Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 5. szám - A magyar nyelv, mint a diplomácia nyelve

1930 október MAGYAR KÜLPOLITIKA 9 gyar nyelv külső tört énei ének tanulmányi körébe. A Magyar Nyél vtudomány KézikÖnyvé-mk jeles szerkesztői nem tartottak fönn külön kötetet a nyelv,- történet-, társadalom- és néptudomány határain levő eme diszciplínának, a nyelv külső (társadalmi és politikai) története tudományának; valószínűleg ugy vélik, hogy a kézikönyvnek a tervezetben fölsorolt egyes fejezetei felölelik e témakört is. Pedig bizonyára lesznek oly vonatkozásai a magyar nyelv történetének, amelyek sem az „ethikai csoportok", sem a „magyar nyelvjárások", sem a „magyar irodalmi nyelv története" c. részekbe nem illenek bele. A francia nyelvtudomány gondosan bevonta kutatása és szintézise körébe a francia nyelv külső történetét is. Ferdinánd Brunot monumentális munkája (Histoire de la langue fran(.aise) legalább egy harmadrészé-, ben a francia nyelv politikai és társadalmi történetét tárgyalja, a belső és külső expanzió történetét, legnagyobbrészt saját, minuciózus kutatásai alapján. De hol kapunk majd tájékoztatást a Magyar Kézikönyvhen a történelmi Magyarországon beszélt nyelvek viszonyáról a magyar nyelvhez, a magyar nyelv térfoglalásáról vagy térnyeréséről az országban, a magyar nyelvnek a hivatalos nyelvijen való érvényesüléséről. A pozsonyi csehszlovák egyetem kiadványainak sorozatában, Daniié Rapant, tót történész, f megírja a „magyarosítás" kezdetének történetét (K poéiatkom mad'arizácie. 1740—1790. Spisy fii. fak. univ. Komenského v. Bratislave. VITT.) De közülünk még eddig senki sem vizsgálta fölül adatait és következtetéseit. Hol találjuk majd meg Szekfü Gyula kutatásainak eredményét a magyar nyelv története szempontjából nézve? Idetartozik a magyar nyelv külső terjedésének, az idegenek között és a diplomáciai életmáciát), szabadságharcaink, a független Erdély és a 48-as idők alatt kapcsolatiján állott a korbeli nagyhatalmakkal és a környező országokkal. Annak, aki oly gondosan áttanulmányozta Sziám nemzetközi szerződéseit a használt és hiteles nyelv szempontjából, át kelleti volna lapozni a Roderich Groos könyvét az önálló Erdély államszerződéseiről és meg kellett volna néznie diplomáciai levelezésünk publikációit. Ezekből körülbelül az állapitható meg, hogy az erdélyi fejedelmek és kancelláriák nagyobbára latinul leveleztek az idegen államfőkkel és követeikkel és latin nyelven kötötték a szerződéseiket (bár a munkácsi szerződésnek, amelyet Rákóczi György fejedelem és X IV. Lajos kötöttek 1645 április 22-én, van egy francia nyelvű hiteles példánya is. Az erdélyi fejedelem emisszáríusai és követei a nyugati hatalmakkal latinul vagy i franciául leveleztek; a portai követek latinul beszéltek a fényes kapu idegen származású Pőtolmácsával. De az erdélyi kancellária jegyzékei magyarul mentek a portára, ott fordította törökre a fővezér; ő viszont törökül felelt és a fejedelmi udvarban levő „török diák" fordította magyarra. (Tgy nevezték azokat az erdélyi ifjakat, akiket a fejedelem a portára küldött, török nyelvre taníttatott.) II. Rákóczi Ferenc diplomáciája már francia nyelven működött; érdekes azonban, hogy gróf Pálffy Jánossal, a majtényi és szatmári események előtt, latinul levelez és a Pálffy elé terjesztett uj tárgyalási alap is latinul van megfogalmazva. A 48—49-es idők magyar diplomáciája természetesen mindenben igyekszik alkalmazkodni az akkori diplomáciai szokásokhoz; gróf Teleki László, gróf Andrássy Gyula jó franciasággal, Pulszky Ferenc kitűnő angol nyelven irmak, míg a pesti és debreceni magyar külügyminisztérium idegennyelvü iratai már kezdetlegesebben vannak kiállítva. A külügyekben is önállóvá lett mai Magyarország protokoláris nyelvhasználata is megérdemelt volna egy kis fejezetet. A Nemzetek Szövetségének általa is idézett szerződéspublikációját e szemLady Astort, az angol parlament tagját, a birminghami egyetem a jogi fakultás disxdoktoravá avatta. I képen látható (balról jobbra): Sir Olivér Lo&ge, Lady Astor, Viscount Cecil, az egyetem kancellárja és Sir Austen Chamberlain volt külügym inisster.