Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 5. szám - Románia Erdély ellen. Uj kormány Romániában

1930 október MAGYAR KÜLPOLITIKA 19 A Futura, a Magyar Szövetke­zeti Központok Áruforgalmi r.-t. tavalyi közgyűlésén az üzleti év zár­latának idejét megváltoztatta ugy, hogy üzleti évét június 30-án zárja. Az október 13-án megtartott közgyű­lés elé ezért csonka évről szóló zárszá­madásokat terjesztett az igazgatóság. A mérleg az előző évről áthozott 23.293 pengővel együtt 374.865 pengő nyers jövedelmei számol el, amiből a költségek levonása után a tiszta nye­reség 41.144 pengő. A közgyűlés elha­tározta, hogy ebből 32.793 pengőt a tartalékba utal és a nyugdijalap do tálása után fönmaradó 4505 pengőt uj számlára vittek át. Az Union des Usines et des Ex­ploitations Forestieres de Nasic október 28-án tartotta meg a jelen évi rendes közgyűlését Genfben. Az 1929— 30. üzletévi mérlegét a vállalat olyan kedvező eredménnyel zárta, hogy az lehetővé teszi a tavalyi 8.5 frankos osztalék újból kifizetését. Ez a divi­denda a részvény mai árfolyama kb. 9%-ának felel meg. Az OFA Faipari r.-t., Genf no vember 8-ára összehívott közgyűlésé­nek az igazgatóság azt fogja java­solni, hogy az 1929—30. üzletévre rész­vényenként 5 svájci frank, azaz 10% osztalékot fizessenek, mig tavaly 6 svájci frank, azaz 12% volt az oszta­lék, 400.000 frankot (tavaly 390.000 frankot) a tartalékba utaljanak és 282.411.27 (30.968.27) frankot uj szám­iara vigyenek át. Mint látható, a múlt üzletév eredménye 7neghalailja az előző évit, az igazgatóság mégis az általános gazdasági helyzet bizonyta­lanságára való tekintettel a fenti ha­tározatot hozta. LEGTÖKÉLETESEBB MŰSELYEM FEHÉRNEMŰ. GARANTÁLT MOSHATÓ. ÜGYELJEN A „H4BSELYEM" VÉDJEGYRE! HÍREK Horváth Jenő a Royal Hist­orical Society rendes tagja Előkelő kitüntetésben részesült a mi­nap Horváth Jenő dr. egyetemi tanár, a Magyar Külügyi Társaság igazga­tója: a londoni Royal Historical So­ciety (Királyi Történelmi Társulat) nevezett tudóst a történettudomány művelésében szerzett kiváló érdemei­nek elismeréséül 1930 június havában tartott plenáris ülésén levelező-tag­jává, majd októberi ülésén rendes tag­jává (fellow) választotta meg. A ki­tüntetést széles körökben őszinte örömmel fogadták, annál inkább, mert most van huszonöt éve annak, hogy Horváth Jenő első „Az erdélyi szász városok közgazdasági fejlődéséről" cimű s a budapesti tudományegyetem által megkoszorúzott munkája a könyvpiacon megjelent. A Népszövetségi Ligák Uniója Dancigban A népszövetségi ligák uniójának danzigi bizottsági ülései ;i magyar ál­láspontnak teljes győzelmével fejeződ­tek be a Dancig melletti, kaszinójáról hires Zopottban. Az üléseken magyar részről Pékár Gyula, gróf Zichy Ernő és Tamás András vett részt. A napirenden két, magyar szem­pontból fontos tárgy is szerepelt. Az egyik a román iskolatörvénnyel kap­csolatos visszaélések, a másik a titkos szerződések problémája. Az első vitát Bakker van Bosse hol­landi delegátusnő cikke indította meg, amelyben tudvalevően a romániai ma­gyar kisebbség szenvedéseit ismertette nagy tárgyilagossággal. A cikkre ro­mán részről Pangrati szenátor vála­szolt röviden csak annyit, hogy a ma­gyar kisebbség jelenleg- sokkal előnyö­sebb (!) helyzetben van, mint volt a román nemzetiség a háború előtt gróf Apponyi Albert kultuszminisztersége alatt. Pangrati levelére válaszkép Zichy Ernő gróf hosszú jelentésben hasonlította össze a kél lörvényt és megcáfolhatatlan adatokkal bizonyí­totta be, hogy a mai román iskolapoli­tika az elnemzetlenitést célozza, vi­szont a régi Apponyi-féle iskolatörvé­nyek a nemzetiségek jogait tisztelet­ben tartották. Serhescu Stefán, román delegátus viszonválaszában már a go­rombáskodás fegyveréhez nyúlt és té­ves adatokkal igyekezett megcáfolni Zichy gróf állításait. Ily előzmények után mindenki viha­ros vitát várt, de nem így történt. Az ülés kezdetén ugyanis Zichy Ernő gróf ismertette a vita eddigi lefolyását, hosszabb tanulmányba n rávilágított arra, hogy a román kormány hivata­los válaszában részben elferdített idé­zetekre történik hivatkozás, majd rá­tért a kisebbségek helyzetére és kilenc pontban foglalta össze a sürgős orvos­lásra szoruló sérelmeit. - Craciun Juon román delegátus óva­tos válaszában előrebocsátotta, hogy nem látja célszerűnek a múltnak fel­idézését és megvitatását. Románia alá­irt egy kisebbségi szerződést, s minden vitának csak ez lehet az alapja. Hosz­szasan fejtegette, hogy az uj román kormány teljesen uj kisebbségi politi­kára szándékszik áttérni és kérte; a magyar delegációt, álljon el minden olyan vitától, mely alkalmas lehet arra, hogy megzavarja a jó szomszédi viszonyt a két ország között. Várja be az uj kisebbségi törvényt, melynek megszavazására nemsokára sor kerül, s mely a kisebbségek valamennyi sé­relmeit orvosolni fogja. Máskülönben is — mondta Craciun — a román kormány iskolapolitikájának liberaliz­musát bizonyítja az a tény, hogy a ki­sebbségek nem kérték az Angelescu törvénynek az Apponyi törvénnyel való felcserélését. — Hatszor is kérték; a parlament­ben, a Nemzetek Szövetsége előtt, kü­lön királyi feliratban, — vágta vissza Zichy gróf, erős zavarba hozva C.ra­ciunt, mig a bizottság tagjainak ar­cán a magyar álláspont helyeslését jelző mosoly fut végig. A továbbiakban Craciun tagadta, hogy a magyar delegáció illetékes lenne a kérdés tárgyalására, mert azt román részről csak a kisebbségek kép­viselőivel hajiandok megvitatni, akik viszont soha sem panaszkodtak. Erre felállt Balogh Arthur erdélyi magyar szenátor és erélyes válaszában cáfolta meg a román delegátus állítá­sait. — A román kormány, — úgymond — semmi konkrét jelét nem adta an­nak, hogy liberálisabb kisebbségi poli tikát igyekeznék bevezetni Erdélybe és a már bejelentett kisebbségi törvényt hosszú évek óta Ígérgeti, anélkül, hogy annak megvalósítására sor kerülne. Pékár Gyula hajlandó a vitától el­állni abban a reményben, hogy a ro­mán delegátus által bejelentett kisebb ségi törvény valóban meghozza a várt orvoslásokat. A szomszédi jóviszony érdekében nem akarja a szóbanforgó kérdést állandóan napirenden tartani, de ha a helyzet nem javul, kénytelen lesz fajtestvéreinek érdekében minden eszközt felhasználni. A magyar dele­gáció konciliáns magatartásba odáig megy, hogy bár sok keserves csalódás érte, meg is ez egyszer bízik abban, hogy a magyar kisebbségek sorsa az uj kormány alatt meg fog változni. S így a további vitától eláll. Leszögezi azonban, hogy a kérdés nyitva marad. Tamás András annak a megállapí­tását kérte, hogy a kérdést a februári ülésen újra napirendre tűzzek. Cra­ciun rövid válaszában ellenezte a ké­rést, de Pékár Gyula hatásos beszédé

Next

/
Oldalképek
Tartalom