Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)
1930 / 7. szám - Az északamerikai kultura jellemvonásai. A Magyar Külügyi Társaság tudományos szakosztályának ülése - vázlatos összeállítás, gyorsirási feljegyzések után. Ravasz László püspök előadása
12 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1930 december Az északamerikai kultúra jellemvonásai A Magyar Külügyi Társaság tudományos szakosztályának ülése — Vázlatos összeállítás, gyorsírás! feljegyzések után )( Ravasz László püspök előadása A XVI. és XVII. századbeli angol nemes, kisgazda, kispolgár kezdte meg Észak-Amerika koloniálását. Egészen független társadalmi elem, amely azonban bizonyos mértékig forradalmi volt. Minden kivándorlás tulajdonképpen forradalmi, s ez volt az angol kivándorlás is, mert az akkori világgal, történelmi elhelyezkedéssel nem volt megelégedve. Éppen ezért egészen sajátságos lelkiséget vittek magukkal, s ennek három fő jellemvonását a puritanizmusban, liberálizmusban és kongregacionalizmusban foglalhatnánk öszsze. így keletkezett egy uj angol társadalom, amely puritán, liberális s egyben kapitalista jellegű. Ezek után az amerikai kultúrának időbeli és térbeli méreteiről beszélt. Körülbelül 150 évig tartott, amig a kolonizációs formában ez a világ elkészült, körülbelül 150 év telt azóta, hogy az elszakadás megtörtént. Néhány százezer emberből 150 év alatt 120 millió emberré növekedett az Északamerikai Egyesült Államok lakossága. Egy kis helyi kolóniának revolucionális összeállásából ma a világ kétségtelenül egyik legnagyobb nagyhatalma lett, amely Európát fenyegeti kolonizálással. A gyors fejlődésből következik, hogy Amerika kultúrájának érverése gyorsabb, mini a mienk. Egészen más ott a kultúra növekedésének és elhatalmasodásának életritmusa, mint nálunk. Chikago hárommilliós lakosú varosának alig van százéves háza, Pensylvaniában bányavárosok és 1 lányamegyék keletkeztek és a szénkrizis következtében pusztává vált az egész bányavidék. Az egész birodalomban alig van ház, amely száz évet ért volna meg. A térbeli méretei is mások ennek a kultúrának. Egyetlen városban több a lakosság, mint Hollandia, Svájc és Norvégia együttes népessége, vagy a Csonka-Magyarország népessége; egyetlen házban több ember lakik, mint egy közepes magyar városban, egyetlen cég az alkalmazottak számára gazdasági erejének méreteire nézve nagyobb, mint egész Budapest, itt olyan méretekkel van dolgunk, amelyeket nem hasonlíthatunk az európai kultúrának sokkal apróbb életformáihoz. Éppen ezért ez a kultúra nagyobb tért nyújt az egyéni érvényesülésre, mint a más kultúra és a sikert is másképpen adogatja, mint Európa. Ezt az óriási munkát, egyetlen nagy vállalkozást, ezt a monumentális gépezetet, amely olyan nagy területen végzi a maga alkotó munkáját, egy ősi emberi erő, a pénz, anyagi javak után való vágy hajtja. És igen nagy eredménnyel végzi ezt a munkát. Ma a világ aranykészletének legnagyobb része Amerikában van. A világ legnagyobb tőkéje Amerikában van felhalmozva. Ma Amerikában több mint 42 ezer milliomosa van. 1925-ben az adóalap, amely tulajdonképpen csak a kamatokra és a dividendákra szorifkozik, ötmilliárdról nyolcmilliárdra ugrott, tehát egy év alatt hárommilliárddal emelkedett. A tőke szakadatlanul egyesül és halmozódik, de azután külön gazdasági autorkiákat teremt egy nagy cég keretén belül. Ford gyárát például az jellemzi, hogy saját erdeiből hozza a fát, saját bányáiból bányássza a szükséges ércet, saját hajóival, saját vasútján szállitja azokat, saját gyárában gyártott szerszámokkal végzi a munkákat és ami talán egyike a legfontosabbaknak, a legnagyobb fogyasztói saját; alkalmazottaiból kerülnek ki. Tehát Ford lezárta a termelés és a fogyasztás körét egy külön gazdasági egységet teremtve magának, úgyhogy szuverén gazdasági államot alkot egy nagy gazdasági rendszer kerelén belül, amelynek alig lehet valahol elvéreznie, mert a lánc be van kapcsolódva és szakadatlanul önmagát táplálja. Ha a lelkiséget nézzük, meg kell állapitanunk, hogy Amerikában minden embernek minden gondolatát, egész energiáját, fantáziáját lefoglalja a gazdasági munka, a pénzcsinálás. Az embereknek nincsen pihenőjük, pedig csend kell ahhoz, hogy a lélek önmagával találkozzék s ezt a találkozást nem tudja megtalálni az amerikai ember. Az amerikai ember lelkiségéhez járul a gép pszichológiája. A géppel dolgozó emberi valami szédületes hatalomérzet jellemzi, mert azt hiszi, hogy a gép önmaga. Egészen más annak az embernek a lelke, aki autóban ül s azé, aki gyalog jár. Az amerikai ember lelkiségéhez tartozik az öntudat s hatalomérzet, amely a kezében lévő és hatalmát irányitó gép birtoklásából származott. De ez csak addig tart, amig a gép az övé, amig a kezében van. Berlinben nagy ünnepet rendeztek Bolivár, a délamerilcai nagy szabadsághős emlékezetére. Az első sorban: Sidzikauskas litván, Sir Horace Rumbold angol, llerluf Zahle dán, Sackett amerikai és Pedro üosimo uruguai követ.