Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 7. szám - Jövendő események vetik előre árnyékukat

1IÍGYAR KÜLPOLITIKA 1931 július Jövendő események vetik előre árnyékukat Irta Bakker van Bosse asszony A lefegyverezési konferencia előkészítő bizott­sága befejezvén tanácskozását, sürgős felhívással for­dul a világ népeihez, hogy — a béke és igazság ér­dekében — nyilvánítsák lefegyverzési szándékukat s hogy szerte a világon e kívánság oly módon meg­szervezve nyilvánittassék, mely a leghatásosabb s legmeggyőzőbb az illető kormányzatra nézve. Nem olyan időket élünk, mikor a békét kívánó tömeg artikulálatlan kiáltozása megakadályozhatná uj háború kitörését. Nem elég, ha kijelentjük, hogy nem akarjuk fiainkat elpusztítani: meg kell mutat­nunk a módokat és eszközöket s készen kell len­nünk arra, hogy elfogadjunk oly szabályokat, me­lyek lehetővé teszik a nemzetek vitáinak békés el­intézését és a háború kiküszöbölését. A békeszövetségek egyesülete és a Nemzetek Ligája, természeténél és vállalt munkája jelentősé­génél fogva, köteles ebben a feladatban vezető részt vállalni. A fegyverkezések korlátozásának elve mu­tatja meg azt az utat, melyen a nemzeti propagan­dának haladnia kell s a módot, mely a kormányo­kat a lefegyverzés végrehajtására szoríthatja s kény­szerítheti, hogy ne csak szavakkal, tettekkel is mu­tassák békés szándékaikat. De még más, a konferencia sikerére nem ke­vésbé fontos és lényeges feladat is áll előttünk. A lefegyverezési konferencia, összetételénél és felada­tánál fogva, csupán az úgynevezett technikai kérdé­sekkel foglalkozhatik. Magyarán mondva, a lefegy­verezés politikai szempontjait egyáltalán nem fe­szegetheti. A hires olasz államférfi, Scialoja, két­ségbevonhatatlan állítása szerint a biztonság nem föltétele, hanem mértéke a lefegyverezésnek. A le­fegyverezés mértéke a konferencia sikerétől függ. Magának a biztonsági szónak többféle ér­telme van. Talán ugy is mondhatnók, hogy a biz­tonság kifejezte fogalom többféle elemből van össze­téve. Vannak benne személyi és tárgyi elemek. Épp azért egyik oldalról belekapaszkodhatnak abba, hogy bizonyos katasztrófák, melyek megestek a múltban, ismétlődhetnek, mig a józanul gondolkodó nép el­veti magától a minden alap nélkül való rémképeket, melyeket semmiféle logika nem támogat. Szerencsétlenségre, a logika igen csekély szere­pet játszik a tömegek érvelésében, épp azért a nem­zeti békeegyesületek egyik legfőbb feladata, hogy rámutassanak azokra a valódi veszedelmekre, me­lyek a világ békéjét fenyegetik és eloszlassák a bal­hitet, melyet képzeletbeli, vagy éppen hamisított megállapítások kellettek. Egy bizonyos: a világszervezettség mai állapo­tában az eg\res állam biztonsága semmit nem ér a többi állam biztonsága nélkül. Ha fegyverem élé­vel tartom mozdulatlanságban ellenfelemet, nem mondhatom, hogy biztonságban élek. Be kell lát­nom, hogy erőm legkisebb csökkenése, ellenfelem erejének legkisebb növekedése felfordíthatja azt a helyzetet, melyet egyensúlynak neveztem s melyet ellenfelem elviselhetetlennek, ennél fogva tarthatat­lannak kénytelen érezni. Más részről a biztonság fogalma, természeténél fogva, magálól értetődően, sza­badságot, bizonyos szabad akaratot, saját életem, szabadságom fölötti határozatot jelent, amennyiben nem zavarom vele mások szabadságát és biztonsá­gát. Hamisítás volna a jelenlegi nemzetközi viszonyo­kat biztonságosnak nevezni. Európa csaknem minden államának háborús költségvetései, kivéve azokat, me­lyeket a békekötések lefegyvereztek, ennek ellenke­zőjét mutatják. Általánosan elismerik, hogy a, világbéke leg­nagyobb veszedelme a jelenlegi pénzügyi, ipari és gazdasági viszonyok rendezetlenségében van s a vi­lág bajait megoldó, vagy könnyítő igyekezetnek itt kellene a munkát kezdenie. A Nemzetközi kereske­delmi kamarák ilynemű határozata, bizonyos he­lyeken támadt ellenkezés dacára, mutatja, hogy ez a szempont mindegyre általánosabbá válik. A legyő­zött államok pénzügyi megterhelésének újra való mérlegelése, győzők és legyőzöttek érdekében, egyre parancsolóbb szükségnek mutatkozik. Egészséges nemzetközi együttműködésen ala­puló gazdasági viszonylatok, alacsonyabb vámtéte­lek, a világ gazdaságának jobb szétosztása: ez az első föltétele a biztonságnak. Ez az anyagi alap, melyen a nemzetközi béke és jóakarat tovább épít­het. Még a politikai problémák is, melyek közül nem egy fenyegetően tornyosul a látóhatár fölé, könnyebben megoldódnak. Ha a gazdasági zavarok­tól való félelem kiküszöbölődik, a kényesebb kérdé­sek tárgyálására, mint aminő a politikai határok, nemzeti kisebbségek védelme, kedvezőbb hangulat keletkezik. E kérdések mivolta és értelme alapjában megváltozik, mert a nemzetközi együttműködésben a határok jelentősége kisebbedik, a vámhatárok el­törlése segit eltüntetni a politikai határokat, me­lyek most annyi különböző, versengő és ellenséges csoportra osztják az embereket. Lényeges, hogy történjék valami ebben az irány­ban és bizonyos eredmény éressék el, mielőtt a lefegyverezési konferencia, melyet nem engedhetünk balul végződni, összeül. A lefegyverzés legfőbb apostola, Lord Róbert Cecil, többször rámutatott arra, hogy ez a felsülés mily végzetes következményekkel járna. Viszont arra is ügyelni kell, hogy a kezdeményező lépés ne vá­lassza a világot két ellenséges táborra. Ha a jelet nem lehet megadni ugy, hogy minden állam ne tolja előtérbe saját kívánságait és érdekeit, tekin­tet nélkül az alapvető elvre: biztonság mindenki számára, — akkor egyáltalán nem lehet a béke munkájához fogni — legalább is ez idő szerint. E kérdésekben a vezetést nem lehet 'oly álla­moknak átadni, melyek különösen és közvetlenül érdekeltek. Ezek az államok több kárt tennének, mint hasznot. Kell valami közömbös kiinduló pon­tot találnunk. Valami kezdeményezést oly csoport, vagy szervezet részéről, mely semmiféle állam iránt elfogultnak nem mondható. Természetes, hogy ily kezdeményezés a szerzőt a legsötétebb gyanúsításnak és előítéletnek is kiteszi. Ezt el kell viselnie. Miután megállapították a nem­zetközi kibontakozás szükséges voltát s az elvet, mely logikai alapként elfogadható: biztonságot min­denki számára, - kétségbeejtő volna az emberi­ségre nézve, ha a következmények nem hoznák ma­gukkal a jobb nemzetközi megértés légkörét és en­versailles-i szerződésben megjelölt becsületbeli Ígé­reteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom