Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 7. szám - Maniu és Zsakula

1930 december MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 A The Daido cimü japán lap szövegrésze magyar városnevekkel. belső képe azzal az aláírással, hogy a tordai magyarok igy elpusztították Rácznak, az erdélyi román nemzetiségi párt elnökének házát. Ezt a fényképfelvételt Bukarest egyik külvárosi házáról készítették román hatósági támogatással. Most Maniu nyilatkozatából megtudjuk, hogy a magyarországi román diákokat a bukaresti hadügyminisztériumban külön fel is eskették erre a forradalomra. A forradalom azonban nem tudott sehogy megszületni, mert az erdélyi románságnak ilyen elpusztított házakról s más magyar „barbárságokról" nem lehetett mindenfélét összehazudni, mint Romániában, mert hiszen könnyen ellenőrizhette, hogy semmi bajuk nem történt politikai vezetőinek, akik különben is csak a nép egy kisebb részének voltak vezetői. Közbejött azonban az, hogy a magyar kereskedelmi minisztérium bevezette Erdélybe a telefonliálózatot. A Bukarestben felesküdött forradalmárok most azzal kezdték izgatni a tudatlan népet, hogy ezeket az oszlopokat azért állítják fel, mindenfelé az országutak mellett, hogy akasztófát csináljanak belőlük és erre húzzák fel az oláhokat. Mások- a babonát használták fel izgatási anyagid s az ördög találmányának minősítették a telefont, mely arra szolgál, hogy Budapesten minden szót meghalljanak, amit a né]) egymás közt beszél s igy aztán az eltitkolt jövedelmek után is beszedhessék az adót és a meggondolatlan nyilatkozatokért is kiróják a büntetéseket. Ez a híresztelés már inkább hatott és Nagyküküllőmegye egyes községeiben csakugyan zavargásokra került a sor, úgyhogy csendőri megerősítést kellett odaszállítani. Legjellemzőbb azonban, hogy a felbujtogatott nép nem a magyarok ellen lázadt fel, hanem a görög keletiek, a görögkatolikus paplakokat rohanták meg, a a görögkatolikusok pedig a görögkeletieket. Ilyen forradalmak előidézésére és vezetésére felesleges volt a magyarországi román diákságot a bukaresti hadügyminisztériumban felesketni. Ugyanilyen kudarccal járt volna később is a nép bármilyen izgatása, Erdélyt soha el nem vesztettük volna a világháborút követő összeomlás zavarai nélkül. Maniuval egyidejűleg egy boszniai szerb politikus kezdett emlékezgetni a múltra: Zsakula István, a tuzlai főgimnázium volt tanára, aki a szerb uralom bekövetkeztekor rögtön képviselő lett, cikksorozatot adott ki a belgrádi Politika októbervégi és november eleji számaiban. Az Omladináról cikkezik, erről la szerb ifjúsági egyesületről, melynek tagjait hihetőleg szintén feleskette a belgrádi hadügyminisztérium otthoni forradalmakra. Ezt ugyan Zsakula nem irja, ellenben hoszszan mesélgeti, hogyan járták be Boszniát a világháború előtt a külföldön tanuló szerb diákok; műkedvelő előadásokat és hangversenyeket rendezve. Különösen a bécsi és prágai egyetem hallgatói vették ki legjobban részüket ebből a munkából, melynek igazi célja az volt Zsakula szerint, hogy az előadásokon az egyes szamok közű szünetekben háborús izgatást folytattak s a helyi ifjúsági egyesületeket szervezték meg s azok tagjainak adták aztán tovább az utasításokat, hogy hogyan küzdjenek a Habsburg-uralom ellen. Zsakula megemlíti azt is, A reánk kényszeritett harcban kemény elszántsággal, hittel és bizalommal, dc megfelelő önuralommal és türelemmel kell kivárnunk az idők teljességének elkövetkezését. A lelkek hitének és bölcs önuralmának ápolása és fenntartása a Magyar Külügyi Társaságnak és hivatalos orgánumának, a „Magyar Külpolitiká"-nak egyik legszebb és legnehezebb — bár gyakran háládatlan — feladata. Együttes hivatásuk még azoknak az ismereteknek a népszerűsítése is, amelyek nélkül sem a való helyzet tárgyilagos elbírálása, sem pedig az ellenséges propaganda ellen való helyes védekezés nem képzelhető cl. A Magyar Külügyi Társaságnak és a „Magyar Külpolitika"' kettős feladatuk teljesítésében önzetlen munkatársaikkal együtt mindenkor számithatnak a magyar társadalom megértő hálájára és elismerésére. BETHLEN ISTVÁN GRÓF. A The Daido cimü japán lap címoldala. Nem ! Nem ! Soha !, " heiliges Schlagwort Ungarns. Vom Päsldenten „ Daido-sha, " Tomoyoshi Sumioka. Wir Japraer können sehr wohl das heutige Schlagwort de- heilig*n Ungarn. „Neml Nem! Soha!, " verstehen, weil wir einmal m der gleichen Lage waren. WJe Sie wissen, hat Japan von 189. 93 gegen China Krieg gefah-t und im Friedensvertrag Liau-tung (Halbinsel) und tormosa gewonnen. Aner leider haben dis damaligen drei Grossrrnchte, Deutscldand, Frankreich und hauptsächlich Russland, interveniert und behauptet, sie sihen es far den Frieden des rern?n Ostens nicht gerne, dass Japan Liau-tung besitzt. Oowohl das kein freundliches Zureden, sondern eine internationale Bedrohung war, mussten, wir nachgeben. Dem wir fochten g^gen China mit allen Kräften und waren sehr kampfesmude. All Japaner weinten miteinander, als das Kaiserliche Reskript über die Zurückgabe Liau-tun^s bekannt gemacht wurde. Tatsächlich weinte ich auch, damals wär ich noch; , ain Volksschüler. A The Daido cimü japán lap német nyelvü cikkéből. hogy az ő növendéke volt Tuzlán Princip Gavrilo, a későbbi szerajevoi merénylő, akinek revolvere adta meg a tulajdonképpeni jelt a világháború kitörésére. „Szelid szemével, hosszú hajával olyan szép gyermek volt, mint egy angyal" — lelkesedik Zsakula a Belgrádból dirigált gyilkosért, aki leterítette Szerajevo utcáján Ferenc Ferdinándot és cseh feleségét, a szláv testvért. Mert Belgrád a pánszlávizmusban is csak balkáni szinvonalat tart.