Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 5. szám - Miért idegesek a hatalmak, ha revizióról beszélnek? Apponyi Albert gróf a Népszövetség 11-ik ülésszakáról

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1930 október Mussolini legutóbbi nagy bőszedé­ből, anlikóí azt mondja: A békeszerződések revíziója \nemi lehetetlen, vagy megvalósíthatat­lan, miután erre rendelkezés van\ magéban a Népszövetség paktu­mában is. .1 békeszerződések re­víziója nem abszurdum, hanem ab­szurdum az a pretenzió, amely, sze­rint a békeszerződések megváltoz­hatatlanok. És a revízió gondolatának ezt a diadalmas térfoglalását) a külpoli likai fontosságú eseményeknek egész sorozata kiséri, mint bolygót a mellékbolygók. Vagy tán még A Népszövetségnek most lezajlott XI. közgyűlése alkalmával mi magya­rok újra csak büszkeséggel szemlél­hettük azt az osztatlan, nagy tekin­télyt, amelyet Apponyi Albert gróf, a magyar delegáció vezére személyén keresztül a magyar névnek kivívni tudott ebben az illusztris nemzetközi együttesben. Apponyira csodálattal és a legőszin­tébb elismeréssel tekint mindenki, azok is, akik politikai okokból ellen­tétes felfogásnak a bivei. Apponyi grófnak itt nincsenek ellenségei, előtte mély főhajtással áll meg mindenki. Egyedül, mérhetetlen magasságban kortársai fölött, nem egyszer sikerüli nemzetének védelmében könnyet csal­ni hallgatóinak szemébe. Apponyigróf azt is megengedhette magának, hogy nyíltan beszéljen a revízióról a Nem­zetek Szövetsége előtt, mert hiszen olj felsőbbrendű lény szólalt meg, akinek szavtá meghallgatják, de nem bírál ják. Apponyi Aliiért gróf lekötelező szi vességel fogadta a Magyar Külpoli­tika tudósítóját és a Népszövetség idei közgyűléséről a következő össze foglaló nyilatkozatot adta: — Eredményről abban az érte lemben nem beszélhetünk, bogy a most létező állapoton reánk nézve előnyös változás történjék. Erről még bosszú időn át szó sem lehet. Ezzel a mértékkeí mérve ezt az Assemblée-t, a legeredmény'eseb bek egyikének, falún a legeredmé­nyesebbnek lehet mondani, mely­ben eddig részt nettem. Soba még annyira nem haladtunk Magyar­ország helyzetének és Magyar­ország jogos aspirációinak meg­értésében és méltánylásában a külföld előtt. De ebből gyakorlati következtetést levonni egyelőre. inkább, mini amikor egyel len 1 pés lavinát indit meg és a. lavina magával ránt mindent, amit útjá­ban talál. A revízió lavinája már megindult és útjában elsöpörni készül a hazugságnak, gyűlölkö­désnek és hatalmi tébolynak min den alkotását, amely a békeszerző­dések talaján épüli lel: a inai Eu­rópa úgynevezett rendjét. Dereng a magvai' égen. Ks en­nek a derengésnek ma még hal­vány, de holnapra már Ián teljes tényében kibomló vilájgossága ra­gyogja be a revízió és barátság eszméjének* nagy szimbólumát: Rákosi Jenő szobrát. még alig hajlandó bárki is a ha talmak közt, mert általános fel­fordulástól félnek, ha a status guohoz bármiben is hozzányúl­nak. Továbbá félreismerhetetlen azoknak a tényezőknek nagyon jelentékeny hatalmi állása, mely­nek érdekei és aspirációi a mieinkkel ellentétben állanak. Mi távol állunk még attól, hogy a/, övékhez hasonló hatalmi súlyt dobhassunk a latba. Szükséges, hogy a hazai közönség ezt a hely­zetet ismerje és ehhez képest vá­rakozásait mindenkor igen sze rény mértékre szorítsa. — Másfelől azonban nagyon el­hamarkodott és alapjában téves felfogás volna az, amely ebből a türelmet és kitartást igénylő hely­zetből azt a következtetést vonná le, hogy kár nekünk a Nemzetei; Szövetségével egyáltalán bajlód mink. Semmisem világosabb elől lem, mint az, hogy itt kell len nünk és itt kell fokozatosan téri foglalnunk, mert sehol sincs eh­hez fogható alkalmunk arra. hogy a világ közvéleményévé] érintkezésbe léphessünk és azt fokozatosan átalakíthassuk. Már pedig csak ennek az erkölcsi erő tényezőnek az átalakításától vár­hatjuk idővel, fogható erednie nyek é's lehetőségek kialakulását. És ismétlem, hogy az élihez való közeledésnek szempontjából ezt az ülésszakot kedvezően kell meg­ítélnem. — Megfogható eredmény, mely Iliinket is közelről érdekel. A bril birodalom erélyes állásfoglalása az általános lefegyverzést illető leg. Senki köziiliink nem léphe­tetl volna fel ebben a kérdésben nagyobb határozottsággal és vi­lágossággal, mint ahogy azt Hen­derson tette. A tegnapi ülés fo­lyamán fejlődött rövid lefegyver­zési vita során Lord Róbert Cecil megint szórói-szóra megismételte Henderson kijelentéseit, ugy, hogy lehetetlen azokat csupán szó­noki ötletnek minősíteni, .hanem meg leli állapítani, hagy a brit világbirodalom politikájának al­kotórészeit teszik. Ennek a for­dulatnak a következményei pedig kiszámíthatatlanok, de ránk nézve csak jók lehelnek. — Briand is ismert felszólalá­sában, eddig még soha nem la­pasztalt mértékben tanúsított méltánylást az egyoldalúan le­fegyverzett államok tűrhetetlen helyzetével szemben. — Hogy a kisebbségek dolgá­ban megindított német kezdemé­nyezés ma nem vezetett ered­ményhez, azt mindenki előre lát­hatta, aki az itteni hatalmi viszo­nyokat ismeri. A bizottság kebe­lében kifejlődött élénk vita azon­ban mindenesetre kedvező hatás­sal lesz a kisebbségi ügyek keze­lésére, mert, ámbár annak befeje­zéseképpen mindegyik fél fenn­tartotta álláspontját (amit Motta svájci szövetségi elnök jelentése kifogástalan lojalitással juttatott kifejezésre) mégis tudomására hozatott az illetékes tényezőknek, hogy vannak itt befolyásos ele­mei a Nemzetek Szövetségének, melyek erélyesen követelik és mindenkor követelni fogják a ki­sebbségi ügyek komolyabb keze­lését. Itt is megindult valami, aminek következményeit egy­előre nem lehet megállapítani. A reánk kéngszeritett harcban ke­mény elszántsággal, hittel és bizalom­mal, de megfelelő önuralommal és türelemmel kell kivárnunk az idők teljességének elkövetkezését. A lelkek hitének és bölcs önuralmának ápo­lása és fentartása a Magyar Külügyi Társaságnak és hivatalos orgánumá­nak, a „Magyar Külpolitiká"-nak egyik legszebb és legnehezebb — bár gyak­ran háládatlan — feladata. Együttes hivatásuk még azoknak az ismeretek­mi, a népszerűsítése is. amelyek nél­kül sem a való helyzet tárgyilagos el­lni ulása. sem pedig az ellenséges pro­paganda ellen való helyes védekezés nem képzelhető el. A Magyar Külügyi Társaságnak és a „Magyar Külpoli­tika" kettős feladatuk teljesítésében önzetlen munkatársaikkal együtt min­denkor számíthatnak a magyar társa­dalmit megértő hálájára és elismeré­sére BÉTHLEN IS I V \ Y GRÓF, YMiért idegesek a hatalmak, ha revízióról beszélnek? /Apponyi Albert gróf a Népszövetség Xl-ik ülésszakáról — Genfi tudósítónktól. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom