Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 4. szám - A háborus bünösség nagy pere

1930 szeptember MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 nincs elég diplomás tanerő a dél­szláv királyságban. Ha majd lesz, akkor lehet beszélni a zentai fő­gimnázium visszaállításáról. /Szép, szép, de ha ennyire hiján van a belgrádi kormányzat diplomán tanerőknek, miért mozditotta el állásaikból a még irmagnak meg­maradt magyar tanárokat isi Könyvárverés Szabadkán. Szabadkán a helyi lapokban egy kis hivatalos híradás jelent, meg, amely szerint szeptember 8-án reggel kilenc órakor a rend­őrség 104. szánni szobájában el­kobzott könyveket árvereznek így a messze távolból nem igen tudjuk megitélni, miről is van szó. Mert ha azokat a könyveket hivatalból elkobozta a rendőrség, akkor nem hozhatók újra forga­lomba Ha pedig az elkobzás tör­vénytelen volt s valamelyik fel­sőbb hatóság megsemmisítette, ak­kor a dolgok természetes rendje szerint elárverezés helyett vissza kell adni jogos tulajdonosaiknak* akiktől elhamarkodva elkoboz­ták, üzletnek ugyan ez nem rossz: és mindenesetre jövedelmező, mert hiszen minden uj tulajdonos­tól újra el lehet kobozni és megint elárverezni. A Balkánon nagyon leleményesek a hatóságok. Ujabb előadási ciklus Budapestről. A legkiválóbb magyar festő­művészek rajzai és festményei kerülnek szines vetitett képek re­produkciójában legközelebb a külföldi publikum elé. A Magyar I degen f o rga lm i Érdekeltségek Szövetsége, amely az előadáso­kat rendezi, a kivilágított esti Budapestről, valamint a legjel­lemzőbb vidéki érdekességekről is uj fényképeket csináltatott ve­títés céljából. Egyórás szöveg és film is kiegészíti az előadás anyagát. Október és no vem bei­havában külföldi főiskolák, kö­zépiskolák, kulturegyesületck és idegenforgalmi vezetők számára lesznek ilyen előadások. Nagy a kcrexlet u ni. kir. osztálysors­jegyek iránt, mert mindenki szeretne nyerni! Azelőtt sokan nem törődtek ezen kitűnő állami Intézménnyel, ma azonban alig van ember, kinek ne volna sors­jegye. A főárusitók. ugy körlevelek, mint hirdetések utján ajánlják sorsjegykész­letiiket és tanácsos is minél előbb ren­delni bármely elárusítónál, mert minden sorsjegynek egyforma a nyerési esélye. Fődolog: a szerencse ! INNEN-ONNAN Az afganisztáni forradalom. Afganisztánból megint forra­dalmi hirek jönnek. Hogy hogyan keletkeznek Afganisztánban a forradalmak, azt most nagyon ér­dekesen ismerteti H. /»'. Bemdorff „Diplomatische Unterwelt" cimü könyvében. Az angol titkosrendőr­ség egy tisztje egyszer csak meg­jelent India és Afganisztán hatá­rán- Pesavarban, ahol egy kaland­kedvelő és embergyűlölő őrnagy is téljsitett szolgálatot. Átadott neki egy utasítást, a mii a: őrnagy elolvasása illám gondosan elege­iéit, azután hosszabb szabadságra ment, állítólag haza Angliái/a. Fellebbvalói csat,- azt az utasítást kapták, hogy ne érdeklődjenek afelől, hol tölti szabadságát. A: őrnagy azután tevehajosárnak ö%­tözve átment Afganisztánba rö­viddel azelőtt, hogy Amanulldh európai körútra indult. Mire Amanulldh király hazaérkezett, már elő volt készitve a. forrada­lom s csakhamar menekülnie kel­lett, mert máskép meg nem szűnt volna a nagyon is megerősödött orosz1 befolyás Afganisztánban. A forradalmat tudvalevőleg egy analfabéta vizhordó vezette, ve­zérkari főnöke azonban egy Ali khán nevü ismeretlen perzsa volt, aki csodálatosképpen nemcsak nagyszerűen tudott haditervekel készítem, hanem pénzt, lőszert, fegyvert, felszerelést mindig tu­dott valahonnan szerezni, amikor éppen szükség volt rá. A forrada­lom győzött s a vizhordó boldo­gan kereste vezérkari főnökét, hogy megtegye miniszterelnöknek. Ali khán, a perzsa, azonban a fő­város elfoglalásának zavarai közt nyomtalanul eltűnt EUmbem megérkezett Pesavarba Kox őr­nagy, lövéssel jobbkarjában és kardcsapássál fejen. Meglehetős sebláza is volt. Az orvos és tiszt­társai élnem tudták képzehii, hol szerezte az Angliába szabadságra utazott őrnagy ezeket a sebeket. — Hál iga születnek Ázsiában a forradalmak. Az amerikai szlávok panasza. Az amerikai szlávok óriási til­takozó gyűlésekre készülnek, CÍ1 trieszti négy szlovén terroristái ki­végzése miatt. Prágából legalább igy jelentik és Prága tudvalevő­leg jól szokott értesülve lenni^ Amennyi magyar- és olaszellenes manifesztáció készül a nagyvi­lágban, azt Prágában mindig ha­marább tudják, mielőtt még az il­lető helyen a tüntetés terve iel­m.erült volna. Hogy egyebe: ne mondjunk, a cseh távirati iroda teljes huszonnégy órával- előbb jelentette a Nyitra melletti zo­borhegyi millenárist emlékoszlop felrobbantását, mint ahogy ez a merénylet megtörtént volna De Amerikáiba visszatérve, lehetne arról beszélni, mennyi minden okot találhatnának a tüntetésre ez ottani szlávok, ami mind közelebb van hozzájuk, mint Trieszt. Pél­dául ott van a börtönrendszer, melynek egyik humánus virágja az úgynevezett „izzasztó szek­rény". A renitens foglyokat vagy aki ellen valami kifogása van a börtönfelügyeletnek, ide helyezik el. Ez egy deszkaláda, amelyben csal; annyi hely van, hogy egy középnagyságú és kerületű ember éppen megállhat, levegőt pedig akkor kap, ha az ajtón elhelyezett két, darabonként •'> em átmérőjű lyukhoz hozzáhajlik. A napokban Alabamá állam Jéfferson Counfy varosában levő fogolytáborba)/ egy J. A. Marshall nevü 38 éves foglyot dugtak ebbe a kiditkába három órai büntetésre, mert nem akart dolgozni:, Véletlenül^ széle­sebb volt a normális mértéknél s mire a három óra letelt, csak holt­testét vehették ki. A boncolás sze­rint már félóra múlva megful­ladt. Vájjon ezek az amerikai iz­zasztószekrények nem álkinak-e közelebb az amerikai szlávokhoz, mint a trieszti sortűz? LEGTÖKÉLETESEBB MŰSELYEM FEBÉRNEMÜ. GARANTÁLT MOSRATÓ. ÜGYELJEN A „HABSELYEM" VÉDJEGYRE!

Next

/
Oldalképek
Tartalom