Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 5. szám - Románia Erdély ellen. Uj kormány Romániában

1930 október MAGYAR KÜLPOLITIKA 19 A Futura, a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi r.-t. tavalyi közgyűlésén az üzleti év zárlatának idejét megváltoztatta ugy, hogy üzleti évét június 30-án zárja. Az október 13-án megtartott közgyűlés elé ezért csonka évről szóló zárszámadásokat terjesztett az igazgatóság. A mérleg az előző évről áthozott 23.293 pengővel együtt 374.865 pengő nyers jövedelmei számol el, amiből a költségek levonása után a tiszta nyereség 41.144 pengő. A közgyűlés elhatározta, hogy ebből 32.793 pengőt a tartalékba utal és a nyugdijalap do tálása után fönmaradó 4505 pengőt uj számlára vittek át. Az Union des Usines et des Exploitations Forestieres de Nasic október 28-án tartotta meg a jelen évi rendes közgyűlését Genfben. Az 1929— 30. üzletévi mérlegét a vállalat olyan kedvező eredménnyel zárta, hogy az lehetővé teszi a tavalyi 8.5 frankos osztalék újból kifizetését. Ez a dividenda a részvény mai árfolyama kb. 9%-ának felel meg. Az OFA Faipari r.-t., Genf no vember 8-ára összehívott közgyűlésének az igazgatóság azt fogja javasolni, hogy az 1929—30. üzletévre részvényenként 5 svájci frank, azaz 10% osztalékot fizessenek, mig tavaly 6 svájci frank, azaz 12% volt az osztalék, 400.000 frankot (tavaly 390.000 frankot) a tartalékba utaljanak és 282.411.27 (30.968.27) frankot uj számiara vigyenek át. Mint látható, a múlt üzletév eredménye 7neghalailja az előző évit, az igazgatóság mégis az általános gazdasági helyzet bizonytalanságára való tekintettel a fenti határozatot hozta. LEGTÖKÉLETESEBB MŰSELYEM FEHÉRNEMŰ. GARANTÁLT MOSHATÓ. ÜGYELJEN A „H4BSELYEM" VÉDJEGYRE! HÍREK Horváth Jenő a Royal Historical Society rendes tagja Előkelő kitüntetésben részesült a minap Horváth Jenő dr. egyetemi tanár, a Magyar Külügyi Társaság igazgatója: a londoni Royal Historical Society (Királyi Történelmi Társulat) nevezett tudóst a történettudomány művelésében szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül 1930 június havában tartott plenáris ülésén levelező-tagjává, majd októberi ülésén rendes tagjává (fellow) választotta meg. A kitüntetést széles körökben őszinte örömmel fogadták, annál inkább, mert most van huszonöt éve annak, hogy Horváth Jenő első „Az erdélyi szász városok közgazdasági fejlődéséről" cimű s a budapesti tudományegyetem által megkoszorúzott munkája a könyvpiacon megjelent. A Népszövetségi Ligák Uniója Dancigban A népszövetségi ligák uniójának danzigi bizottsági ülései ;i magyar álláspontnak teljes győzelmével fejeződtek be a Dancig melletti, kaszinójáról hires Zopottban. Az üléseken magyar részről Pékár Gyula, gróf Zichy Ernő és Tamás András vett részt. A napirenden két, magyar szempontból fontos tárgy is szerepelt. Az egyik a román iskolatörvénnyel kapcsolatos visszaélések, a másik a titkos szerződések problémája. Az első vitát Bakker van Bosse hollandi delegátusnő cikke indította meg, amelyben tudvalevően a romániai magyar kisebbség szenvedéseit ismertette nagy tárgyilagossággal. A cikkre román részről Pangrati szenátor válaszolt röviden csak annyit, hogy a magyar kisebbség jelenleg- sokkal előnyösebb (!) helyzetben van, mint volt a román nemzetiség a háború előtt gróf Apponyi Albert kultuszminisztersége alatt. Pangrati levelére válaszkép Zichy Ernő gróf hosszú jelentésben hasonlította össze a kél lörvényt és megcáfolhatatlan adatokkal bizonyította be, hogy a mai román iskolapolitika az elnemzetlenitést célozza, viszont a régi Apponyi-féle iskolatörvények a nemzetiségek jogait tiszteletben tartották. Serhescu Stefán, román delegátus viszonválaszában már a gorombáskodás fegyveréhez nyúlt és téves adatokkal igyekezett megcáfolni Zichy gróf állításait. Ily előzmények után mindenki viharos vitát várt, de nem így történt. Az ülés kezdetén ugyanis Zichy Ernő gróf ismertette a vita eddigi lefolyását, hosszabb tanulmányba n rávilágított arra, hogy a román kormány hivatalos válaszában részben elferdített idézetekre történik hivatkozás, majd rátért a kisebbségek helyzetére és kilenc pontban foglalta össze a sürgős orvoslásra szoruló sérelmeit. - Craciun Juon román delegátus óvatos válaszában előrebocsátotta, hogy nem látja célszerűnek a múltnak felidézését és megvitatását. Románia aláirt egy kisebbségi szerződést, s minden vitának csak ez lehet az alapja. Hoszszasan fejtegette, hogy az uj román kormány teljesen uj kisebbségi politikára szándékszik áttérni és kérte; a magyar delegációt, álljon el minden olyan vitától, mely alkalmas lehet arra, hogy megzavarja a jó szomszédi viszonyt a két ország között. Várja be az uj kisebbségi törvényt, melynek megszavazására nemsokára sor kerül, s mely a kisebbségek valamennyi sérelmeit orvosolni fogja. Máskülönben is — mondta Craciun — a román kormány iskolapolitikájának liberalizmusát bizonyítja az a tény, hogy a kisebbségek nem kérték az Angelescu törvénynek az Apponyi törvénnyel való felcserélését. — Hatszor is kérték; a parlamentben, a Nemzetek Szövetsége előtt, külön királyi feliratban, — vágta vissza Zichy gróf, erős zavarba hozva C.raciunt, mig a bizottság tagjainak arcán a magyar álláspont helyeslését jelző mosoly fut végig. A továbbiakban Craciun tagadta, hogy a magyar delegáció illetékes lenne a kérdés tárgyalására, mert azt román részről csak a kisebbségek képviselőivel hajiandok megvitatni, akik viszont soha sem panaszkodtak. Erre felállt Balogh Arthur erdélyi magyar szenátor és erélyes válaszában cáfolta meg a román delegátus állításait. — A román kormány, — úgymond — semmi konkrét jelét nem adta annak, hogy liberálisabb kisebbségi poli tikát igyekeznék bevezetni Erdélybe és a már bejelentett kisebbségi törvényt hosszú évek óta Ígérgeti, anélkül, hogy annak megvalósítására sor kerülne. Pékár Gyula hajlandó a vitától elállni abban a reményben, hogy a román delegátus által bejelentett kisebb ségi törvény valóban meghozza a várt orvoslásokat. A szomszédi jóviszony érdekében nem akarja a szóbanforgó kérdést állandóan napirenden tartani, de ha a helyzet nem javul, kénytelen lesz fajtestvéreinek érdekében minden eszközt felhasználni. A magyar delegáció konciliáns magatartásba odáig megy, hogy bár sok keserves csalódás érte, meg is ez egyszer bízik abban, hogy a magyar kisebbségek sorsa az uj kormány alatt meg fog változni. S így a további vitától eláll. Leszögezi azonban, hogy a kérdés nyitva marad. Tamás András annak a megállapítását kérte, hogy a kérdést a februári ülésen újra napirendre tűzzek. Craciun rövid válaszában ellenezte a kérést, de Pékár Gyula hatásos beszédé