Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 5. szám - Románia Erdély ellen. Uj kormány Romániában

20 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1930 október ben elfogadta Tamás javaslatát s kijelentette, hogy a kérdést már a februári bruxellesi ülésen fel fogja vetniannál is inkább, mert etikai szempontokból a kisebbségi probléma nem kerülhet szóba az Unió jövő évi budapesti közgyűlésén. A magyar delegációnak ezt az álláspontjai a bizottság egyhangúlag magáévá tette s ezzel a román delegáció álláspontja teljes vereséget szenvedett. Fontos és ennél vehemensebb vita zajlott le a Politikai Bizottság ülésén, melyben a magyar álláspontot Pékár Gyula képviselte. Az ülés napirendjén a népszövetségi paktum 18-ik pontja szerepelt, mely kötelezi a tagállamokat, hogy minden nemzetközi szerződést jelentsenek be a főtitkárságnál becikkelyezés végett. Pékár Gyula rá mutatott arra a tűrhetetlen helyzetre, hogy egyes államok e határozott kikötés ellenére még ma is titkos diplomáciát folytatnak, amennyiben egymásután kerülnek napvilágra a titkos katonai szerződések. — Nem tudok ilyen esetről, — szólt közbe a szerb delegátus. — Dehogy nem, — válaszolt röviden Pékár Gyula — csak nem akar tudni A katonai szerződések titkossága ellenkezik a 18-ik cikk előírásaival, s ellenkezik a Nemzetek Szövetsége szellemével is. Kéri, hogy a határozatba vegyék be expressis verbis a „katonai szerződések" kifejezést. Majd áttért a szankciókra. — Mi lesz, — úgymond — lia egyes államok mégis titkos szerződéseket kötnek? Mi legyen ennek a visszaélésnek a szankciója? A Nemzetek Szövetsége jelenleg nem igen gyakorolhat, sőt egyáltalán nem gyakorolhat szankciót, hiszen nincs meg a hozzá való ereje és hatásköre. Mégis lehetetlen, hogy egyes államok a nagy nyilvánosság előtt a békés szellemet hangoztassák, s titokban más államok ellen szerződéseket kössenek. Szankciókra van szükségünk, hogy a hékét tényleg biztosithassuk, s ha másképpen nem lehet, akkor ezek a szankciók morális téren kell, hogy megnyilvánuljanak. A bizottság nagy többsége helyeselte Pékár Gyula álláspontját, s elfogadta a 18-ik cikknek akként való értelmezését, hogy az mindenféle titkos szerződést kizár. A nagyőszi franciák A bánsági svábok néptanácsn katasztert készit az elszakított KeletMagyarország nem-szász németségéről s e munkája közben roppant felháborodással fedezte fel, hogy a torontálmegyei Nagyősz községben 13ü() franciát mutat ki a hivatalos állami statisztika. Minthogy a falu teljesen sváb, — habár a családnevek jórészt igy hangzanak: Lefort, Lafleur, Frecot, Granjean, Rijart stb., a sváb néptanács kommünikében tiltakozik az állami statisztika adatai ellen s kijelenti, hogy az nem jelent semmit, hogy Nagyősz első telepesei kétszáz esztendővel ezelőtt lotharingiai franciák voltak, a fő az, hogy ma utódaik kivétel nélkül németek. Csodálatosképpen a kommüniké fogalmazásakor nem jutott eszébe a sváb néptanácsnak, hogy a román statisztikai hivatal egy másik ugyanilyen irányú, de még nagyobb tévedése ellen tiltakozzék. Szatmármegyében a román statisztika az egész római katolikus lakosságot németnek tette meg. Több mint 40.000 emberről van szó, akik egy részének elődjei 200 esztendővel ezelőtt csakugyan németek voltak, ma azonban mindnyájan szinmagyarok. Ez ellen a tévedés ellen nemhogy tiltakoznjék a sváb néptanács, hanem kézzel-lábbal, gazdasági előnyökkel igyekszik rávenni őket, hogy kérjenek németnyelvű oktatást és keresztülvitte a kormánynál azt, hogy 26 községben megvonták a kongruát a plébánosoktól, mert a vallásoktatást magyarul végezték az iskolákban, nem az egyetlen gyermektől sem értett német nyelven. Kis patakokból lesznek a nagy folyók A prágai Národni Osvobozeni, a legionáriusok lapja, érdekes cikkben magyarázgatja, miből keletkeztek azok az óriási németellenes tüntetések Prágában, melyeknek eredményeképpen a cseh zeneszerzők már sorra szorulnak ki a német színpadokról. Prágában két cseh filmkölcsönző-vállalat versenyuzgetett régóta: az egyik amerikai filmeket hozatott, de ettől ujabban egyik mozi sem rendelt semmit, akkora sikere volt a német beszélőfilmeknek, melyeket a másik cseh kölcsönzővállalat közvetített. Erre az első felfogadott egy csomó munkakerülő ifjút, hogy tüntessenek a német filmek ellen. A tüntetés olyan jól sikerült, hogy lassanként fél Prága belesodródott és Benesnek hetek óta fáj miatta a feje; valószínűleg egyhamar nem is gyógyul meg. A Rimamurány Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság mérlege. A Rimamurány Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság ma megtartott igazgatósági ülése az előterjesztett 1929—30. évi mérleget jóváhagyta. A világválság és a fogyasztásnak ennek következtében előállott csökkenése elkerülhetetlenül maguk után vontak az üzem korlátozását és ez ugy a forgalmat, mint a termelési költségekel károsan befolyásolta, ami az üzleti eredményre is kihatott. A tiszta nyereség 2,405.497 pengő 10 fillér, az előző évi 3,423.545 pengő 41 fillérrel szemben. Az igazgatóság az ezévi október hó 30-ikára egybehívandó közgyűlésnek 5 pengő osztalék kifizetését fogja javasolni a mult évi 7 pengővel szemben. TARTALOM. Rákosi és JRothermere .... 1 Apponyi Albert gróf a Népszövetség XI.-ik ülésszakáról. 2 Fali Étidre: A revízió utja . . 3 Ballá Ignác: Mit tanulhatunk az olaszoktól ? . . . . 4 Genfi mozaik . . 6 A külföldön élő horvátok országuk függetlenségét követelik 7 Innen-Onnan 7 Baranyai Zoltán: A magyar nyi lv, mint a diplomácia nyelve 8 Ifj. Mariin János: A revíziós alapon álló országok diáksága egységes frontba tömörül 10 Románia Erdély ellen .... 11 Szende Zoltán: Intellektuális idegenforgalmat 12 Etédi:Szicíliai emlékek (III) . 11 A magyar gabona golgotája. . 16 Az országos lakásépítő akció . 17 Hírek 19 MAGYAR KÜLPOLITIKA Külpolitikai, közgazdasági és idegenforgalmi fo'yóirat. A Magyar Külügyi Társaság, a Magyar Revíziós Liga és az Interparlam;ntáris Unió hivatalos lapja. Főszerkesztő : PÉKÁR GyilLA. Főmunkatárs: SZTERÉNyi JÓZSEF BARO Felelős szerkesztő : RADIS1CS ELEMÉR D . Szerkesztős^: BUDAPEST, V., PARLAMENT, XI. KAPU. Teleion: Automata 178-55. <d. u. József 362-/9.) Kiadja: A HUNGÁRIA LLOyD IRODALMI ÉS'KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT: Igazító: PAJOR MATyAS. Kiadóhivatal: HUDAPEST, IV., VAMHAZ-KÖRUT 10. Telefon : Automata 845—97. Előfizete'si ár: Magyar Külpolitika, Hungária Lloyddal együtt.egész évre 36 P. Magyar Külpolitika külön egész évre 20 P. Hungária Lloyd külön egész évre 20 P. Légrády Testvérek nyomdai müintézet, Budapest, V., Vilmos császár-út 78. (Igazgató: Kertész Árpád.)