az igazság, mely minden szívben ott lakik, miért öltöznék cifra ruhákba? Lehet-e valami szebb, csábítóbb nála? A jó szónoknak talán fontosabb a szó. mint a mögötte rejlő, vagy nem is rejlő gondolat. A szó nagy varázsló, szerel önálló, csak magáért való életet élni és Hoover nem azért küldetett c világba, hogy szavak szépségeitől ittasüljon és Utasítson meg. Amilyen a beszéde, olyan a külseje is. Örökösen kék ruhában jár s most, hogy elnök, sines többje három rend ruhájánál. Bégebben csak egy viselő ruhája volt s ha ez elkopott, sürgönyzöll másikért valamelyik legközelebb eső szabónak, aki már vett róla mértéket. Hoovernek egyetlen üdülése, szórakozása van, az sem divatos, vagy hangoskodó. Horgászik. Olyan időtöltés ez, melyhez némaság kell, csend, magány és mely megengedi a gondolkodást. Pm.